Vallásháborúk, felekezeti konfliktusok (könyv)

Új könyv jelent meg, amelyről leghamarabb januárban tudok recenziót írni, ezért csak néhány információt osztok meg vele kapcsolatban.

Összefoglaló:
A kötet a világ- és a magyar történelem nagy háborúit, illetve konfliktussorozatait vizsgálja abból a szempontból, hogy a vallási motiváció mennyire határozta meg ezek kirobbanását, lefolyását és lezárulását. Az ókortól napjainkig tekinthetünk be a fegyveres konfliktusok kulisszatitkaiba neves hazai történészek olvasmányosan, de szakmai alapossággal megírt 24 tanulmányán keresztül. Többek között megtudjuk, hogy a római és bizánci birodalom háborúiban milyen szerepe volt a vallásoknak, a keresztesháborúk korában miként kapcsolódott össze hit és politika, a magyar–török háborúk, majd a Habsburgok elleni függetlenségi mozgalmak idején a felekezeti megosztottság, hitvédelem és vallásháború miként érhető tetten, milyen középkori előzményei voltak Anglia szakításának a pápával. A legújabb korból többek között megismerjük a napjainkig elhúzódó ír–angol és arab–izraeli konfliktusok vallási hátterét. A kötet napjaink migrációjának vallásföldrajzi és politikai következményeinek számbavételével lép át a jelenbe, és egyúttal a jövőbe is.

Tartalomjegyzék:
https://shop.hmzrinyi.hu/custom/hmzrinyi/image/data/srattached/d17781c8f56d584224cb87de3f246869_Vallashaboruk-tartalom.pdf

Beszélgetés a könyvről:
Inter Arma Caritas műsorban.

Honvedelem.hu youtube oldalán. 1 . rész | 2. rész

Ábrahám-egyezmény és a Szentszék

Illusztráció

A Közel-Kelet egyszerre forrása és mintája számos eseménynek és dolognak a világon. Így például a zsidó-palesztin konfliktus szinte állatorvosi lónak számít, de a vallás szempontjából sem lényegtelen, hogy három nagy világvallás innen származik. Sőt, kevésbé ismert, de a kereszténység legősibb formái is itt születtek meg és léteznek abbéli állapotukban (hitvallás, hitrendszer, akár nyelv tekintetében) mind a mai napig.

Az ún. keleti kereszténység (vallástudományi értelemben ez így leegyszerűsítés) rendkívül sokszínű és számos érték hordozója. Sok ilyen keleti keresztény egyház “visszatért” a katolikus egyházhoz, vagyis egységbe került a pápával. Ezek alapján ezen egyházak többségének létezik egy keleti és egy katolikus változata is.

A Szentszék a Camp David-i egyezmény (1978) és az Oslo-i egyezmény (1993) esetében is támogatólag lépett fel a nyilvánosság előtt.

Most azonban csendben maradt.

A pápa éppen az Emirátusokban írta alá azt a dokumentumot tavaly februárban, amely az iszlámmal való testvériség megszilárdítását célozza. Ez is már része lehetett annak a munkának, mely végén megszületett a “Fratelli tutti” kezdetű, idén október 3-án promulgált enciklika.

A Szentszék számára nem feltétlenül kívánatos azonban egy olyan egyezmény életetése, melyben ugyan a zsidók és muszlimok egy része a megbékélés felé látszik elmozdulni, miközben mások (pl. Palesztinok) éppen, hogy nem a béke felé fognak erre válaszul mozogni.

Az Ábrahám-egyezmény egyébként is az amerikai 2020 őszi választások egyik nagy ütőkártyája Trump kezében. A Szentszék aligha szeretne beavatkozni efféle kampánynak is tűnő reakcióval.

Ennek jele volt korábban, hogy a Szentszék végül fogadta Mike Pompeo USA külügyminisztert, de a pápa nem.

A fenti írás az alábbi angol nyelvű cikk alapján készült.

CSPI, avagy a politikai iszlám FAKE NEWS dimenziója

Politikai Iszlám Tanulmányok Központja | CSPI Magyarország

Ha valaki az iszlámmal vagy akár konkrétan az iszlamizmussal (szélsőséges politikai iszlámmal) szeretne behatóbban vagy akár csak kezdőként foglalkozni biztos felfigyel a könyvesboltokban a fent illusztrált könyvek egyikére.

Már 2018-ban közleményt adott ki Sayfo Omar (aláíratván ezt sok neves hazai, a témában neves kutatóval), amiben áltudománynak minősíti ezeket a kiadványokat.

Ehhez képest nem sok minden változott a két év alatt. Talán a témával tudományos szinten kutatók egyértelmű jelzést kaptak arra, hogy ne vegyék a fáradságot forrásnak használni a fenti műveket. Ez azonban a hobbiiszlámkutatókat és a sajtót nem nagyon riasztotta el.

Legutóbb éppen ma jelent meg egy cikk az INDEXen, ahol a fenti állásfoglalásra fittyet hányva az emlegetett kiadványokból alkották meg legújabb cikküket. A furcsa az, hogy még csak nem is hivatkoznak a CSPI műveire, miközben összevetve egyértelmű, hogy forrásként lettek felhasználva.

A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a közlemény elég szigorúra sikerült. Valójában a CSPI kiadványai egy űrt töltöttek be, így az ismeretterjesztő művel hiányára mutatott rá. A magyar nyelvű irodalom, amely az iszlámról szól vagy jó, de régi, vagy új, de valamiért nem ad választ azokra, amikre a mai ember a sajtó miatt kérdésként feltesz magában. Erre joggal válaszolhatja egy kutató, hogy mert ennyire nem szabad leegyszerűsíteni a dolgokat, de azt is látni kell, amit Viktória királynő fogalmazott meg egyszer (legalábbis hozzá köthetően hallottam): nem elég az igazságot mondani, azt a közvéleménnyel el is kell hitetni.

Részemről már többször említettem vallásukat gyakorló muszlimoknak és az iszlámot kutatóknak, hogy kell egy kutatóműhely, alapítvány, think tank, vagy bármi, ami kezébe venné a fent említett ügyet és pótolná az űrt. A közlemény ettől még fontos, de két év telt el azóta és nem született olyan mű vagy fordítás, mely a CSPI könyveit helyettesítené, úgy, hogy az közérthető, ismeretterjesztő, de tudományos igénnyel vagy legalábbis ilyen hátterű emberekkel megírt mű lenne.

Ábrahám és a bahreini muszlimok

Az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein Izraellel aláírta az ún. Abraham accordot, vagyis a diplomáciai kapcsolatok létrehozásáról szóló egyezményt.

Az Ábrahám elnevezés onnan jön, hogy a zsidó és az iszlám is közös ősként tekint Ábrahámra. ( Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Azt mondta neki: Ennyi utódod lesz! – 1MÓZES 15,1–7)

Sajátos magyar vonatkozása volt az eseménynek, hogy az aláírási ünnepségen az Európai Unió külügyminiszterei közül egyedül Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter vett részt.

Donald Trump szerint: “Jelentős lépést teszünk egy olyan jövő irányába, melyben az emberek vallásuktól és származásuktól függetlenül élhetnek együtt békében és jólétben“.

Többen úgy fogalmaznak, hogy az egyezményt az Egyesült Államok is szorgalmazta, tekintettel arra, hogy a Trump-adminisztráció az iráni regionális hatalmi törekvésekeire az USA nemzetbiztonság szemponból kiemelt kockázatként tekint. Miközben ez bizonyosan része a motivációnak, sokkal lényegesebb a mai pragmatikus politizálásban, hogy az Egyesült Arab Emirátusok érdekelt az Egyesült Államok F35-ös vadászbombázóiban is.

Az is előkerül, hogy az arab államok ezzel sokat nyernek. Nos, az F35-ön kívül szintén pénzben mérhető dolgokat. Ugyanakkor igaz, hogy technológiai, hírszerzési információkra, diplomáciai kapcsolatok erősödésére (ami az előző kettőről szól leginkább) számíthatnak a nyugati féltől, azonban ez már csak esetleges hozadék. Minden látszat ellenére ugyanis itt minden Szaúd-Arábia körül forog (ami végősoron az USA-t jelenti, és mindkettejük pénzét).

A térségben az USA-nak két jelentős szövetségese van jelen. Az egyik Izrael, a másik Szaúd-Arábia. Izraelt az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein ismeri el független államnak. (Egyiptom 1978-ban, Jordánia pedig 1994-ben ismerte el a zsidó államot.) Nem véletlen, hogy ezekben az országokban jelen vannak az amerikai katonai erők, és köszönik, minden támogatást meg is kapnak. (Afganisztánban ugyanis többen vannak, csak ott nem éppen békés körülmények között).

Infographic: Where U.S. Troops Are Based In The Middle East | Statista
USA katonai erők jelenléte a Közel-Keleten

A vallási megosztottság most is jó indikátor, de ezt sem szabad túlgondolni. Ha ránézünk a térképre látjuk, hogyan oszlik meg az iszlám két fő irányvonala a térségben, és nem túlzás ebből levonni (a nem teljesen pontos) következtetést, hogy ki-kivel áll szemben.

Map showing Sunni distribution in Middle East

Ha megnézzük Bahrein vallási térképét, akkor látjuk, hogy a siíták többen vannak. Az, hogy Bahrein (és az Egyesült Arab Emirátusok is) Szaúd-Arábia szövetségese, többek között, annak is köszönhető, hogy nem a többség, hanem a kisebbségi szunniták vezetik az országot. Ennek az egymásnak feszülő ellentétetnek jó példája Irak és az Iszlám Állam, és nem utolsósorban a szíriai helyzet. A különbség, hogy Bahreinben – relatíve és a felszínen – béke van, és jólét, és ez a kettő összefügg.

A most megkötött egyezmény része, hogy a békéért cserébe Izrael átmenetileg felfüggeszti a megszállás alatt álló Jordán-folyó völgyében található telepek elcsatolására vonatkozó terveit. Átmenetileg! Értsük úgy, ahogy szószerint kell. Izrael számára ennek az egyezménynek nem volt ára. Bár azt hozzá kell tenni, hogy az izraeliek számára viszont lesz. Az izrael-palesztin viszony ezzel csak romlani fog, ami a terrorista (vagy nevezzük erőszakos cselekménynek) mindkét oldalról növekedésnek indulhatnak.

Szaúd-Arábia pragmatikus politikát folytat, ami a szunnita (vallásos) muszlimoknak egyáltalán nem tetszetős, de azért ne feledjük azt sem, hogy a szunnita világ sem egységes. Ha csak az arab szunnitákat vesszük azon belül is számos válaszfal található. Az arabok mind a mai napig nem tudták levetkőzni a törzsi megosztottságot és az ezt jellemző családi nepotista hozzállást, beleértve az ezzel kapcsolatos anyagi vonzatokat.

Az USA pedig a történelemből tanulva ismeri a divide et impera fogalmát és eredményességét. Az iszlám világot mindig ezen az elven tartotta kordában, és Ábrahám, aki anno az egység jelképe lett, most egy olyan egyezmény nevét viseli, mely a megosztást szolgálja minden látható béketeremtési szándék és az összefogásra alapot adó kommüniké ellenére.

Hidzsáb a seregben

Dastár, turbán, hidzsáb…


Katonai egyenruhát vegyesen hordani minden szempontból különös, nem ritkán szabályalan is.


Mégis vannak kivételek. Ilyen például, amikor egyházi szolgálatot tesz egy tábori lelkész. Ez esetben egyházi ruházattal egészítheti ki egyenruháját – szól például a magyar ruházati szabályzat.

Mi lenne, ha muszlim, szikh vagy más vallású katona, aki akár nem is lelkészi beosztásban van nem tudná nélkülözni a vallási szimbólumnak számító ruháját?


Egyre több nyugati hadsereg is megengedőbb és engedi ezeket a kiegészítőket. Az USA hadserege (minden ága), mint a világ vezető hadserege sok szempontból minta más nemzetek seregei számára, ezért érdemes odafigyelni, hogy milyen áramlatokkal, engedményekkel, felfogással találkozni ott.


Az alábbi rövid dokumentum film bemutatja milyen is ma a légierőnél muszlimként szolgálni. Egyenruhában. Vallási öltözékben.

Chile és az antifa

A médiatudomány és szűkebben a hírszerkesztés egyik alaptézise, hogy mindent a maga totalitásában kell bemutatni. Ha nem így történik ott joggal feltételezzük a szakmaiatlanságot vagy a tudatos ferdítést.

Chile 2020, november

A jelenleg a hírekben zajló chilei templomgyújtogatás is ilyen, felemás hírré nőtte ki magát. Mindenhol újdonságként hozzák, hogy az antifa templomot támadott meg. Ebből levonható a következtetés, hogy tényleg keresztényüldözés kezdődött, eddig ilyen nem volt. A hír első fele igaz, de az is, hogy tavaly novemberben is megtörtént.

Nem arról van szó tehát, hogy nincs keresztényellenesség, sem azt nem akarom sugallni, hogy ez normális. Másfelől ez nem dicsőség, sőt. Levágni egy francia ember fejét, vagy felgyújtani egy chilei templomot nem hasonlítható össze teljes mértékben, de egyben közös mindkettő: ezek nem megoldásai valaminek, hanem felszítói valami rosszabbnak. Ez sem nem az iszlám útja, sem nem a baloldali eszmék megvalósulásának eszköze. A szélsőséges baloldali (antifa) éppolyan, mint a szélsőséges iszlamizmus (amin nem egyenlő a fundamentalista vagy a radikális iszlámmal!). Éppen oda köp, ahonnan merít.

Chile problémája alapvetően gazdasági, a tavaly novemberi tüntetés is ezért tört ki, így az antifa lényegében ideológiai tőkét kovácsol magának, és a bűnözést próbálja legitimnek feltűntetni, mások szociális küzdelmén taposva.

Tiltott Biblia

Iszlamista tett volt a tanár lefejezése, halljuk megannyi helyről a néhány nappal ezelőtt történt eseménnyel kapcsolatosan.

Az M1-en ebben a témában, Dr. Fischl Vilmos nyilatkozatában, elhangzik, hogy a Korán a nyugati világban sehol nem tiltott, míg a Biblia megannyi országban az.

Ennek kapcsán kerestem néhány információt erről.

Érdekes megtekinteni az alábbi térképet:

bible donation map
Minél sötétebb annál veszélyesebb tartani Bibliát, vagy egyáltalán az országba vinni. forrás


Bár sokféle tiltás létezik, a kifejezett üldöztetés és meghurcolás is a Bibliához köthető a leginkább.

Kimásoltam azokat az országokat, ahol a legintenzívebben üldözik a Bilbilát:

Afghanistan
Iran
Kazakhstan 
Kyrgyzstan
Maldives
Mauritania
North Korea
Saudi Arabia
Somalia
Tajikistan
Turkmenistan
Uzbekistan
Yemen

Amikor (megint) nem számítunk a törökökre: Hegyi-kabarah

A kialakult konfliktusok megismerésének egy cikkemben használt módszere és néhány szösszenet egy aktuális konfliktus kapcsán.

  1. Megnézem a térképet (hol van, milyen országok között, van tengere, stb.)
  2. Van-e ásványkincs a konfliktuszónában, illetve az érintett országokban
    2/a kivel van kereskedelmi kapcsolatban
  3. A térség rövid történelmi áttekintése (főleg az érintett térség kapcsán.
    3/a kivel van szövetségben (kitől vesz fegyvereket például vagy kinek engedi meg, hogy fegyvereket telepítsen a területén.)
  4. Kulturális hatások (az ország vallása, politikai berendezkedése)
  5. Olvasni róla… (először Wikipedia, lexikon, nagy nemzetközi lapok, aztán saját országbeli – különböző pártállásbeli lapok, közösségi média (twitter listák!), majd szakcikkek, szakkönyv stb.)
1. ponthoz

Ásványkincsekben gazdag terület (bár vannak kérdőjelek, hogy milyen tartalékok vannak még a terüeleten), és a két ország is (de főleg Azerbajdzsán kőolajmezői). (2)

Az Örményország és Azerbajdzsán közötti Hegyi-Karabah még a sztálini Szovjetunióban jött létre Azerbajdzsán területén. Azóta nem egyszer tört már ki fegyveres konfliktus a vitatott terület hovatartozása miatt. Többségében örmények lakják, egy részét örmény katonák tartják. (3)

A tavalyi évben Ankara számos haditechnikai eszközt adott el az általuk testvéri nemzetnek tekintett Azerbajdzsánnak. Nagy kérdés, hogy Törökország beavatkozása Szíriában, Líbiában és most a Kaukázusban mennyiben az oroszok ellen való fellépés. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy véletelen egybeesés-e, hogy mindegyik esetben mintha az oroszok ellen lépne fel áttételesen (vagyis ún. proxy módon). (3/a)

Azerbajdzsán siíta iszlám többségű (97%!) (Ahogy Irán is, nem árt tudni, főleg, mivel a déli szomszédról beszélünk, miközben Törökország vegyes szekuláris – iszlám szunnita többségű). Örményország pedig keleti keresztény (miafiziták). Ennek érdekessége, hogy az iráni siíták az örményeket (és nem a siíta azerieket), a szunnita törökök a siíta azerieket támogatják. Lényegében tehát egymással nem kibékült iszlám ágak kerülnek szembe egymással. Valószínűleg ez a pragmatikus politikát mutatja, mely a valláson túli célokat preferálja. Irán esetében valószínű, hogy az amúgy számukra kedvező azeri siítákat, akik Iránban a legnagyobb kisebbségként vannak jelen meglehetősen távolságtartóan kezeli, azok sajátos türk nyelve és enyhe szeparatista vonásaik miatt. (4)

A vallás itt sem másodlagos. Mivel az oroszok kivárnak, Irán beavatkozása lenne a nagyágyú, de ők sincsenek egyszerű helyzetben. Egyrészt sok azeri él Irán északi részén, másrészt az azeriek éppen úgy siíta többségűek, mint Irán. Politikai okokból azonban Irán és Oroszország inkább az örmények felé húz.

Végül látni kell miket tudunk még erről. Nekünk magyaroknak egyáltalán nem lényegtelen, hogy Ramil Szafarov esete. Szafarov 2004-ben, egy NATO-békepartnerségi program résztvevőjeként tartózkodott Magyarországon, amikor meggyilkolta örmény szobatársát. A magyar bíróság ezért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, 2012-ben azonban az azeri hatóságok kérésére Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak.

És most lehet olvasni, olvasni, olvasni…. például a twittert, amin találni ilyet:

Image
Egy örmény pap fegyverrel a kezében.

Konferencia vallás témájában

Egy érdekesnek mutatkozó ONLINE (angol nyelvű), szabadon nézhető konferenciát ajánlok. Október 15-17, 2020.

Három egyetem vallással foglalkozó szekciója:

Center for Religious Studies (CEU)
Department for the Study of Religions (MUNI)
Center for Religious Studies (ELTE)

szervezésében rendezik meg a ROAR (Resistance to order and authority in religion) konferenciát.

Nagy kérdés számomra hogyan kell felbontani a címet: A rend és az tekintély iránti ellenállás a vallásban
vagy
a rend iránti ellenállás és a vallási tekintély?
Lehet szójátéknak szánták vagy csak én gondolom túl.

Megelehtősen sokrétűek az előadások, így inkább a linken való tájékozódást ajánlom.

Online ezen a (ZOOM) linken lehet majd nézni:

https://ceu-edu.zoom.us/j/99817585403?pwd=V0I4MVB4SVpGcThCWjUwRzljQ0grQT09#success

Iszlám szeparatizmus elleni harc Franciaországban

Emmanuel Macron francia államfő bemutatta az iszlám szeparatizmus elleni akciótervet. Az oktatás és az imámok szabályozását illetően bevezetendő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot december 9-én vitatja meg a kormány, és jövő év elején kerülhet a parlament elé.

A francia államfő némileg határozottabban a beavatkozásról beszél, mint az idén hivatalba került Jean Castex kormányfő. 115 évvel a vallás és egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény elfogadása után Franciaország máig a szekularális állam egyik zászlóshajója. Látszik azonban, hogy ezt képelen az ország vegytisztán fenntartani. Az iszlám kapcsán azonban kiderült, hogy nemcsak ez, hanem a szekularizmus passzív végrehajtása sem működhet.

A parlament elé 2021 januárban kerülhet a törvénytervezet. A francia elnök a következő négy évben fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba. Jelenleg 300 török, marokkói és algériai imám hirdet igét a francia 2500 mecset valamelyikében. Számos vallási okokból be nem iskolázott gyereket, és kulturális, illetve sporttevékenységeket szervező iszlám egyesületet szeretne bezáratni, vagy regulázni, ahol valójában a fiatalok ideológiai képzése a cél. Ennek folyományaként a magániskolákat korlátozni kell, a magántanulókat pedig szigorúan csak egészségügyi okból lenne szabad ilyen formában tanítani – véli az elnök.

Chems-Eddine Hafiz, a párizsi Nagymecset algíri születésű vezetője “rektora” egyetért az elnök szavaival, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy az állam mérsékletet tud-e majd tartani a szabályozásokban.

Mindez nem fog menni passzív szekuláris eszközökkel, csak ha beleavatkozik az egyház életébe az állam.

Image
Párizsi Nagymecset imámjai egy szemináriumon, melyen a téma az iszlamizmus és az iszlám megkülönböztetése volt a téma. 2020.09.19.