Demeter István, tábori lelkész a világháborúból

Hozzászólás

Idézek a cikkből:

“A pap, költő, festő tábori lelkészként írt naplóját adta ki a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény. … A Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke Mons. Berta Tibor vette át a szót. Először A Cs. és Kir. Jász-Kun 13. Huszárezred története című könyvből olvasott fel részleteket. Ez a kötet az első világháborúban szolgálatot teljesítő tábori lelkészek hősiességéről szól ugyan, de a részlet nagyon átélhetően érzékeltette a tábori lelkész elhivatottságát, hazaszeretetét, hősiességét. Jó néhány szakmai dologról is tájékoztatást kaptunk. megtudhattuk, mi a különbség a tartalékos és tényleges tábori lelkész között. A behívott tartalékos lelkészek nagyobb számban és hosszabb ideig szolgáltak. Demeter István is ilyen behívott, tartalékos lelkész volt. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a jelenkori tábori lelkészet 1994 óta létezik a Magyar Honvédelmi Minisztérium keretei között.”

 

Zsidók az I. világháborúban

Hozzászólás

Az első világháborúban érintett zsidóság szerepét a második világháború miatt nem nagyon ismerik az emberek. Talán ezért is, de úgy gondolom hiánypótló kiállítást szervezett a Tábori Rabbinátus a közelmúltban a Stefánia Palotában. Nem értem azonban, hogy erről miért nem jelent meg semmilyen hír se a MAZSIHISZ, se a Centenáriumi Emlékbizottság, sőt még a kiállításnak helyet adó Stefánia Kulturális Központ honlapján se. Utána is kérdeztem a szervezőknek, akik maguk sem értették, hogy miért nem jelent meg.

Egy összefoglaló azonban megjelent (utólag) a Magyar Honvédség honlapján az eseményről. >>

Nem eredeti képekről van szó, hanem néhány “roll up” (nem hinném, hogy van magyar kifejezés rá) amire feltették a másolatokat képekről szövegekről. Ahogy a tábori rabbi mondta a szöveg az illusztráció – találó megjegyzés a kiállításra.

Ami igazán ötletes volt a szervező(k) részéről, hogy kiadták a kiállítás anyagát füzetben is. Nem hiszem, hogy kereskedelmi forgalomban kapható majd, de talán a Tábori Rabbinátus tud adni annak, akiket érdekel.

Három képet megosztok, ami a blog témájába illik.

Rácz István római katolikus katonalelkész

Hozzászólás

A Mária Rádió magazin kiadványa sorozatot indított a Magyarországon szolgáló tábori lelkészekkel készített interjúkból. (4. rész) (a fényes részen a ministrálásról van szó – szerk.)

Hozzászólás

Egy kisebb bosszankodás van bennem, hogy az internet bugyraiban kell keresni ilyesmit, és ez a blog is a bugyor, de talán rásegítek kicsit a felszínre jutni a hírnek.

https://orientalista.hu/blog-post/budapesten-tart-eloadast-raphael-sako-kald-katolikus-patriarka/

Abele Ferenc és a Hősök Napja

Hozzászólás

Hősök Napja. Az 1917-ben törvénybe foglalt ünnepet 1945-től nem tartották meg, majd 2001-ben ismét hivatalosan ünneppé nyilvánították. Az emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta életüket áldozták a hazáért. Érdemes megemlíteni, hogy éppen május utolsó vasárnapja az USAban is egy tartalmában hasonló ünnepet takar az ún. Memorial Day-t. Nem találtam a kettő kapcsolatát, de úgy vélem összefügg (esetleg a megjegyzésben szívesen veszem, ha valaki tudja.)

Valójában 1917-ben került az elv törvénybe, de az ünnep gyakorlatát 1924-ben szövegezték meg. lsd. >> Valamiért elakadt az ünnep megvalósítása törvénybe foglalása többször is ugyanis korábban, így az őrnagy egy udvarhölgyön keresztül Zita királynéhoz fordult, aki IV. Károly feleségeként, mint jó feleség terelgette férjét, és meggyőzte az ügy fontosságáról. Így Tisza István és a Képviselőház által 1917-ben törvénybe foglalták az  ünnepet. A hosszú 1945 után bekövetkező szünetet követően 1989 májusában Szekszárdon tartottak hivatalos ünnepséget, majd a rendszerváltást követő első állami rendezvényre 1990. május 27-én került sor újra.

A gondolat, pontosabban annak megvalósításának kezdete egy  Abele Ferenc nevű tábornokhoz kötődik. Az életéről nem sokat találni részletekben, viszont érdekesnek találtam egyrészt, hogy fényképen is láthattam, másrészt a temetőben felkeresni a sírját. Szerencsére a sírját felújították és rendbe tették a környezetét. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben), a sírhelyet felújították. Igazából nem is értem miért hanyagolnak el ilyen sírokat egy olyan temetőben, ahol olyan emberek nyugszanak, akiknek példája fontos, és jelentősek a hazánk számára. Még azt is merem írni akár olyanoké is kiérdemli a rendezett környezetet, akikről ma nem ezt gondoljuk már.

 

 

Horváth József római katolikus katonalelkész

Hozzászólás

A Mária Rádió magazin kiadványa sorozatot indított a Magyarországon szolgáló tábori lelkészekkel készített interjúkból.

horvathj

Kálinger Roland római katolikus katonalelkész

Hozzászólás

A Mária Rádió magazin kiadványa sorozatot indított a Magyarországon szolgáló tábori lelkészekkel készített interjúkból.

Older Entries

%d blogger ezt kedveli: