Észak-Korea és keresztényüldözés

Hozzászólás

Eszméletlen mit találni, ha az ember a net mélyére ás. Szerintem ez az alja, mármint a mélye (ezt így kell írni?). Tényleg meglepő, hogy ilyen – egyébként szerintem nagyobb érdeklődésre is – okot adó előadást nem reklámoznak sehol sem. Legalábbis elég sok ismerősöm van, aki olvasta a “Nélküled mi semmik vagyunk” könyvet, vagy akik a viccen kívül figyelik, hogy mást ne is mondjak 김정은 dolgokat néz mémjeit. Szerintem regisztráció nélkül is be lehet majd jutni egy ilyen alulreklámozott, munkaidő “éppenután” időben megközelíthetetlen, de érdekesnek tűnő előadást.

Időpont: 2016. december 6. (kedd) 16 óra

Helyszín: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar,
Szent II. János Pál Díszterem (Budapest, VIII. Szentkirályi u. 28. II. emelet)

Az előadás témája:
Az Észak-Koreából elmenekült – jelenleg az Egyesült Királyságban elő – Timothy C. osztja meg személyes tapasztalatait, közelebb hozva számunkra a vallási atrocitást megélt emberek élethelyzetét.

A vendégeket Dr. Szuromi Szabolcs rektor, illetve Török Tamás helyettes államtitkár köszöntik.

Az előadás nyelve angol. Tolmácsolás biztosított.

A részvételi szándékot kérik december 2-áig jelezni a gaspar.katko@emmi.gov.hu email címen.

 

forrás: http://www.magyarkurir.hu/esemenyek/az-eszak-koreai-keresztenyek-helyzete-es-a-vallasi-diszkriminacio-egy-szemelyes-beszamolo-tukreben

ZAKAR PÉTER Az Apostoli Tábori Helynökség 1848–1849-ben

Hozzászólás

AETAS 24. évf. 2009. 1. szám95 ZAKAR PÉTER Az Apostoli Tábori Helynökség 1848–1849-ben >>

USA tábori lelkészetéről egy rövid írás

Hozzászólás

Egy nagyszerű, viszonylag rövid írásra bukkantam a USA seregének honlapján. Az írás a tábori lelkész szerepéről és segítőjéről (akire nincs megfelelő magyar kifejezés, ezért nevezzük) a lelkészi asszisztenséről szól.

Több érdekességről is olvashatunk benne. Az egyik, hogy az USA-ban a tábori lelkészeknek ugyan van rendfokozatuk, de írásban ők egyszerűen “chaplain” és utána csak zárójelben jelzik rendfokozatukat. Ezzel is kifejezve, hogy harci értelemben nincs szerepük a seregen belül. Amint azt tudjuk ugyanis ott rendkívül szigorúan tiltják a katonalelkészek fegyverfogását, sőt a harci helyzettel járó bevetésekben (nem egy-egy terület, hanem konkrét helyzetben) való jelenlétüket.

Érdekes továbbá, hogy a már régóta használt Chaplain Assistant (ők a tábori lelkészek mellett szolgáló altisztek) kifejezést lecserélték Religious Affairs Specialist kifejezésre. Ez – a cikk szerint – jobban kifejezi, hogy a feladatuk nem elsősorban a tábori lelkész kiszolgálása, hanem önálló értelemben is megálló beosztásról van szó, ami – jóllehet – a tábori lelkészhez kötött.

A cikk bátor fogalmazásában az is szerepel, hogy általában a tábori lelkészek az adott közösség (értsd katonai közeg) legtanultabb képviselői. Ez részben az elvárt felsőfokú végzettség, több évnyi civil tapasztalat, részben pedig a koruk (mivel a tanulmányok és gyakorlat sok időt vesz el) miatt van így.

Német vallásosság, számokban, színekben, és bevándorlás

1 hozzászólás

A Német Püspöki Konferencia (ami ugye egy adott nemzet legfőbb katolikus intézménye) honlapján a már júliusban kiadott, elsősorban katolikusokról számot vető statisztikát, kiszínezte, átrendezte, egyszóval látványossá és átláthatóvá tette. Akit érdekel a téma annak sok érdekességet tartalmaz a dokumentum, viszont van benne a blog témáját érintő egy-két adat, amit kiemelnék belőle. Tegyem hozzá nem kifejezetten a tábori lelkészi részre vagyok ráállva, mert az 50. oldalon foglalkozik vele néhány nagyon általános mondatban, és egyetlen (na jó, két) adatot emel ki: 77 tábori lelkészi hivatal működik az országban, ebből három külföldön (nyilván külszolgálatról van szó.)

 

Németországban 23 761 806 katolikus él. A több mint 80 milliós (kb. 82 millió) népességhez képest ez nem igazán soknak tűnik, viszont ha evangélikus (protestáns) országként tekintünk rá, akkor nem kevés. Sőt, 23,8 millió katolikus (ami 29%-a az ország lakosságának) mellett az országban 22,3 millió evangélikus él, ami jól mutatja, hogy az egyéb protestáns felekezettel együtt nevezhető ma már csak protestánsnak Németország. Katolikusok egyébként főleg délen és dél-nyugaton vannak nagyobb (50%-ot meghaladó, vagy nyugatabbra azt el nem érő, de azért több tízes számban), máshol, különösen észak-keleten csupán néhány százalékot érnek el. Mellesleg (bár nem lényegtelenként) 1,8 millió ortodox is él köztük.

Megdöbbentő volt olvasni, hogy a 82 milliós népességből 8,2 millióan nem német állampolgárságúak! Ez csaknem egy Magyarország! Közülük 3,5 millióan vallották magukat valamely keresztény felekezethez tartozónak.

Dr. Stefan Hesse érsek a migrációért felelős különleges megbízottja az ország püspöki konferenciájának. Mellette a szövegben olvashatjuk, hogy az országban a katolikus egyház már 110 millió eurót költött a bevándorlókra, illetve a velük kapcsolatos feladatokra. (ez 33 milliárd forint). 5.100 főállású és 100.000 önkéntes foglalkozik csak a katolikus egyházon belül a bevándorlókkal kapcsolatos feladatokkal. Ez azért megdöbbentő adat, mert pusztán 1.456 főállású foglalkozik (egyéb) karitász feladatokkal, és például 123 fő van egyenruhás (katona, rendőr, katasztrófavédelem) szolgálatában.

További jó böngészést, és sorok mögötti olvasást!

KFOR, IRAK (IKBK), új egyenruha

Hozzászólás

Meglepően hangsúlyos szerepet kapott a honvedelem.hu oldalon a tábori lelkészek szolgálata azon az ünnepségen, ahol a Koszovóba és Irakba induló katonákat búcsúztattak. Az alkalmon Nánai László őrnagy, evangélikus tábori lelkész (KFOR) mondott beszédet, aki a 2Tim 1,7-et idézte ige gyanánt: “Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” Ezt követően Markovics Milán Mór százados, tábori lelkész (MH 25.) mondott imát, amelyben Istentől kért lelki jelenlétben megvalósuló igazságot, szeretetet és igazságosságot. Végül, Alácsi Ervin János őrnagy, katolikus tábori lelkész (IKBK) a másik két lelkésszel adott áldást a katonák számára.

Az esemény egyben az új magyar honvédségi egyenruha hivatalos bemutatója is volt.

Hősök napi bakik

Hozzászólás

Amellett, hogy végre az M1 méltatja az ilyen eseményt valamire, végre…

Az M1 híradójában röviden 02:00-től  látunk egy bejátszást a Ludovika épületében tartott miséről. Két baki is van benne, pedig pár másodperc az egész. Az egyik, hogy a kápolnát nem most áldották meg, hanem már (ha jól emlékszem) két évvel ezelőtt. A másik, hogy Berta Tibor ezredes, a Tábori Püspökség általános helynöke. “Káplán”-nak titulálni kicsit furcsa.

Igaz, hogy pápai káplán, ami egy cím a katolikus egyházban (amolyan kitüntetés), de ez nem használható a “pápai” előtag nélkül, mert különben a káplán egy plébános felügyelete alatt szolgáló pappá szentelt személyt jelent. Az általános helynök esetében azonban arról van szó, hogy ő a tábori püspök közvetlen alárendeltségébe tartozó, az egyházmegye papjai felett számos kormányzati jogot gyakoroló beosztást viselő pap.
Kicsit olyan ez, mintha egy államtitkárra azt mondják be, hogy “titkár”.

Neugebäude avagy mit látsz a Tábori Püspökségből?

Hozzászólás

Ha vissza mennénk az időben még a fővárosiak sem biztos, hogy könnyen el tudnának igazodni. Ha kicsit eljátszunk a gondolattal úgy, ahogy azt a Vissza a Jövőbe című filmben láttuk izgalmas gondolatjátéknak állhatunk neki.
A Katolikus Tábori Püspökség székháza kétségkívül az ország és a főváros szívében van. A (ma már) Szabadság tér elhelyezkedésének köszönhetően központi helyen fekszik, ezért nem csoda, hogy történelme is van.

A tér helyén korábban a lenti képen is látható Neugebäude állt, ami számos katonai kiképzést és kivégzést látott. Aztán lebontották, hogy helyet kapjon megannyi más történelmi eseménynek.

Amíg állt sok minden történt benne: Petőfi, aki újoncokkal foglalkozik, Battyhány kivégzése, Széchenyi feleségének első fája a fasorban, mely sor még most is áll. Sorolhatnám, de inkább egy blogbejegyzést ajánlok, ami ír erről

 

Older Entries

%d blogger ezt kedveli: