Először látogat a pápa Irakba

Ablaknyitás a szabad világra | Magyar Nemzet
Lengyel Ervin az iraki nunciatúrán

A Kossuth Rádió február 25-én 13:30-tól Lengyel Ervint hallhattuk, aki magyar papként, a Szentszék bagdadi nagykövetségén (nunciatúráján) szolgál diplomata beosztásban. Összefoglalta a pápalátogatás lényegét, miszerint a történelem első pápalátogatása lesz Irakban ezen a héten.

A hosszú út nem is a földrajzi, hanem a szervezésé, amely lehetővé teszi az e heti látogatást. A Szentatya március 5-8-a között Nedzsef, Ur, Erbíl, Moszul és Karakos érintésével tesz látogatást Irakban.  Utazásának logója és mottója: „Mindnyájan testvérek vagytok” (Mt 23,8).

A program a következő lesz:

Március 5. péntek

  1. A pápa Irak miniszterelnökével (Mustafa Al Kazemi) és (egyes források szerint) elnökével (Barham Salih) találkozik már a bagdadi reptéren, onnan az elnöki palotába mennek.
  2. A bagdadi “Szabadító Miasszonyunk” szír rítusú katolikus székesegyházban mond beszédet. (2010-ben egy szentmisén 50 embert öltek meg az ISIS emberei itt. Később is történtek merényletek a közelben.)

Március 6. szombat

  1. Nedzsef, Nasszirija és azon belül is az Ur-síkság felkeresése. (Az iraki légitársasággal!)
    – Nedzsefben felkeresi Alí al-Szísztání nagyajatollahot (akinek szintén befolyásos fia vezeti a titkárságát). (Ez a város Ali ibn Abi Talib imám temetkezési helye. Mohamed veje volt a Síiták első vezetője, kalifája “pápája”. A kalifátus kérdése ezért ezen a helyen különösen is hangsúlyos.)
    – Ur egy ősi város, ahol megtaláljuk az ősi zikkuratot. Ez a település hagyományosan Ábrahám szülőhelye. Ábrahám mindhárom világvallás közös őse, ezért a vallásközi párbeszéd alapját szimbolizálja. A zsidók felemelték a szavukat, hogy a küldöttségben nem lesznek jelen ezen az alkalmon. Kiderül, hogy így marad-e.
  2. Újra Bagdad, a Szent József káld katolikus székesegyházban misézik.

Március 7. vasárnap

  1. Erbil. (Ez a város az iraki kurdisztáni régió központja). Vallási vezetőkkel találkozik.
  2. Moszul. Az ISIS áldozatainak hozzátartozóiért imádkozik.
  3. Karakos (Bakhdida).  Szeplőtelen Fogantatás templomban imádkozik. Al-Tahira templomként is ismerik. Az ISIS felgyújtotta, azóta renoválták.
  4. Erbil. Franso Hariri stadionban szentmise.
  5. Bagdad.

Hétfőn visszautazás Rómába.

A program számos érdekességet rejt, de kiemelek néhányat. Az egyik Alí al-Szísztáni, aki Iránban született, jelenleg Irakban él, szava gyakorlatilag olyan a síiták között, mint a pápa szava a katolikusoknál. Sőt, Irakban talán még ennél is több, gyakorlatilag az ő hozzájárulása nélkül nem lehet senki kormányfő Irakban.

A másik érdekesség a zikkurat és az egyébként a pápa által nem látogatandó Ezékiel sírja, korábban zsinagóga, ma siíta mecset (Al Kifl településen). Erről itt részletesen nem írok, de ajánlom az alábbi kimerítő írást ezekről a helyekről zsidó szemszögből.

CNS grafika /Todd Habiger

Update

May be an image of 2 people and people standing
Ferenc pápa és Mustafa Al Kazemi iraki miniszterelnök mai találkozója március 5-én
May be an image of 1 person
Alí al-Szísztání nagyajatollah, a siíta iszlám “pápa” és a katolikus Ferenc pápa mai találkozója március 6-án
May be an image of 4 people and people standing
Ur városa, közös imádság.

Katolikus tábori püspök

Kép

A kezdetek régiek, de a rendszervátlás utáni (a II. világháború utáni kommunizmus első évtizede után formálisan soha meg nem szüntetett) tábori lelkészi szolgálatot 1994-ben állították fel.

Képtalálatok a következőre: orbán viktor tábori püspök

A tábori püspök a katonai ordinariátus vezetője. (Van olyan ország, ahol nem püspök.) Az ordinariátus az egyházmegyékhez hasonló, különleges egyházi terület, melyet a Szentszéktől eredő, és a Szentszék és az adott állam közötti megegyezés által pontosabban meghatározott statútum kormányoz. A lényeg, hogy itt nem területi, hanem személyi alapon szerveződik az egyházmegye. Nem egy területen élők tartoznak egy plébániához, hanem egy sajátos helyzetben lévő emberek tartoznak egy intézményhez (és látja el őket egy lelkész).

A sajátos helyzetű lehet egyetemista, úton lévő, rab stb. Jelen esetben katonákról van szó. Katolikus szóhasználatban a személyekre bízott pap a lelkész. (A protestánsoknál nem beszélünk papról, mert nem mutat be áldozatot, ott a pap fogalmát önmagában is betölti a lelkész kifejezés).

A tábori püspök csak az lehet aki megfelel az Egyházi Törvénykönyv előírásainak, és részben államiaknak is. Az egyháziak a következők: legyen bölcs, jámbor, buzgó. Ami kézzelfoghatóbb, hogy legyen jó híre, legalább 35 éves és 5 éve pap, legyen doktorátusa, de legalábbis magasabb végzettsége, vagy minimum jártassága legalább az egyikében az alábbiak közül: szentírástudományok, teológiában, egyházjog.

1966 óta minden évben készül egy lista a püspökségre alkalmas személyekről. Ebből ki is válogatnak néhányat, aki ajánlhatóan is az, amit elküldenek a Szentszéknek. Általában azonban ez akkor “aktiválódik”, amikor aktuális a püspöki kinevezés. Amikor aktuális akkor a Szentszék Magyarországra delegált nagykövete az ún. nuncius információgyűjtésbe (sic!) fog, amely a jelölt alapos megismerését jelenti. Ez titkos levelek kiküldését is jelenti, melyet széles körben kapnak meg emberek: papok, szerzetesek, civilek is. A nuncius ezeket az információkat (a saját véleményével) a Püspöki Kongregációnak, vagyis a Szentszéknek megküldi. Később ők döntik el, hogy a javasoltak közül ki lesz a püspök.

A II. Vatikáni Zsinat óta egyértelműen elválasztják az államot és az egyházat. A már korábban elindult folyamat nem csak az állam erősödése volt, amelyik az egyházi hatalmat akarta korlátozni, hanem egyházi érdek is volt, hiszen ezáltal érte el, hogy ne szóljon bele az állam az egyház ügyeibe. Ma már furcsa, de Magyarországon is természetes volt, hogy világi nagyurak, illetve az uralkodó döntötte el, hogy kiből lehet püspök.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában például a hadügyminisztérium terjesztette föl a tábori püspök jelöltet, majd az uralkodó nevezte ki. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi szabályozás szerint hazánkban a Szentszék nevezi ki a tábori püspököt. Az állam annyiban kap szerepet, hogy a Szentszék addig nem hirdeti ki, amíg nem értesítette a Magyar Kormányt, aki 15 nap alatt általános politikai kifogást emelhet. Ez a kifogás a Szentszéket nem köti, de érdeke, hogy tudja a kormány véleményét.

Érdekes, de egyben lényeges elem továbbá, hogy a tábori lelkészek nem, de a tábori lelkészek elöljárói, vezető beosztásban lévők, nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezettek.

A tábori püspökök államhoz és a fegyveres testületekhez közel álló mivolta miatt az egyházban és a politikában is nyomot hagytak. A Zadravecz István, Hász István, Révész István nevei mindenképpen megemlítendők.

A következő néhány sorban azokról a tábori püspökökről írok, akik a Katonai Ordinariátusban szolgáltak, vezették azt a közelmúltban, az újjáalakulás után. Nehéz száraz tényekkel bemutatni, főleg olyanoknak, akik nem tájékozottak a területen, ezért majd egy másik alkalommal írok inkább bővebben a témáról. Most csak röviden néhány gondolatot megosztok.

Orbán Viktorra várva
Ladocsi Gáspár Orbán Viktor mellett ül 2003 márciusában a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola sportcsarnokának avatóján forrás: orbanviktor.hu

A rendszerváltás utáni első tábori püspök dr. Ladocsi Gáspár lett. 1994. április 18-án nevezte ki II. János Pál pápa az újonan felállított Katonai Ordinariátus püspökévé. A 2001-ig tartó szolgálatában megalapozta az új lelkészi szolgálati rendszert, amelyben a katonák – és különösen a vezetőik – nehezen tudtak mit kezdeni papokkal. Gondoljunk bele: néhány évvel korábban még a templombajárás is tiltott volt, nemhogy papok, tisztként, sőt, (a püspök) tábornokként a rendszeren belül szogláljon. Az idősebb katonák máig nehezen tudják elhinni, hogy a tábori lelkész nem a politikai tiszt utóda. (Erre bizonyíték a tábori lelkész politikai tiszthez képest merőben korlátozott joga, beosztásához köthető feladatrendszere.) A minden bizonnyal küzdelmes úttörő pálya 2001-ben ért véget, azzal, hogy nyugdíjazását kérte.

Dr. Szabó Tamás József dandártábornok, tábori püspök a következő (2002) évtől lett tábori püspök. 2007-ig tartó szolgálatában egy fiatal, közvetlen személyiségű püspök vitte tovább a már megkezdett lelkészi rendszer kialakítását. 2007. március 15-én váratlanul, erőteljes, de nagyon kérészéletű sajtóvisszhang mellett lemondott, sőt papi szolgálatát is befejezte. Döntése nem politikai természetű volt.

2005 június 19-én a Balaton déli partjától 6 km-re fekvő Kereki községben emlékművet avattás közben készített fotó. jetfly.hu

2009-ig Berta Tibor (a püspök helyettese, általános helynöke) vezette az ordinariátust. Ebben az évben Bíró László lett az új tábori püspök. Személyében egy az egész országban népszerű lelkipásztori szempontból közkedvelt korábban már püspökké szentelt lett az új vezető. Bíró László nem kapott egyenruhát, sem tábornoki rendfokozatot. A hivatalos indoklás szerint a korára tekintettel, de nem elképzelhetetlen, hogy egyházpolitikai okai is lehettek. Akárhogy is, a protestáns tábori püspökkel ellentétben más formában állították a rendszer élére. Jelenleg is ő a tábori püspök, bár a hírportálok szerint jó ideje betegeskedik.

fotók. szerző által készített (Bíró László tábori püspök és Barsi Balázs ferences szerzetes), internet.

Sokan a tábori lelkészetben az állam egyházát vélik felfedezni, egyesek szerint a lelkész és a hadsereg nem illeszkedhet össze. Röviden nehéz ezekről az állításokról bebizonyítani, hogy nem állják meg a valóság próbáját. Két dolgot szem előtt kell tartani.

Az egyik, hogy az egyház igyekszik misszionálni, evangéliumot hirdetni mindenhol. Küld papokat a börtönben lévő papokhoz, az egyetemistákhoz, a hajókon lévőkhöz, messzi Afrikába. Nem lesz ettől a pap rab, bennszülött, de még egyetemista sem. Az ő feladatuk az, hogy a nem általános életformában élők közé kerülve mutassanak fel valami a krisztusi üzenetből.

A politikaközeli “vád”, igazából még igaz is. Ahogy írtam azonban a tábori lelkészek nem a politikai tisztek utódai. A tábori püspök állami szemmel nézve a Honvédelmi Minisztérium egyik háttérintézményének vezetője, amelyet felügyel (de nem irányít) a honvédelmi miniszter parlamenti államtitkára. Az intézmény lehetőséget biztosít a szabad vallásgyakorlás lehetőségére egy zárt világban szolgáló, külszolgálatokra huzamosan elutazó, sajátos életformát élők számára.

Mianmarban a katolikus egyház is megmozdult

Korábban írtam arról (mianmar címkével vissza lehet keresni), hogy 2017-ben a pápa is meglátogatta Mianmart. A látogatás nagyon “diplomatikusra” sikerült: illedelmes, egymást szerényen dicsérő szavak mellett telt el. Másfelől azonban a pápa titkolta a magánbeszélgetésének tartalmát Min Aung Hlaing tábornokkal (aki a néhány nappal ezelőtti puccs vezetője volt), ugyanakkor annyit elárult belőle, hogy fontos, gyönyörű (sic!) beszélgetés volt, jóllehet nem valaki igazáról tárgyaltak, de megértette (a tábornok), hogy nem járható az út, melyet a vészterhes időkben próbáltak járni – mondta a pápa a beszélgetésről.

A puccs után néhány nappal, február 3-án, megszólalt az Ázsiai Püspökkari Konferencia elnöke, aki Mianmar (a történelemben első) bíborosa is egyben Charles Maung Bo. Az ország elsőszámú katolikus vezető főpapja egyenesen a junta vezetőihez szólt, de Szu Kji felé is üzent. Nem köntörfalazott, elsősorban a demokráciát látja veszélyben, különösen Szu Kji távozása okán, és a juntát bírálja az eljárás miatt.

További részletekről itt lehet olvasni >>

UPDATE: (február 16.)

A francia alapítású szerzetesrend a Sœurs de Saint-Joseph-de-l’Apparition tagjai (“nővérei”) Mianmarban az utcára vonultak, hogy tiltakozzanak a katonai hatalomátvétel ellen, a demokrácia mellett. Legalábbis erre lehet következetetni az országban általánossá vált (az Éhezők Viadala c. filmből) háromujjas szimbólumból. Először Thaiföldön használtál a filmből, főleg a fiatal, részben nyugati filmeken szocializálódott fiatalok, de hamar elterjedt a térségben, mint az elnyomás elleni szimbólum. Lényeges eleme a tünetésnek, hogy a mandalay-ji nagykövetség előtt történt.

Mianmar – Burma 1:0

Az elmúlt egy évben Mianmar és a térsége volt a publikációm témája, így egy kis elemzést én is írok napjaink eseményeiről a katonai hatalomátvételről Mianmarban.

Burma neve (Mianmar korábbi és az USA által – a junta elleni tiltakozásul – máig használt elnevezése) ma is az egzotikum és a távol-keleti varázslat egyik szinonimájaként élhet sokakban. A volt angol gyarmatról Orwell Burmai napok könyvében olvashatunk regényesen. A mai valóság azonban nemcsak a nemzetközi sajtó ingerküszöbét lépi át gyakran, hanem az ott élők békéjét is.

Mianmarban a hadsereg (Tatmadaw) 1962-ben és 1988-ban is átvette már egyszer a hatalmat. Két dolgot érdemes közelebbről megnézni. Az egyik a buddhizmus, a másik Kína.

Számos sajtóorgánum ír arról, hogy elnyomja a rezsim a kisebbséget, köztük a buddhistát is. Valójában a junta az oszd meg és uralkodj elv alapján egyes buddhista közösségeket támogat, másokat elnyom.

Nem igaz tehát, hogy a buddhistákat Nobel-díjas és de facto kormányfő Szu Kji támogatta a hadsereg meg elnyomta volna. Az egyik leghangosabb mianmari buddhista szerzetes Ashin Wirathu például nyomdafestéket nem tűrő módon jellemezte több nyilvános alkalommal is Szu Kjit.

Kína a befektetéseivel és katonai elképzeléseivel Mianmart fontos partnerként kezeli. Ne feledjük, hogy Mianmar Kína déli szomszédja, aki által (bár nem csak általa) kijuthat a Bengáli-öbölbe, onnan az Indiai-Óceánra. Ez utóbbi nélkülözhetetlen, hogy megfigyelés alatt tartsa Indiát, ami Trump alatt (és már a Biden adminisztráció első napjaiban is) folyamatos katonai szerződésekkel kerül közelebb az USA-hoz (és védi be magát így Kína ellen.)

Peking Srí Lankán megszerezte magának a hambantotai, mianmarban pedig a kyaukpyui kikitő feletti ellenőrzést. Ha ehhez hozzávesszük az Andamán szigeteket és a Pakisztánt, akkor máris zárult a félkör India körül.

Szu Kji nem volt rosszban a kínaiakkal (vele tárgyalt tavaly a kínai elnök (és a kínai elnök ment Mianmarba!). Az USA elismerte a Nobel-díjas kormányfőt, még a legutóbbi rohingyákat érintő ügyek kapcsán is. Igaz, Szu Kji személyesen adott magyarázatot a helyzetre, ami miatt a bíróság időt is adott az országnak. A számonkérés azonban csúszik részben a pandémia miatt, részben a katonai hatalomátvétel miatt. E miatt még az a forgatókönyv sem kizárható, hogy Szu Kji keze is benne van a látszólagos puccsban.

A legnagyobb gond azonban ősi eredetű: mindig lesznek szegények köztünk. Az “egyszerű emberek” Mianmarban általánosan elégtelen életszínvonalon élnek. Vajon ők nyernek vagy veszítenek ebben a nagy “játékban”? Ki adja nekik meg a remélt feltámadást? Egy biztos, aki időben feleszmél az migrációra kényszerül.

Még több rohingya indul Banglades felé és még több mianmari (más nemzetiségű) indul a környező országokba, főleg Thaiföldre és Nyugatra.

A rohingya kérdés a következő régi-új nagy probléma majd az országban!

Múltidéző: Bill Clinton Taszáron

Éppen ma van évfordulója, hogy Bill Clinton az USA elnöke Taszáron járt. 1996-ban ezen a napon Bill Clinton amerikai elnök – a tervektől eltérően már délelőtt – meglátogatta a Taszáron állomásozó békefenntartó csapatokat. Clinton Taszáron Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Horn Gyula kormányfővel, elutazásakor pedig Szita Károly kaposvári polgármesterrel is találkozott.

A katonai repülőből bomberdzsekiben kiszálló elnök körbejárt a támaszponton, majd autogramot osztott a katonáknak, ami így festett: “Köszönet a szolgálatért! Bill Clinton”. A KaposPont archív felvételt is közölt az alkalomról.

President William Jefferson Clinton talks with a pilot during his tour of  Joint Endeavor Operations at Taszar AB, Hungary - PICRYL Public Domain Image
Húsz éve járt itt Clinton | Kaposvár Most.hu

Felderítő szemle 2020/3

FELDERÍTŐ SZEMLE
illusztráció

Megjelent a Felderítő Szemle legújabb száma. A végre összeállt és befejezett publikációm is ebben a számban jelent meg

A BENGÁLI-ÖBÖL MENTI ORSZÁGOK
VALLÁSI BIZTONSÁGA A VALLÁSI-NACIONALISTA
IDEOLÓGIA ERŐSÖDÉSE TÜKRÉBEN

címmel. Sok minden, ami nem fért ide a blogba ebben az írásban fejtem ki.

Rostoványi Zsolt: Az iszlám és a 21. század

Rostoványi Zsolt neve ismerősen cseng sokak számára, akik iszlámmal, Közel-Kelettel, nemzetközi tanulmányokkal foglalkozik. Könyvei már 1990 előtt is meghatározóak voltak, és mindmáig megkerülhetetlennek nevezhető, ha valaki az általa kutatott témában kutat. Rostoványi Zsolt eredetileg közgazdászként végzett az egyetemen, de végülis a külügyi témák felé fordult, és a körülmények miatt főleg az arab világ felé.

Legújabb könyvének fő sodrása a közelmúlt migránshullámának sajátos – és a szerző szerint hibás – percepciója, miszerint az iszlám egy monolit vallás.

Sok más téma is előkerül abban a beszélgetésben, amelyet Kossuth Klub szervezett a könyvbemutató kapcsán. A felvétel a klub facebook oldalán tekinthető meg. (Amennyiben valaki be van lépve a közösségi média oldalára, rögtön nézheti is alább, de elvileg nyilvános, így mindenki láthatja.)

Image may contain: text that says 'Rostovány Zsolt AZ ISZLÁM és a 21. század Kihívások és válaszok L'Harmattan larmattan'

Vallásháborúk, felekezeti konfliktusok (könyv)

Új könyv jelent meg, amelyről leghamarabb januárban tudok recenziót írni, ezért csak néhány információt osztok meg vele kapcsolatban.

Összefoglaló:
A kötet a világ- és a magyar történelem nagy háborúit, illetve konfliktussorozatait vizsgálja abból a szempontból, hogy a vallási motiváció mennyire határozta meg ezek kirobbanását, lefolyását és lezárulását. Az ókortól napjainkig tekinthetünk be a fegyveres konfliktusok kulisszatitkaiba neves hazai történészek olvasmányosan, de szakmai alapossággal megírt 24 tanulmányán keresztül. Többek között megtudjuk, hogy a római és bizánci birodalom háborúiban milyen szerepe volt a vallásoknak, a keresztesháborúk korában miként kapcsolódott össze hit és politika, a magyar–török háborúk, majd a Habsburgok elleni függetlenségi mozgalmak idején a felekezeti megosztottság, hitvédelem és vallásháború miként érhető tetten, milyen középkori előzményei voltak Anglia szakításának a pápával. A legújabb korból többek között megismerjük a napjainkig elhúzódó ír–angol és arab–izraeli konfliktusok vallási hátterét. A kötet napjaink migrációjának vallásföldrajzi és politikai következményeinek számbavételével lép át a jelenbe, és egyúttal a jövőbe is.

Tartalomjegyzék:
https://shop.hmzrinyi.hu/custom/hmzrinyi/image/data/srattached/d17781c8f56d584224cb87de3f246869_Vallashaboruk-tartalom.pdf

Beszélgetés a könyvről:
Inter Arma Caritas műsorban.

Honvedelem.hu youtube oldalán. 1 . rész | 2. rész

Ábrahám-egyezmény és a Szentszék

Illusztráció

A Közel-Kelet egyszerre forrása és mintája számos eseménynek és dolognak a világon. Így például a zsidó-palesztin konfliktus szinte állatorvosi lónak számít, de a vallás szempontjából sem lényegtelen, hogy három nagy világvallás innen származik. Sőt, kevésbé ismert, de a kereszténység legősibb formái is itt születtek meg és léteznek abbéli állapotukban (hitvallás, hitrendszer, akár nyelv tekintetében) mind a mai napig.

Az ún. keleti kereszténység (vallástudományi értelemben ez így leegyszerűsítés) rendkívül sokszínű és számos érték hordozója. Sok ilyen keleti keresztény egyház “visszatért” a katolikus egyházhoz, vagyis egységbe került a pápával. Ezek alapján ezen egyházak többségének létezik egy keleti és egy katolikus változata is.

A Szentszék a Camp David-i egyezmény (1978) és az Oslo-i egyezmény (1993) esetében is támogatólag lépett fel a nyilvánosság előtt.

Most azonban csendben maradt.

A pápa éppen az Emirátusokban írta alá azt a dokumentumot tavaly februárban, amely az iszlámmal való testvériség megszilárdítását célozza. Ez is már része lehetett annak a munkának, mely végén megszületett a “Fratelli tutti” kezdetű, idén október 3-án promulgált enciklika.

A Szentszék számára nem feltétlenül kívánatos azonban egy olyan egyezmény életetése, melyben ugyan a zsidók és muszlimok egy része a megbékélés felé látszik elmozdulni, miközben mások (pl. Palesztinok) éppen, hogy nem a béke felé fognak erre válaszul mozogni.

Az Ábrahám-egyezmény egyébként is az amerikai 2020 őszi választások egyik nagy ütőkártyája Trump kezében. A Szentszék aligha szeretne beavatkozni efféle kampánynak is tűnő reakcióval.

Ennek jele volt korábban, hogy a Szentszék végül fogadta Mike Pompeo USA külügyminisztert, de a pápa nem.

A fenti írás az alábbi angol nyelvű cikk alapján készült.