Vallás a börtön falai mögött

Radovan Karadzic: Former Bosnian Serb leader faces final war crimes verdict  - BBC News

Ma olvasom, hogy Radovan Karadžić áthelyezik egy olyan brit börtönbe, ahol iszlamistákat tartanak fogva. Többek szerint ez veszélyeztetheti a boszniai Szerb Köztársaság egykori elnökének életét.

A muszlim bosnyákok valószínűleg sosem felejtik el, ami velük majd elődeikkel történt a 90-es években. Az is biztos, hogy nagyon sokan emigráltak a háborút követő években nyugatra, így szinte biztosra vehető, hogy balkáni muszlimok is vannak brit börtönben. A félelem tehát jogos, hogy esetleg leszámolnak majd a volt elnökkel.

Elgondolkodtató, hogy a vallás mennyire átjárja ma is biztonsági kérdéseket. Ugyanakkor, ahogy más esetben úgy itt is igaz, hogy itt sem a szó teológiai, vallástudományi értelemben vett vallási megalapozottságról van szó, hanem etnikumról és háborús sérelmekről.

Mianmari katolikus templom megtámadása

A 2019-es Srí Lankai tavaszi bombamerényletet idézi fel bennünk a megrongált templom képe Mianmarban (Burmában).

A február elseje óta tartó zavargásokban számos erőszakos hír érkezett már, ezeket összefoglalni is sok lenne.

A mostani eset egy általános kérdést felvet. Mi lesz Mianmarral? Szíria (polgárháború olyan mértékben) vagy Afganisztán vagy Mianmar korábbi sorsa ismétlődik meg?

Sem Kínának, sem Thaiföldnek nem érdeke támogatni a destabilizációt a térségben. Sőt, még a drogból számottevő nyereséget termelők (beleértve a Tatmadawot is) is inkább a stabilizáció vagy a kis destabilizáció érdekeltjei.

Ennek fényében a National Unity Government (NUG) (az idegenben megalakult ellenzéki kormány) illetve annak katonai szárnya (vagy ha úgy nézzük – nem igazán létező – hadserege) a People Defense Force sem várhat támogatásra vagy sikerekre, sőt a különféle etnikai milíciák sem. Elképzelhető tehát, hogy alább fog hagyni a nyomás, de ez alapvetően a külföldi támogatáson múlik majd.

A korábbiak alapján ez a templom nem fog akkora nyilvánosságot kapni, mint a Srí Lankai (ahol politikai hasznot is húztak belőle). Pedig a NUG számára jó lehetőség, hogy felhívja a figyelmet magára és a konfliktusra. Vajon eszköz lesz arra, hogy segítséget kapjon kívülről az ellenzék, vagy holnapra eltűnik a hírekből? Vajon Charles Maung Bo, Mianmar bíborosa megszólal ez ügyben?

Kumbh mela

A Kumbh mela egy tömeges hindu zarándoklat, aminek során a hívek rituálisan megfürdenek a Gangesz folyóban.
Háromféle módon ünneplik meg:

  1. kumbh 12 évente
  2. ardh kumbh 6 évente
  3. mela kumbh 144 évente

A “mela” találkozót, amolyan fórumot, piacot jelent, ami valóban az, hiszen több magyarországnyi ember jelenik meg a rituális alkalmon, amely legalább egy hónapig tart, de akár több hónapon át is. A hely és az idő csillagászati együttállásokból adódik.

Idén azért kapott nagyobb figyelmet, mert áprilisra esett (a pandémia miatt rövidített) ünnepség. Számos forrás ezt az alkalmat teszi felelőssé a februárban még a vírus felett győzelmet aratottnak tűnő, ma tömeges temetésekről hírekbe kerülő Indiai krízis kapcsán.

Hogy itt szuperterjesztőről van szó vagy az összefüggés csak részben megalapozott nem bizonyítható, de ki sem zárható. Mindenesetre a hindutva útjára lépett Indiának egyik mélypontja rajzolódik ki a szemünk előtt, ami a vallás szempontjából fog következményekkel járni.

Europa Nostra 7

Az Europa Nostra (majd) minden évben felállít egy listát 2013 óta, amiben a 7 legveszélyeztetettebb műemléket és világörökséget sorolják fel.

A 2021-es megtekinthető az alábbi, erre a célból létrehozott weboldalon.

http://7mostendangered.eu/sites_list/selected-2021/

Koszovó nagy mecsetje

Ahogy nemrégiben a szerb pátriárka látogatása nem kapott nagy sajtóvisszhangot, úgy a legújabb (és jelenleg a legnagyobb) mecset felavatása sem Koszovóban.

Az “új” (valójában már évek óta épülő) mecset Shuajb Arnauti Shuaib al Arnautról Szíriában született, de albán származású szunnita (ortodox irányvonalú) hadíszkutató volt. Az új kissé túlzás, mert az épület már jó ideje áll, csak számos okból (legutóbb a pandémia miatt) elhúzódott az átadása. Igaz, az átadás éppen a koszovói legszigorúbb kéthetes megszorítás alatt zajlott.

A mecset amúgy katari pénzből épült fel. A koszovói iszlám (az Albániából ide irányuló szúfi hatásoktól is nagy mértékben befolyásolt) nem fundamentalista (nem a szó szélsőséges értelmében, hanem a vallásgyakorlás tekintetében), sőt nagy mértékben fellazult, esetenként szinkretista jelleget is ölt. Katar (humanitárius tevékenység címén) a tiszta szunnita irányt szeretné erősíteni befektetéseivel.

Budapest Jelentés 2020

Budapest Report 2020.

Budapest Report on christian persecution 2020

A pandémia miatt kissé későn, de megjelent az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárság kiadványa. A késés mellett pdf-ben (a korábbi kiadványokkal ellentétben) továbbra sem elérhető.

A témák azonban részben a blogom témájába vágnak, így amikor elérhető lesz becsatolom ide.

Beszélgetés megnézhető a kiadvány kapcsán itt.

(update!) A kiadvány letölthető itt >>

Egyelőre a tartalomjegyzéket tudom bemutatni alább: (pdf letölthető)

Elkészült a 2020-as Budapest-jelentés a keresztényüldözésről - vasarnap.hu

Szerb pátriárka látogatott el Koszovóba

Porfír a pejai patriarchátusban
Pec (Ipek), Porfirije pátriárka a történelmi pátriarkátus területén 2021.03.15-én

Igazából csak szláv nyelvű oldalakon jelent meg eddig, hogy Porfirije Koszovóba látogatott vasárnap estétől.

A látogatás politikai érzékenysége Koszovó nemzetközi helyzetéből adódik. A szerb ortodox egyház február 18-i óta megválasztott pátriárkája Szerbia elnökének “embere”,akik kiállnak amellett, hogy Koszovó Szerbia része. Tegyük hozzá, hogy voltak a mostani pátriárkánál szélsőségesebben gondolkodók is. Ráadásul Porfirije Óbecsén született, ahol sok a katolikus és sok a magyar. Mind a mai napig jó kapcsolatokat is ápol a katolikus közösséggel, beiktatásán Németh László SVD (Isteni Ige Társasága) nagybecskereki megyéspüspök, a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke is részt vett.

Porfirije a beiktatásán Belgrádban, fotó: Oleg Ivanov

A koszovói látogatás részleteiről egyelőre nem tudni sokat. Annyi már biztos, hogy észak felől érkezett autóval és hogy a patriarkátus után a decan-i kolostort is meglátogatja. Várhatóan nem fog kimaradni a Gracanica esetleg a prizreni szent arkangyal kolostort. (koszovói emlékhelyek).

Egy biztos, Szerbia politikája egy dolog, és még attól is eltekintve, hogy az ortodox egyház nemzeti jellege miatt szoros kapcsolatban marad a politikával, szent helyeinek nagy része Koszovó területén fekszik. Pec a szerb ortodoxoknak olyan, mint Róma a katolikusoknak. Ugyanakkor ahogy Róma és Vatikán is sokak számára távol van, úgy Pec is az maradhat. A határokon átívelő szerb ortodoxiának ez sem új. A tömeges kivándorlás céljpontja ugyanis főként Ausztrália és német nyelvű területek voltak, majd számos más ország és kontinens. Így a világon megannyi egyházmegye (eparchia) jött létre, amely kifejezetten a szerb ortodox egyházhoz tartozik.

Egy biztos: a szerb ortodoxia egyelőre nem vesztett erejéből, és ezt Porfirije is tudja. Ahogy azt is sejtheti, hogy a kivándorolt másod- és harmadgeneráció új helyzet elé is állíthatja majd az egyházat.

Először látogat a pápa Irakba

Ablaknyitás a szabad világra | Magyar Nemzet
Lengyel Ervin az iraki nunciatúrán

A Kossuth Rádió február 25-én 13:30-tól Lengyel Ervint hallhattuk, aki magyar papként, a Szentszék bagdadi nagykövetségén (nunciatúráján) szolgál diplomata beosztásban. Összefoglalta a pápalátogatás lényegét, miszerint a történelem első pápalátogatása lesz Irakban ezen a héten.

A hosszú út nem is a földrajzi, hanem a szervezésé, amely lehetővé teszi az e heti látogatást. A Szentatya március 5-8-a között Nedzsef, Ur, Erbíl, Moszul és Karakos érintésével tesz látogatást Irakban.  Utazásának logója és mottója: „Mindnyájan testvérek vagytok” (Mt 23,8).

A program a következő lesz:

Március 5. péntek

  1. A pápa Irak miniszterelnökével (Mustafa Al Kazemi) és (egyes források szerint) elnökével (Barham Salih) találkozik már a bagdadi reptéren, onnan az elnöki palotába mennek.
  2. A bagdadi “Szabadító Miasszonyunk” szír rítusú katolikus székesegyházban mond beszédet. (2010-ben egy szentmisén 50 embert öltek meg az ISIS emberei itt. Később is történtek merényletek a közelben.)

Március 6. szombat

  1. Nedzsef, Nasszirija és azon belül is az Ur-síkság felkeresése. (Az iraki légitársasággal!)
    – Nedzsefben felkeresi Alí al-Szísztání nagyajatollahot (akinek szintén befolyásos fia vezeti a titkárságát). (Ez a város Ali ibn Abi Talib imám temetkezési helye. Mohamed veje volt a Síiták első vezetője, kalifája “pápája”. A kalifátus kérdése ezért ezen a helyen különösen is hangsúlyos.)
    – Ur egy ősi város, ahol megtaláljuk az ősi zikkuratot. Ez a település hagyományosan Ábrahám szülőhelye. Ábrahám mindhárom világvallás közös őse, ezért a vallásközi párbeszéd alapját szimbolizálja. A zsidók felemelték a szavukat, hogy a küldöttségben nem lesznek jelen ezen az alkalmon. Kiderül, hogy így marad-e.
  2. Újra Bagdad, a Szent József káld katolikus székesegyházban misézik.

Március 7. vasárnap

  1. Erbil. (Ez a város az iraki kurdisztáni régió központja). Vallási vezetőkkel találkozik.
  2. Moszul. Az ISIS áldozatainak hozzátartozóiért imádkozik.
  3. Karakos (Bakhdida).  Szeplőtelen Fogantatás templomban imádkozik. Al-Tahira templomként is ismerik. Az ISIS felgyújtotta, azóta renoválták.
  4. Erbil. Franso Hariri stadionban szentmise.
  5. Bagdad.

Hétfőn visszautazás Rómába.

A program számos érdekességet rejt, de kiemelek néhányat. Az egyik Alí al-Szísztáni, aki Iránban született, jelenleg Irakban él, szava gyakorlatilag olyan a síiták között, mint a pápa szava a katolikusoknál. Sőt, Irakban talán még ennél is több, gyakorlatilag az ő hozzájárulása nélkül nem lehet senki kormányfő Irakban.

A másik érdekesség a zikkurat és az egyébként a pápa által nem látogatandó Ezékiel sírja, korábban zsinagóga, ma siíta mecset (Al Kifl településen). Erről itt részletesen nem írok, de ajánlom az alábbi kimerítő írást ezekről a helyekről zsidó szemszögből.

CNS grafika /Todd Habiger

Update

May be an image of 2 people and people standing
Ferenc pápa és Mustafa Al Kazemi iraki miniszterelnök mai találkozója március 5-én
May be an image of 1 person
Alí al-Szísztání nagyajatollah, a siíta iszlám “pápa” és a katolikus Ferenc pápa mai találkozója március 6-án
May be an image of 4 people and people standing
Ur városa, közös imádság.
May be an image of one or more people and outdoors
Katonák, akik az iraki utcán teljesítenek szolgálatot, Ferenc pápa látogatása közben. A katonán lévő kereszt önmagáért beszél.

Katolikus tábori püspök

Kép

A kezdetek régiek, de a rendszervátlás utáni (a II. világháború utáni kommunizmus első évtizede után formálisan soha meg nem szüntetett) tábori lelkészi szolgálatot 1994-ben állították fel.

Képtalálatok a következőre: orbán viktor tábori püspök

A tábori püspök a katonai ordinariátus vezetője. (Van olyan ország, ahol nem püspök.) Az ordinariátus az egyházmegyékhez hasonló, különleges egyházi terület, melyet a Szentszéktől eredő, és a Szentszék és az adott állam közötti megegyezés által pontosabban meghatározott statútum kormányoz. A lényeg, hogy itt nem területi, hanem személyi alapon szerveződik az egyházmegye. Nem egy területen élők tartoznak egy plébániához, hanem egy sajátos helyzetben lévő emberek tartoznak egy intézményhez (és látja el őket egy lelkész).

A sajátos helyzetű lehet egyetemista, úton lévő, rab stb. Jelen esetben katonákról van szó. Katolikus szóhasználatban a személyekre bízott pap a lelkész. (A protestánsoknál nem beszélünk papról, mert nem mutat be áldozatot, ott a pap fogalmát önmagában is betölti a lelkész kifejezés).

A tábori püspök csak az lehet aki megfelel az Egyházi Törvénykönyv előírásainak, és részben államiaknak is. Az egyháziak a következők: legyen bölcs, jámbor, buzgó. Ami kézzelfoghatóbb, hogy legyen jó híre, legalább 35 éves és 5 éve pap, legyen doktorátusa, de legalábbis magasabb végzettsége, vagy minimum jártassága legalább az egyikében az alábbiak közül: szentírástudományok, teológiában, egyházjog.

1966 óta minden évben készül egy lista a püspökségre alkalmas személyekről. Ebből ki is válogatnak néhányat, aki ajánlhatóan is az, amit elküldenek a Szentszéknek. Általában azonban ez akkor “aktiválódik”, amikor aktuális a püspöki kinevezés. Amikor aktuális akkor a Szentszék Magyarországra delegált nagykövete az ún. nuncius információgyűjtésbe (sic!) fog, amely a jelölt alapos megismerését jelenti. Ez titkos levelek kiküldését is jelenti, melyet széles körben kapnak meg emberek: papok, szerzetesek, civilek is. A nuncius ezeket az információkat (a saját véleményével) a Püspöki Kongregációnak, vagyis a Szentszéknek megküldi. Később ők döntik el, hogy a javasoltak közül ki lesz a püspök.

A II. Vatikáni Zsinat óta egyértelműen elválasztják az államot és az egyházat. A már korábban elindult folyamat nem csak az állam erősödése volt, amelyik az egyházi hatalmat akarta korlátozni, hanem egyházi érdek is volt, hiszen ezáltal érte el, hogy ne szóljon bele az állam az egyház ügyeibe. Ma már furcsa, de Magyarországon is természetes volt, hogy világi nagyurak, illetve az uralkodó döntötte el, hogy kiből lehet püspök.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában például a hadügyminisztérium terjesztette föl a tábori püspök jelöltet, majd az uralkodó nevezte ki. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi szabályozás szerint hazánkban a Szentszék nevezi ki a tábori püspököt. Az állam annyiban kap szerepet, hogy a Szentszék addig nem hirdeti ki, amíg nem értesítette a Magyar Kormányt, aki 15 nap alatt általános politikai kifogást emelhet. Ez a kifogás a Szentszéket nem köti, de érdeke, hogy tudja a kormány véleményét.

Érdekes, de egyben lényeges elem továbbá, hogy a tábori lelkészek nem, de a tábori lelkészek elöljárói, vezető beosztásban lévők, nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezettek.

A tábori püspökök államhoz és a fegyveres testületekhez közel álló mivolta miatt az egyházban és a politikában is nyomot hagytak. A Zadravecz István, Hász István, Révész István nevei mindenképpen megemlítendők.

A következő néhány sorban azokról a tábori püspökökről írok, akik a Katonai Ordinariátusban szolgáltak, vezették azt a közelmúltban, az újjáalakulás után. Nehéz száraz tényekkel bemutatni, főleg olyanoknak, akik nem tájékozottak a területen, ezért majd egy másik alkalommal írok inkább bővebben a témáról. Most csak röviden néhány gondolatot megosztok.

Orbán Viktorra várva
Ladocsi Gáspár Orbán Viktor mellett ül 2003 márciusában a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola sportcsarnokának avatóján forrás: orbanviktor.hu

A rendszerváltás utáni első tábori püspök dr. Ladocsi Gáspár lett. 1994. április 18-án nevezte ki II. János Pál pápa az újonan felállított Katonai Ordinariátus püspökévé. A 2001-ig tartó szolgálatában megalapozta az új lelkészi szolgálati rendszert, amelyben a katonák – és különösen a vezetőik – nehezen tudtak mit kezdeni papokkal. Gondoljunk bele: néhány évvel korábban még a templombajárás is tiltott volt, nemhogy papok, tisztként, sőt, (a püspök) tábornokként a rendszeren belül szogláljon. Az idősebb katonák máig nehezen tudják elhinni, hogy a tábori lelkész nem a politikai tiszt utóda. (Erre bizonyíték a tábori lelkész politikai tiszthez képest merőben korlátozott joga, beosztásához köthető feladatrendszere.) A minden bizonnyal küzdelmes úttörő pálya 2001-ben ért véget, azzal, hogy nyugdíjazását kérte.

Dr. Szabó Tamás József dandártábornok, tábori püspök a következő (2002) évtől lett tábori püspök. 2007-ig tartó szolgálatában egy fiatal, közvetlen személyiségű püspök vitte tovább a már megkezdett lelkészi rendszer kialakítását. 2007. március 15-én váratlanul, erőteljes, de nagyon kérészéletű sajtóvisszhang mellett lemondott, sőt papi szolgálatát is befejezte. Döntése nem politikai természetű volt.

2005 június 19-én a Balaton déli partjától 6 km-re fekvő Kereki községben emlékművet avattás közben készített fotó. jetfly.hu

2009-ig Berta Tibor (a püspök helyettese, általános helynöke) vezette az ordinariátust. Ebben az évben Bíró László lett az új tábori püspök. Személyében egy az egész országban népszerű lelkipásztori szempontból közkedvelt korábban már püspökké szentelt lett az új vezető. Bíró László nem kapott egyenruhát, sem tábornoki rendfokozatot. A hivatalos indoklás szerint a korára tekintettel, de nem elképzelhetetlen, hogy egyházpolitikai okai is lehettek. Akárhogy is, a protestáns tábori püspökkel ellentétben más formában állították a rendszer élére. Jelenleg is ő a tábori püspök, bár a hírportálok szerint jó ideje betegeskedik.

fotók. szerző által készített (Bíró László tábori püspök és Barsi Balázs ferences szerzetes), internet.

Sokan a tábori lelkészetben az állam egyházát vélik felfedezni, egyesek szerint a lelkész és a hadsereg nem illeszkedhet össze. Röviden nehéz ezekről az állításokról bebizonyítani, hogy nem állják meg a valóság próbáját. Két dolgot szem előtt kell tartani.

Az egyik, hogy az egyház igyekszik misszionálni, evangéliumot hirdetni mindenhol. Küld papokat a börtönben lévő papokhoz, az egyetemistákhoz, a hajókon lévőkhöz, messzi Afrikába. Nem lesz ettől a pap rab, bennszülött, de még egyetemista sem. Az ő feladatuk az, hogy a nem általános életformában élők közé kerülve mutassanak fel valami a krisztusi üzenetből.

A politikaközeli “vád”, igazából még igaz is. Ahogy írtam azonban a tábori lelkészek nem a politikai tisztek utódai. A tábori püspök állami szemmel nézve a Honvédelmi Minisztérium egyik háttérintézményének vezetője, amelyet felügyel (de nem irányít) a honvédelmi miniszter parlamenti államtitkára. Az intézmény lehetőséget biztosít a szabad vallásgyakorlás lehetőségére egy zárt világban szolgáló, külszolgálatokra huzamosan elutazó, sajátos életformát élők számára.

Mianmarban a katolikus egyház is megmozdult

Korábban írtam arról (mianmar címkével vissza lehet keresni), hogy 2017-ben a pápa is meglátogatta Mianmart. A látogatás nagyon “diplomatikusra” sikerült: illedelmes, egymást szerényen dicsérő szavak mellett telt el. Másfelől azonban a pápa titkolta a magánbeszélgetésének tartalmát Min Aung Hlaing tábornokkal (aki a néhány nappal ezelőtti puccs vezetője volt), ugyanakkor annyit elárult belőle, hogy fontos, gyönyörű (sic!) beszélgetés volt, jóllehet nem valaki igazáról tárgyaltak, de megértette (a tábornok), hogy nem járható az út, melyet a vészterhes időkben próbáltak járni – mondta a pápa a beszélgetésről.

A puccs után néhány nappal, február 3-án, megszólalt az Ázsiai Püspökkari Konferencia elnöke, aki Mianmar (a történelemben első) bíborosa is egyben Charles Maung Bo. Az ország elsőszámú katolikus vezető főpapja egyenesen a junta vezetőihez szólt, de Szu Kji felé is üzent. Nem köntörfalazott, elsősorban a demokráciát látja veszélyben, különösen Szu Kji távozása okán, és a juntát bírálja az eljárás miatt.

További részletekről itt lehet olvasni >>

UPDATE: (február 16.)

A francia alapítású szerzetesrend a Sœurs de Saint-Joseph-de-l’Apparition tagjai (“nővérei”) Mianmarban az utcára vonultak, hogy tiltakozzanak a katonai hatalomátvétel ellen, a demokrácia mellett. Legalábbis erre lehet következetetni az országban általánossá vált (az Éhezők Viadala c. filmből) háromujjas szimbólumból. Először Thaiföldön használtál a filmből, főleg a fiatal, részben nyugati filmeken szocializálódott fiatalok, de hamar elterjedt a térségben, mint az elnyomás elleni szimbólum. Lényeges eleme a tünetésnek, hogy a mandalay-ji nagykövetség előtt történt.