Örményország-Azerbajdzsán 3. háború?

Kedd kora délután Azerbajdzsán az ország területén belül található, főként örmények lakta Hegyi-Karabahot kezdte el lőni drónokkal, tüzérséggel és rakétákkal. Egyes források alapján úgy tűnik, hogy a szárazföldi csapatok is megindultak az enklávé felé. A kérdés arra fókuszál, hogy mit várhatunk az azeri “terrorelhárító művelettől”, és lehet-e arra számítani, hogy a konfliktus kiterjed Örményország belső területére.

Örményország a világ legrégebbi kereksztény államalakulata. Hazánkkal is számos párhuzam vonható. Nekik is volt egy, sőt több trianon jellegű területi elcsatolás (arányaiban többet csatoltak el tőlük, mint tőlünk). Jelenleg több örmény él külföldön, mint Örményországban. A legtöbben (Erdélyhez hasonlóan) török területen. Számosan vándoroltak azonban az USA-ba is.

Korábban a két ország vezetője elsősorban a térségben található humanitárius konfliktusról szólt. Az örmény fél sérelmezte, hogy nem tud segélyszállítmányokat bejuttatni az azeriek által kontrollált örmények lakta területre. Az azeri fél azonban egyrészt tagadta ezt, másrészt óvatosan kifejezte félelmét, hogy ezen esetekben nem zárható ki, hogy nem (csak) segélyszállítmány érkezik.

Hegyi-Karabah hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozik, de az 1991 és 1994 közötti első hegyi-karabahi háborút követően kinyilvánította függetlenségét. Az autonóm régió örmény többségű volt a Szovjetunió alatt, de nem akart az újonnan függetlenné vált Azerbajdzsánhoz tartozni. A második hegyi-karabahi háborúban (2020 ősze) az azeriek legyőzték az örményeket és jelentős területet szereztek.

A Szovjetunió összeomlása után évtizedeken át Moszkva volt a térség fő biztonsági garanciája. Törökország és Azerbajdzsán úgy érezte, hogy Oroszország Ukrajna felé fordul, ezért próbálták kihasználni a helyzetet. Az azeriek időzítése arra utal, hogy az eszkalációra készülnek, és már korábban elzárták a Hegyi-Karabahot és Örményországot összekötő folyosót. Az örmények próbáltak tárgyalásokat kezdeményezni az ENSZ, az Egyesült Államok és Törökország bevonásával, látva Moszkva tehetetlenségét.

A közelmúltban amerikai hadgyakorlatoknak is helyet adott Örményország, amit az azeri fél, de a térség egyéb nagyhatalmai sem néztek jó szemmel. A hely sem lényegtelen kérdés, ugyanis főként Nahicseván érintett, ami Azerbajdzsánhoz tartozik, azonban Örményország és Irán közé ékelődik, az anyaországgal közös határa nincs. Az USA haderejének jelenléte kétségkívül távol tartja onnan Iránt vagy éppen az azerieket és törököket is. Ugyanakkor az azeriek idejét érezhették, hogy lépjenek, hiszen egyrészt most Oroszország korlátozottan érdekelt a térség ügyeibe avatkozni (amúgy sem a direkt módot választotta korábban mindkét országgal való kapcsolata miatt), másrészt nem akarhatja megvárni, míg a nyugati erők stabilizálják vagy lefagyasztják az amúgy képlékeny helyzetet.

A jelenlegi helyzet egy homályosabb, ám nem jelentéktelen szelete, hogy az országban erőteljesen jelen van Kína. Nem katonai erővel, hanem a Soft Power módján: számos kínai tanár érkezik iskolákba tanítani, a városban futó buszokra a “Donated by Chine” felirat került. Számos diák Pekingbe vágyik menni továbbtanulni. Miközben az örmények az oszmán időbeli népirtás okán a törökök, az azeriek felé a háborúk miatt haragszik, addig az USA sem is ambivalens, távoli szereplőnek tűnik, Oroszországgal együtt. Kína azonban úgy tűnhet az emberek számára, hogy csak segíteni jött, nem beavatkozni.

Örményország most rendkívül kényelmetlen helyzetben van, és a konfliktus kiterjedése Örményország területére jelenleg kicsi esély. Oroszország és más nyugati hatalmak próbálnak békíteni, és Örményország valószínűleg az egyetlen olyan ország, ami mind az Egyesült Államok, mind Irán érdekszférájába tartozik. Egy háború vélhetően csak hirtelen és gyors lesz, mivel nem látszik proxyháború lehetősége, legfeljebb azeri támogatás kapcsán. Ilyen értelemben az azeri győzelem borítékolható.

Amikor (megint) nem számítunk a törökökre: Hegyi-kabarah

A kialakult konfliktusok megismerésének egy cikkemben használt módszere és néhány szösszenet egy aktuális konfliktus kapcsán.

1. Megnézem a térképet (hol van, milyen országok között, van tengere, stb.)
2. Van-e ásványkincs a konfliktuszónában, illetve az érintett országokban
   2/a kivel van kereskedelmi kapcsolatban
3. A térség rövid történelmi áttekintése (főleg az érintett térség kapcsán.
   3/a kivel van szövetségben (kitől vesz fegyvereket például vagy kinek engedi meg, hogy fegyvereket telepítsen a területén.)
4. Kulturális hatások (az ország vallása, politikai berendezkedése)
5. Olvasni róla… (először Wikipedia, lexikon, nagy nemzetközi lapok, aztán saját országbeli – különböző pártállásbeli lapok, közösségi média (twitter listák!), majd szakcikkek, szakkönyv stb.)

1. ponthoz

Ásványkincsekben gazdag terület (bár vannak kérdőjelek, hogy milyen tartalékok vannak még a terüeleten), és a két ország is (de főleg Azerbajdzsán kőolajmezői). (2)

Az Örményország és Azerbajdzsán közötti Hegyi-Karabah még a sztálini Szovjetunióban jött létre Azerbajdzsán területén. Azóta nem egyszer tört már ki fegyveres konfliktus a vitatott terület hovatartozása miatt. Többségében örmények lakják, egy részét örmény katonák tartják. (3)

A tavalyi évben Ankara számos haditechnikai eszközt adott el az általuk testvéri nemzetnek tekintett Azerbajdzsánnak. Nagy kérdés, hogy Törökország beavatkozása Szíriában, Líbiában és most a Kaukázusban mennyiben az oroszok ellen való fellépés. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy véletelen egybeesés-e, hogy mindegyik esetben mintha az oroszok ellen lépne fel áttételesen (vagyis ún. proxy módon). (3/a)

Azerbajdzsán siíta iszlám többségű (97%!) (Ahogy Irán is, nem árt tudni, főleg, mivel a déli szomszédról beszélünk, miközben Törökország vegyes szekuláris – iszlám szunnita többségű). Örményország pedig keleti keresztény (miafiziták). Ennek érdekessége, hogy az iráni siíták az örményeket (és nem a siíta azerieket), a szunnita törökök a siíta azerieket támogatják. Lényegében tehát egymással nem kibékült iszlám ágak kerülnek szembe egymással. Valószínűleg ez a pragmatikus politikát mutatja, mely a valláson túli célokat preferálja. Irán esetében valószínű, hogy az amúgy számukra kedvező azeri siítákat, akik Iránban a legnagyobb kisebbségként vannak jelen meglehetősen távolságtartóan kezeli, azok sajátos türk nyelve és enyhe szeparatista vonásaik miatt. (4)

A vallás itt sem másodlagos. Mivel az oroszok kivárnak, Irán beavatkozása lenne a nagyágyú, de ők sincsenek egyszerű helyzetben. Egyrészt sok azeri él Irán északi részén, másrészt az azeriek éppen úgy siíta többségűek, mint Irán. Politikai okokból azonban Irán és Oroszország inkább az örmények felé húz.

Végül látni kell miket tudunk még erről. Nekünk magyaroknak egyáltalán nem lényegtelen, hogy Ramil Szafarov esete. Szafarov 2004-ben, egy NATO-békepartnerségi program résztvevőjeként tartózkodott Magyarországon, amikor meggyilkolta örmény szobatársát. A magyar bíróság ezért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, 2012-ben azonban az azeri hatóságok kérésére Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak.

És most lehet olvasni, olvasni, olvasni…. például a twittert, amin találni ilyet:

Egy örmény pap fegyverrel a kezében.