Amikor (megint) nem számítunk a törökökre: Hegyi-kabarah

A kialakult konfliktusok megismerésének egy cikkemben használt módszere és néhány szösszenet egy aktuális konfliktus kapcsán.

1. Megnézem a térképet (hol van, milyen országok között, van tengere, stb.)
2. Van-e ásványkincs a konfliktuszónában, illetve az érintett országokban
   2/a kivel van kereskedelmi kapcsolatban
3. A térség rövid történelmi áttekintése (főleg az érintett térség kapcsán.
   3/a kivel van szövetségben (kitől vesz fegyvereket például vagy kinek engedi meg, hogy fegyvereket telepítsen a területén.)
4. Kulturális hatások (az ország vallása, politikai berendezkedése)
5. Olvasni róla… (először Wikipedia, lexikon, nagy nemzetközi lapok, aztán saját országbeli – különböző pártállásbeli lapok, közösségi média (twitter listák!), majd szakcikkek, szakkönyv stb.)

1. ponthoz

Ásványkincsekben gazdag terület (bár vannak kérdőjelek, hogy milyen tartalékok vannak még a terüeleten), és a két ország is (de főleg Azerbajdzsán kőolajmezői). (2)

Az Örményország és Azerbajdzsán közötti Hegyi-Karabah még a sztálini Szovjetunióban jött létre Azerbajdzsán területén. Azóta nem egyszer tört már ki fegyveres konfliktus a vitatott terület hovatartozása miatt. Többségében örmények lakják, egy részét örmény katonák tartják. (3)

A tavalyi évben Ankara számos haditechnikai eszközt adott el az általuk testvéri nemzetnek tekintett Azerbajdzsánnak. Nagy kérdés, hogy Törökország beavatkozása Szíriában, Líbiában és most a Kaukázusban mennyiben az oroszok ellen való fellépés. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy véletelen egybeesés-e, hogy mindegyik esetben mintha az oroszok ellen lépne fel áttételesen (vagyis ún. proxy módon). (3/a)

Azerbajdzsán siíta iszlám többségű (97%!) (Ahogy Irán is, nem árt tudni, főleg, mivel a déli szomszédról beszélünk, miközben Törökország vegyes szekuláris – iszlám szunnita többségű). Örményország pedig keleti keresztény (miafiziták). Ennek érdekessége, hogy az iráni siíták az örményeket (és nem a siíta azerieket), a szunnita törökök a siíta azerieket támogatják. Lényegében tehát egymással nem kibékült iszlám ágak kerülnek szembe egymással. Valószínűleg ez a pragmatikus politikát mutatja, mely a valláson túli célokat preferálja. Irán esetében valószínű, hogy az amúgy számukra kedvező azeri siítákat, akik Iránban a legnagyobb kisebbségként vannak jelen meglehetősen távolságtartóan kezeli, azok sajátos türk nyelve és enyhe szeparatista vonásaik miatt. (4)

A vallás itt sem másodlagos. Mivel az oroszok kivárnak, Irán beavatkozása lenne a nagyágyú, de ők sincsenek egyszerű helyzetben. Egyrészt sok azeri él Irán északi részén, másrészt az azeriek éppen úgy siíta többségűek, mint Irán. Politikai okokból azonban Irán és Oroszország inkább az örmények felé húz.

Végül látni kell miket tudunk még erről. Nekünk magyaroknak egyáltalán nem lényegtelen, hogy Ramil Szafarov esete. Szafarov 2004-ben, egy NATO-békepartnerségi program résztvevőjeként tartózkodott Magyarországon, amikor meggyilkolta örmény szobatársát. A magyar bíróság ezért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, 2012-ben azonban az azeri hatóságok kérésére Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak.

És most lehet olvasni, olvasni, olvasni…. például a twittert, amin találni ilyet:

Egy örmény pap fegyverrel a kezében.