Vallás – kultúra – etnikum nexusa a konfliktusokban. Workshop.

A korábban beharangozott workshop összefoglalója:

A kultúra, a vallás és az etnikum szerepe a fegyveres konfliktusokban.

Az MHTT (Magyar Hadtudományi Társaság) CIMIC Civil-katonai kapcsolatok Szakosztály (CIMIC) workshopja

Időpont: 2022. június 20. 14-16 óra

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus

A program leírása:

Az MHTT CIMIC szakosztályának június 20-án megrendezett workshopja a kultúra, a vallás és az etnikum hármasát körüljárva vizsgálta azok „ad bellum, in bello, post bellum” meghatározó szerepét. Markovics Milán Mór őrnagy, az Eötvös József Kutatóközpont, Vallás és Társadalom Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa, a szakosztály tagja, a program szervezője bevezetőjében kiemelte, hogy e három dimenzió mélyebb ismerete elengedhetetlen napjaink háborúinak és egyéb konfliktusainak értelmezéséhez. Hangsúlyozta, hogy az ilyen alkalmak kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy betekintést nyerjünk egy-egy részterület szakértőinek kutatásaiba, feltehessük kérdéseinket, megismerkedjünk egyetemünk tagjainak tudományos tevékenységével, egyúttal tudományos látókörünket is szélesítve.

Puskás Anna doktorandusz „Az épített örökség stratégiai szerepe napjaink fegyveres konfliktusaiban” című előadásában a kulturális örökség épített elemei elleni célzott támadások pszichológiai hadviselés részeként való alkalmazását vizsgálta a hidegháborút követő időszak fegyveres konfliktusai (délszláv háború, hegyi-karabahi konfliktus, orosz-ukrán háború) és a nemzetközi terrorizmus tükrében.

Kóré András, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője, az Eötvös József Kutatóközpont, Vallás és Társadalom Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa, doktorandusz „A vallási identitások szerepe a 21. századi fegyveres konfliktusokban” című előadásában Mozambiktól Kenyán és Nigérián át Indonéziáig az utóbbi évek konfliktusgócain keresztül elemezte a vallás és különösen a szélsőséges vallási nézeteket valló szervezetek szerepét, a gyakorlati példák mellett egyúttal elméleti keretet is felvázolva e konfliktusok értelmezéséhez.

Dr. Nagy Sándor ezredes, az MH Transzformációs Parancsnokság törzsfőnöke „Kongó és etnikum. Az etnikai ellentétek háttere” című előadásában a Kongói Demokratikus Köztársaságban évtizedek óta fennálló instabil, több ponton véres összecsapásokba torkolló biztonsági helyzet etnikai dimenzióját ismertette kutatásai, valamint az ország keleti részén teljesített közel négy éves szolgálata során szerzett szakmai tapasztalata alapján.

Az előadásokat követő zárógondolataiban Dr. Remek Éva, a szakosztály elnöke emlékeztetett arra, hogy ezek az alkalmak kicsi, mégis jelentős hozzájárulást jelentenek a biztonsági tanulmányokkal kapcsolatos ismeretek mélyítéséhez, a látókör bővítéséhez, valamint a szakosztály kutatásai és szakmai programjai révén segítik a honvédelmi szektor katonai-civil együttműködési dimenziójának feladatait is. Kiemelte mindhárom előadó szakmai-tudományos felkészültségét és a témák hiánypótló voltát. Emellett felhívta a figyelmet, hogy a szakosztály egy konferencia megvalósítását tervezi az ősz folyamán, amelynek már a kiberbiztonság és a kibervédelem területe is részét képezi majd.

MIÉRT HÁBORÚZUNK? Workshop a fegyveres konfliktusok társadalomtudományi elemeiről.

Egy mikrokonferenciát szervezek június második felében. Az előadók saját szakterületükön tudományos és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. A cél, hogy közelebbről is megismerkedjünk a kultúra-vallás-etnikum hármasával, amit könnyelműen ismételget a szak- és ismeretterjesztő irodalom vagy a sajtó, de aminek még felszínes analízise (és ismerete) sincs jelen. Ezt a rést hivatott ha nem is kitöltetni, de legalább a foltozáshoz hozzájárulni ez a workshop.

A regisztráció a hely és a helyszín miatt szükséges, és itt lehet elvégezni. Ha nem megy, akkor emailben segítenek a szervezők: https://ludevent.uni-nke.hu/event/2037/

Az MHTT (Magyar Hadtudományi Társaság) CIMIC Civil-katonai kapcsolatok Szakosztály (CIMIC) workshopja.

Előadók:

  • Puskás Anna (Az épített örökség stratégiai szerepe napjaink fegyveres konfliktusaiban),
  • Kóré András (A vallási identitások szerepe a 21. századi fegyveres konfliktusokban),
  • Nagy Sándor ezredes (Kongó és etnikum. Az etnikai ellentétek háttere)

Az MHTT CIMIC szakosztályának workshopja a kultúra, vallás és etnikum hármasát járja körül, melyek fontos szerepet játszanak a fegyveres konfliktusokban. Az előadók – saját szakterületüknek megfelelően – mutatják be a fegyveres konfliktusok mögött meghúzódó, a konfliktusokat hol előzményeiben, hol közben, hol következményeiben meghatározó hármast.  Az esemény minden szakterületen kutató számára hozzájárulhat kutatásaik elmélyítéséhez.

Szervezők: 
(zárszó) Dr. habil Remek Éva, MHTT CIMIC szakosztály elnök
(bevezető előadás) Markovics Milán Mór őrnagy, Eötvös József Kutatóközpont, Vallás és Társadalom Kutatóintézet, tudományos segédmunkatárs

Keresztény gondolat Európában – múlt, jelen, jövő című konferencia

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Vallás és Társadalom Kutatóintézete Keresztény gondolat Európában – múlt, jelen, jövő című konferencia.

Meghallgatható

közvetlenül a teremből:

https://www.youtube.com/watch?v=lBMk4nhG4tU
tolmács hanggal:

https://youtu.be/1SWQ0A1BgQs (francia nyelvű előadás esetén magyarul, magyar nyelvű előadás esetén franciául)

A keresztény civilizáció lehetővé tette a politikai, szellemi és tudományos szabadság terének kialakulását, amely elősegítette az emberi jogok elismerését és a technikai fejlődést. Ezzel párhuzamosan a társadalom szekularizációja a keresztény alapok fokozatos elhagyásához vezetett. Azonban a kérdés, amelyet feltehetünk magunknak ez: az egyetemes iránt nyitott keresztény gondolkodás nem fordulhat-e végső fokon maga a kereszténység ellen?
A társadalom jelenlegi összezavarodásában a szerzetesség hű marad önmagához és a szelleme nem változik. A szerzetesség nem lehetne-e, mint a római civilizáció összeomlása idején, egy olyan bárka, amely lehetővé tenné a kereszténység számára, hogy túlélje a civilizáció jelenlegi válságát?
A konferencia előadói e két kérdésről, valamint a különböző egyházaknak az európai kereszténység helyzetéről és jövőjéről alkotott értékeléséről adnak elemzést.

Program

09:00–09:10  Megnyitó

Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának köszöntője

Azbej Tristan, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért felelős államtitkár nyitó beszéde

09:10–11:00 – Első panel – Előadások

Levezető elnök: Fejérdy Gergely, Franciaország és az európai politika szakértője – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Keresztény identitás a kereszténység ellen?

  • JF Chemain, történelem professzor (Franciaország)
  • Rosta Gergely, egyetemi docens (PPKE)

A szerzetesség és Európa evangelizációja

  • Anne Baud, a szerzetesrendek kutatója (Franciaország)
  • Bakos Gergely Atya, bencés szerzetes

11:00–11:30 – Kávészünet

11:30–13:00 – Kerekasztal-beszélgetés – Szekularizmus lehetőségei és veszélyei a (poszt)keresztény társadalmakban

Levezető elnök: Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vallás és Társadalom Kutatóintézetének igazgatója

Résztvevők:

  • Azbej Tristan, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért felelős államtitkár
  • Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója 
  • Lányi Gábor János, Egyetemi docens, Egyháztörténeti Tanszék, Károli Gáspár Református Egyetem

Ferenc pápa nézetei Európát illetően (konferencia)

Pope Francis’ views on Europe
Szervező: NKE, Eötvös József Kutatóközpont, Vallás és társadalom kutatóintézet, PPKE, II. János Pál kutatóközpont, Az igazságos háborútól a béke kultúrájáig kutatócsoport
Az előadás nyelve: angol
Az előadást követően lehetőség lesz kérdések, reflexiók megfogalmazására.
Köszöntő és bemutatás: Ujházi Lóránd
Moderátor: Speidl Bianka
Időpont: 2022 február 8. 18h

Konferencia vallás témájában

Egy érdekesnek mutatkozó ONLINE (angol nyelvű), szabadon nézhető konferenciát ajánlok. Október 15-17, 2020.

Három egyetem vallással foglalkozó szekciója:

Center for Religious Studies (CEU)
Department for the Study of Religions (MUNI)
Center for Religious Studies (ELTE)

szervezésében rendezik meg a ROAR (Resistance to order and authority in religion) konferenciát.

Nagy kérdés számomra hogyan kell felbontani a címet: A rend és az tekintély iránti ellenállás a vallásban
vagy
a rend iránti ellenállás és a vallási tekintély?
Lehet szójátéknak szánták vagy csak én gondolom túl.

Megelehtősen sokrétűek az előadások, így inkább a linken való tájékozódást ajánlom.

Online ezen a (ZOOM) linken lehet majd nézni:

https://ceu-edu.zoom.us/j/99817585403?pwd=V0I4MVB4SVpGcThCWjUwRzljQ0grQT09#success

Vallás és biztonság egyes aspektusai a koronavirus kapcsán

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem online konferenciát rendezett a mai nap (június 17-én). A sajátos konferencia a járvány miatt kerül csak interneten megtekinthetővé, de így nagyobb közönség elé juthat el, és bármikor megnézhető.

Tartalmilag és formailag – egy másik alkalommal – kielemzem, egyelőre én sem láttam még, így csak megosztom. Technikailag fontos, hogy a jobb felső sarokban lévő ikonra (1/58) kattintva lenyithajuk a “playlistet”, így ott érjük el az előadásokat egyenként.

Keresztényüldözés, konferencia

fotó: kdnp.hu

Második alkalommal szervez nemzetközi konferenciát az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárság november 26. és 28. között.

A közel-keleti egyházvezetők számoltak be helyzetükről, nehézségeikről. Korábban a régió egy ötöde keresztyén volt, mostanra az arányuk az elhúzódó fegyveres konfliktusok – a két öbölháború, Irak 2003-as megszállása, valamint a 2011 óta tartó szíriai polgárháború –, radikális csoportok terrorakciói, a gazdasági szankciók és a szélsőséges szegénység miatt öt százalék alá csökkent.

A konferenciát elnézve elmondható, hogy valódi szükségre igyekszik választ adni sok szervezet, beleértve a magyar (vagy akár az USA) kormányt is. Mindez azonban nem széles körű társadalmi háttér mentén, hanem ideológiai egysíkúságban, ami kérdésessé teszi, hogy hosszú távon mennyire fenntartható majd ez és mennyiben fognak átpolitizálódni keresztény fogalmak. A kereszténység alapvetően mindenki felé nyitott, tartalma és célja pedig kevésbé társadalmi mint inkább lelki. A következőkben ez sem maradhat el a dialógusból, különben szektariánus hatások mentén kiürülhet a keresztény üzenet az azt halló fülek számára.

A reformatus.hu elég jó beszámolót írt az alkalomról. Talán annyi kiegészítés, hogy voltak ún. “side-event”-ek, amelyek a témát többé-kevésbé érintve foglalkoztak kisebb körben ifjúság, jog stb. témákban. Előadói voltak például Bese Gergő atya, aki az ifjúságról és környezetvédelemről beszélt, illetve a jog témájában ifj. Lomnici Zoltán.

Képtalálatok a következőre: keresztényüldözés konferencia"

Természetjog Konferencia

természetjog, örök, változatlan, és a pozitív jog felett áll. Az egyház próbált egy valláson kívül álló alapot találni a joghoz, ebből született a természetjog.

A konferencia tartalmából is látható, hogy háború, vallás témáját a természetjog is metszi.