A korábban beharangozott workshop összefoglalója:

A kultúra, a vallás és az etnikum szerepe a fegyveres konfliktusokban.
Az MHTT (Magyar Hadtudományi Társaság) CIMIC Civil-katonai kapcsolatok Szakosztály (CIMIC) workshopja
Időpont: 2022. június 20. 14-16 óra
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus
A program leírása:
Az MHTT CIMIC szakosztályának június 20-án megrendezett workshopja a kultúra, a vallás és az etnikum hármasát körüljárva vizsgálta azok „ad bellum, in bello, post bellum” meghatározó szerepét. Markovics Milán Mór őrnagy, az Eötvös József Kutatóközpont, Vallás és Társadalom Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa, a szakosztály tagja, a program szervezője bevezetőjében kiemelte, hogy e három dimenzió mélyebb ismerete elengedhetetlen napjaink háborúinak és egyéb konfliktusainak értelmezéséhez. Hangsúlyozta, hogy az ilyen alkalmak kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy betekintést nyerjünk egy-egy részterület szakértőinek kutatásaiba, feltehessük kérdéseinket, megismerkedjünk egyetemünk tagjainak tudományos tevékenységével, egyúttal tudományos látókörünket is szélesítve.
Puskás Anna doktorandusz „Az épített örökség stratégiai szerepe napjaink fegyveres konfliktusaiban” című előadásában a kulturális örökség épített elemei elleni célzott támadások pszichológiai hadviselés részeként való alkalmazását vizsgálta a hidegháborút követő időszak fegyveres konfliktusai (délszláv háború, hegyi-karabahi konfliktus, orosz-ukrán háború) és a nemzetközi terrorizmus tükrében.
Kóré András, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője, az Eötvös József Kutatóközpont, Vallás és Társadalom Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa, doktorandusz „A vallási identitások szerepe a 21. századi fegyveres konfliktusokban” című előadásában Mozambiktól Kenyán és Nigérián át Indonéziáig az utóbbi évek konfliktusgócain keresztül elemezte a vallás és különösen a szélsőséges vallási nézeteket valló szervezetek szerepét, a gyakorlati példák mellett egyúttal elméleti keretet is felvázolva e konfliktusok értelmezéséhez.
Dr. Nagy Sándor ezredes, az MH Transzformációs Parancsnokság törzsfőnöke „Kongó és etnikum. Az etnikai ellentétek háttere” című előadásában a Kongói Demokratikus Köztársaságban évtizedek óta fennálló instabil, több ponton véres összecsapásokba torkolló biztonsági helyzet etnikai dimenzióját ismertette kutatásai, valamint az ország keleti részén teljesített közel négy éves szolgálata során szerzett szakmai tapasztalata alapján.
Az előadásokat követő zárógondolataiban Dr. Remek Éva, a szakosztály elnöke emlékeztetett arra, hogy ezek az alkalmak kicsi, mégis jelentős hozzájárulást jelentenek a biztonsági tanulmányokkal kapcsolatos ismeretek mélyítéséhez, a látókör bővítéséhez, valamint a szakosztály kutatásai és szakmai programjai révén segítik a honvédelmi szektor katonai-civil együttműködési dimenziójának feladatait is. Kiemelte mindhárom előadó szakmai-tudományos felkészültségét és a témák hiánypótló voltát. Emellett felhívta a figyelmet, hogy a szakosztály egy konferencia megvalósítását tervezi az ősz folyamán, amelynek már a kiberbiztonság és a kibervédelem területe is részét képezi majd.