Abaja, avagy amikor az iszlamizmus és a woke érdek összeér?

Ideológiai megfontolások alapján a szélsőségesen konzervatív iszlamizmust és a szélsőségesen liberálisnak tartott woke ideológiákat egymás ellenpólusának vehetnénk. Nem is alaptalan ez, és szembenállásuk számos tekintetben tetten érhető.

Másfelől nem jelenti ez azt, hogy ne lennének közös pontjaik egyáltalán, vagy hogy ne legyen egy harmadik dimenzióba helyezve őket közös céljaik.

Ez történik jelenleg Franciaországban, vagy legalábbis mintha egy ilyen irányvonal bontakozna ki az abaja és a kamisz viselésének problematizálása folytán.

2004-ben – Chirac elnök alatt – Franciaországban, törvényt hoztak az állami iskolákban hordható vallási jelképek és ruhadarabok viselése okán. Egyes elgondolások szerint ez nem is annyira a vallási viselet túlburjánzására való direkt reagálás, hanem sokkal inkább a Nemzeti Front (NF) ellenében egy politikai lépés. Egyes pártok ugyanis, mint az NF vagy éppen az Engedetlen Franciaország abból próbálnak szavazatokhoz és pártszimpátiához jutni, hogy kedveznek a francia muszlimoknak azzal, hogy kiállnak vallási viseletük mellett.

Mivel alapvetően a nyilvános (utcai) viselet és az iskolai van terítéken, ezért ebbe számos más jellegű öltözködés és szimbólum válik érintetté. Ilyen például a keresztény szimbólumok használata, vagy éppen a heteroszexualitástól eltérő vagy éppen a szexuálisan kihívó öltözetek kérdése. Ebbe állt bele például zöldpárti, ökofeminista, azzal érvelve, hogy nincs oka egy államnak az emberek teste feletti ellenőrzéshez és befolyáshoz.

Az iskolai egyenruha kérdése is visszatért, így az oktatási miniszter kísérleti szinten endedélyezi azon iskoláknak, ahol ezt a tanvezetés kéri. A tapasztalatok fényében gondolják tovább bevezetését, ami azonban egyelőre még messze van a konszenzustól.

A probléma azonban összetett. Például, ahogyan Vincent Brengarth, az Action Droits des Musulmans jogvédő szervezet ügyvédje állítja: sehol nincs definiálva mit is jelent az abaja.

Közben azonban a szekuláris állam és a francia szekuláris politikai ideológiai célok úgy kezdenek festeni, mintha egy vallási államot látnánk, csak vallás nélkül. Míg például a szaúdi vallási rendőrség, az “önkéntesek” (Mutavviún (arabul: المطوعين) ismert lehet sokak számára (tegyük hozzá igazából 1976-2016 között voltak különös jogaik csak), addig a francia “szakemberek” azok, akik a szekuláris rendet fenntartani lesznek hivatottak. Azaz, amíg az egyik országban az abaja viselésének kötelességét kérték számon az utcán vagy iskolákban a lányokon, addig Franciaországban az abaja viselésének tiltását kérik számon.

Észrevétlenül tehát, de nem az iszlamizmus és a woke találkozását látni, hanem a szekularizmus vesz fel vallási jellemzőket, ahogyan ugyanezt teszi a woke is. A közös mindháromban az ideológiai töltet. Nagy kérdés mi történik majd Franciaországban, hiszen hatással lesz Európára, különösen azon országokra, ahol fokozatosan nő a muszlim lakosság aránya.

Abaja (balra),
Kamisz (jobbra)

Iszlám szeparatizmus elleni harc Franciaországban

Emmanuel Macron francia államfő bemutatta az iszlám szeparatizmus elleni akciótervet. Az oktatás és az imámok szabályozását illetően bevezetendő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot december 9-én vitatja meg a kormány, és jövő év elején kerülhet a parlament elé.

A francia államfő némileg határozottabban a beavatkozásról beszél, mint az idén hivatalba került Jean Castex kormányfő. 115 évvel a vallás és egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény elfogadása után Franciaország máig a szekularális állam egyik zászlóshajója. Látszik azonban, hogy ezt képelen az ország vegytisztán fenntartani. Az iszlám kapcsán azonban kiderült, hogy nemcsak ez, hanem a szekularizmus passzív végrehajtása sem működhet.

A parlament elé 2021 januárban kerülhet a törvénytervezet. A francia elnök a következő négy évben fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba. Jelenleg 300 török, marokkói és algériai imám hirdet igét a francia 2500 mecset valamelyikében. Számos vallási okokból be nem iskolázott gyereket, és kulturális, illetve sporttevékenységeket szervező iszlám egyesületet szeretne bezáratni, vagy regulázni, ahol valójában a fiatalok ideológiai képzése a cél. Ennek folyományaként a magániskolákat korlátozni kell, a magántanulókat pedig szigorúan csak egészségügyi okból lenne szabad ilyen formában tanítani – véli az elnök.

Chems-Eddine Hafiz, a párizsi Nagymecset algíri születésű vezetője “rektora” egyetért az elnök szavaival, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy az állam mérsékletet tud-e majd tartani a szabályozásokban.

Mindez nem fog menni passzív szekuláris eszközökkel, csak ha beleavatkozik az egyház életébe az állam.

Párizsi Nagymecset imámjai egy szemináriumon, melyen a téma az iszlamizmus és az iszlám megkülönböztetése volt a téma. 2020.09.19.