Emmanuel Macron francia államfő bemutatta az iszlám szeparatizmus elleni akciótervet. Az oktatás és az imámok szabályozását illetően bevezetendő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot december 9-én vitatja meg a kormány, és jövő év elején kerülhet a parlament elé.
A francia államfő némileg határozottabban a beavatkozásról beszél, mint az idén hivatalba került Jean Castex kormányfő. 115 évvel a vallás és egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény elfogadása után Franciaország máig a szekularális állam egyik zászlóshajója. Látszik azonban, hogy ezt képelen az ország vegytisztán fenntartani. Az iszlám kapcsán azonban kiderült, hogy nemcsak ez, hanem a szekularizmus passzív végrehajtása sem működhet.
A parlament elé 2021 januárban kerülhet a törvénytervezet. A francia elnök a következő négy évben fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba. Jelenleg 300 török, marokkói és algériai imám hirdet igét a francia 2500 mecset valamelyikében. Számos vallási okokból be nem iskolázott gyereket, és kulturális, illetve sporttevékenységeket szervező iszlám egyesületet szeretne bezáratni, vagy regulázni, ahol valójában a fiatalok ideológiai képzése a cél. Ennek folyományaként a magániskolákat korlátozni kell, a magántanulókat pedig szigorúan csak egészségügyi okból lenne szabad ilyen formában tanítani – véli az elnök.
Chems-Eddine Hafiz, a párizsi Nagymecset algíri születésű vezetője “rektora” egyetért az elnök szavaival, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy az állam mérsékletet tud-e majd tartani a szabályozásokban.
Mindez nem fog menni passzív szekuláris eszközökkel, csak ha beleavatkozik az egyház életébe az állam.