Vlagyimir Putyin 2024 márciusában újabb hatéves mandátumot nyert az orosz elnökválasztáson, néhány nappal később pedig bekövetkezett az orosz történelem egyik leghalálosabb terrorista támadása.
Az elkövetők az Iszlám Állam egyik ága, az ún. ISIS-K, vagyis a Korászán (angolos átírással: Khorasan, teljes nevén Iszlám Állam – Korászán tartomány (az eredeti arab a vilajet szót használja a tartományra)) tagjai voltak.
Korászánt a szászánida Perzsia idején alkották meg, ami Irán északkeleti részét, Türkmenisztánt és Afganisztánt is magában foglaló régió régi elnevezése. Az ISIS-K pedig egy szalafi dzsihádista csoport, amelynek támadásai főként korábban az afgán régióból váltak ismertté, később azonban a nevükre utaló régióban, sőt azon túl is elkövettek terrorcselekményeket. 2021. augusztus 26-án, a hírhedt amerikai evakuáció során bombát robbantottak a kabuli reptéren. Ekkor csaknem kétszáz ember halt meg, köztük 13 amerikai katona. 2024 januárjában két ISIS-K tag a Szulejmáni – az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége 2020-ban egy amerikai légicsapásban meghalt parancsnokának – évfordulós gyászünnepségén robbantott, mindez csaknem száz ember halálával járt[1]. Az ISIS-K akciói nem mindig az áldozatok számában, hanem körülményeikben extrémek, például 2020-ban egy kabuli szülőszobában történt vérengzés, ahol anyák és kisbabák is meghaltak.
Ami az orosz szálat illeti, 2022 szeptemberében öngyilkos robbantó hajtott végre terrorcselekményt Kabulban az orosz nagykövetségnél, amely szintén az ISIS-K-hoz köthető. 2022 végén pedig az iráni Sah Cserág mecsetnél történt lövöldözés is valószínűleg az ő merényletük volt. Volt meghiúsított merénylettervük is, például 2021 januárjában egy Kabulba tartó ENSZ-küldöttet próbáltak meggyilkolni. Ez utóbbi azonban jól mutatja, hogy nem válogatnak a célpontok között, akkor sem, ha azzal egy nagyobb szervezetet haragítanak magukra.
A példák nyomán látszik, hogy a terrorcsoport alaposan megszervezi a merényletek helyszínét, de inkább a nagyobb áldozatszám vagy az extremitás tűnik megfelelő szempontnak számukra. A 2015-ben alapított csoport afgán és pakisztáni taktikájára jellemző továbbá, hogy helyiekre építenek, mind a fegyvereseket, mint az információszerzést illetően.
Az ISIS-K a Global Terrorism Index 2019 szerint az egyik legaktívabb és az egyik legtöbb áldozatot szedő terrorista csoport a világon. A 2024-es kiadás azonban már meg sem említi.
Vallási szempontból a csoport egyrészt szembenáll a síita iszlámmal, így kiemelt célpontnak nevezhető Irán mint síita többségű és államberendezkedésű ország. A csoport ugyanakkor a kalifátus létrehozását vallja célnak, így szembekerül minden csoporttal (akár szunnitákkal is), akik nem a kalifátusért küzdenek, hanem például nacionalista célok mentén haladnak és terveznek (pl. tálibok).
Míg Afganisztán fontos az ISIS-K számára, addig a tálibokkal ellenséges a viszonyuk. Ettől függetlenül a tálibok is célpontjai a toborzásuknak, hiszen ha egy tálib nem nacionalista, hanem a kalifátus híve, akkor integrálható az ISIS-K köreibe. Mind a tálibok, mind az ISIS-K toborzóerejének egyik eszköze saját erejének fitogatása. Ezek a tálibok esetében ma az államhatalom eszközén keresztül is megnyilvánulhatnak, de ahogyan náluk is az amerikai kivonulást megelőzően, úgy most az ISIS-K esetében csak a terrorcselekmény maradt meg ilyennek.
Az ISIS és csoportjai – beleértve az ISIS-K-t – számára tüskét jelent Oroszországgal kapcsolatban az afganisztáni szovjet invázió, illetve napjainkban Oroszország tálibokkal való kapcsolatkeresése, majd a csecsenföldi, és más tekintetben Moszkva szoros kapcsolatai a szíriai és iráni kormányokkal, valamint a dedikáltan az ISIS harcosai ellen folytatott fegyveres küzdelem Szíriában és a Wagner-csoport zsoldosainak tevékenysége. Ezek, valamint saját erejük bemutatása és a toborzás lehetősége komplex, ugyanakkor előrelátható terrorcselekemények előrejelzői.
Nem a vizsgálat felszínességéről van szó, hanem a felszín vizsgálatáról, ha a tárgyalt merényletben oroszellenességet, illetve az orosz részről jelenlévő iszlámellenességet elemezzük. A mélybe tekintve összetett képet látni. Egyrészt ott van R. A. Khadirov (a Csecsen Köztársaság elnöke) példája, aki korábban – apjával – még az orosz fegyveresek ellen küzdött, később azonban az oroszok oldalán harcolt már. Önmagát hű és mélyen vallásos muszlimnak vallja, ahogyan harcostársait is. Erősen autokrata politikai irányítása azonban számos másképpen gondolkodó muszlimot feltételez a háttérben, akik akár önmagukban, akár Khadirov álláspontja miatt (esetleg korábbi nézeteihez tartozóan) oroszellenes álláspontra helyezkednek.
Másfelől a nyugati szövetséges hatalmak beavatkozásai kevésbé egyoldalúan tűnnek iszlámellenesnek. Egyrészt az USA szoros kapcsolatai az olajhatalmakkal, másrészt különböző fegyveres konfliktusokban adott esetben a muszlimok érdekeit (is) képviselő jelleg (pl. Koszovóban) kevésbé állítja célpontba a szövetséges hatalmakat.
Ugyanakkor Kína is jelentős célpont lehet, amire utal a 2022-ben egy kabuli szálloda ellen elkövetett merénylet, amelyben főként kínaiakat szállásoltak el. Akármi is lehetett a pontos célpont, az tény, hogy az amerikai kivonulás után Kína igyekszik saját befolyását növelni az országban, és ők is a tálibokkal tárgyalnak.
Az ISIS-K azt szeretné felmutatni, amit általában az ISIS már csak régen tudott: a globális jelleget. A terrorakciók szélesedése szimbolikus is tehát, ugyanakkor a tagok nemzetisége (tádzsikok) személyes vonatkozásra is mutat a célpontot illetően.
Tádzsik fegyveresek 2024. március 22-én a Moszkvához közeli Krasznogorszkban, egy koncertterem és bevásárlóközpont területén kezdtek el lövöldözni és robbantani. A halálos áldozatok száma csaknem 150 fő, félezer sérülttel. Elsőre sokan ukrán hátterű akciót feltételeztek, és az orosz fél is ezt tartotta valószínűbbnek. Azonban a jelek nem erre utalnak. Az ISIS magára vállalta az akciót, továbbá a támadás is egyértelműen szélsőséges iszlamista jellegű volt. Az FSZB alakulatai szombaton 11 embert őrizetbe is vettek, jelentésük szerint köztük van a támadásban közvetlenül részt vevő négy fegyveres is. A szerv vezetője, Alekszandr Bortnyikov nyilvánosságra került jelentése alapán azonban feltételezhető, hogy a terroristák Ukrajna felé akarták elhagyni az országot[2].
Másfelől Mihajlo Podoljak elnöki főtanácsadó úgy nyilatkozott, hogy nincs köze Ukrajnának a merénylethez. A tádzsik állampolgárságú Jakubzsoni Juszufzoda illegálisan dolgozott Oroszországban. Mint kiderült, a merénylet előtt, majd utána is utalt pénzt a merénylőknek.
Ez utóbbi fontos szál. Oroszországba számos bevándorló érkezik, többek között Tádzsikisztánból is. Az ok főleg az egzisztenciális bizonytalanság, mivel Oroszországban munkát vállalni több bevétellel kecsegtet, mint otthon maradni. A vendégmunkásoknak három hónapjuk van arra, hogy tartózkodási és munkavállalási engedélyt találjanak, ami körülbelül 430 dollárba kerül. Ezt úgy tudják kikerülni, ha elutaznak egy időre, majd visszatérnek Oroszországba, így újrakezdődik a három hónap. Az ideiglenes terület általában Törökország, ahol már szervezetten folyhat tovább a (sokszor illegális) munkavégzés. Az orosz merénylők is ilyen megélhetést kereső bevándorló-vendégmunkások, akiket a pénz mozgatott. Radikalizálódásuk helyszínéül számításba jöhet Oroszország, de Törökországra is sokan gyanakodnak, mint az ISIS számára könnyebben elérhető területre. Bár a merénylőket nem menti fel az anyagi lehetőségek ilyen formájú kiaknázása, ez a szempont fontos, hogy megértsük az ISIS-K működésének mechanizmusát.
Az események és a részletek kizárni látszanak az ukrán érdekeket. Másfelől Ukrajna területe alkalmasnak tűnik egy menekülőútnak is. A teljes kép azonban nem látszik nyílt forrásokból. A következő lépés a május 22-én folytatódó per lesz, amelytől egyrészt várható néhány új információ, de az is, hogy különböző érdekek politikai narratíváinak melegágya is lesz.
Felhasznált források
[1] reuters.com
[2] meduza.io
Az eredeti írásom a Ludovika Blog felületén jelent meg.
blog E N S 𐌂 ... seregnyi lélek 