Moszkvai terror: vallási szélsőség?

Vlagyimir Putyin 2024 márciusában újabb hatéves mandátumot nyert az orosz elnökválasztáson, néhány nappal később pedig bekövetkezett az orosz történelem egyik leghalálosabb terrorista támadása.

Az elkövetők az Iszlám Állam egyik ága, az ún. ISIS-K, vagyis a Korászán (angolos átírással: Khorasan, teljes nevén Iszlám Állam – Korászán tartomány (az eredeti arab a vilajet szót használja a tartományra)) tagjai voltak. 

Korászánt a szászánida Perzsia idején alkották meg, ami Irán északkeleti részét, Türkmenisztánt és Afganisztánt is magában foglaló régió régi elnevezése. Az ISIS-K pedig egy szalafi dzsihádista csoport, amelynek támadásai főként korábban az afgán régióból váltak ismertté, később azonban a nevükre utaló régióban, sőt azon túl is elkövettek terrorcselekményeket. 2021. augusztus 26-án, a hírhedt amerikai evakuáció során bombát robbantottak a kabuli reptéren. Ekkor csaknem kétszáz ember halt meg, köztük 13 amerikai katona. 2024 januárjában két ISIS-K tag a Szulejmáni – az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége 2020-ban egy amerikai légicsapásban meghalt parancsnokának – évfordulós gyászünnepségén robbantott, mindez csaknem száz ember halálával járt^[1]. Az ISIS-K akciói nem mindig az áldozatok számában, hanem körülményeikben extrémek, például 2020-ban egy kabuli szülőszobában történt vérengzés, ahol anyák és kisbabák is meghaltak.

Ami az orosz szálat illeti, 2022 szeptemberében öngyilkos robbantó hajtott végre terrorcselekményt Kabulban az orosz nagykövetségnél, amely szintén az ISIS-K-hoz köthető. 2022 végén pedig az iráni Sah Cserág mecsetnél történt lövöldözés is valószínűleg az ő merényletük volt. Volt meghiúsított merénylettervük is, például 2021 januárjában egy Kabulba tartó ENSZ-küldöttet próbáltak meggyilkolni. Ez utóbbi azonban jól mutatja, hogy nem válogatnak a célpontok között, akkor sem, ha azzal egy nagyobb szervezetet haragítanak magukra.

A példák nyomán látszik, hogy a terrorcsoport alaposan megszervezi a merényletek helyszínét, de inkább a nagyobb áldozatszám vagy az extremitás tűnik megfelelő szempontnak számukra. A 2015-ben alapított csoport afgán és pakisztáni taktikájára jellemző továbbá, hogy helyiekre építenek, mind a fegyvereseket, mint az információszerzést illetően.

Az ISIS-K a Global Terrorism Index 2019 szerint az egyik legaktívabb és az egyik legtöbb áldozatot szedő terrorista csoport a világon. A 2024-es kiadás azonban már meg sem említi.

Vallási szempontból a csoport egyrészt szembenáll a síita iszlámmal, így kiemelt célpontnak nevezhető Irán mint síita többségű és államberendezkedésű ország. A csoport ugyanakkor a kalifátus létrehozását vallja célnak, így szembekerül minden csoporttal (akár szunnitákkal is), akik nem a kalifátusért küzdenek, hanem például nacionalista célok mentén haladnak és terveznek (pl. tálibok).

Míg Afganisztán fontos az ISIS-K számára, addig a tálibokkal ellenséges a viszonyuk. Ettől függetlenül a tálibok is célpontjai a toborzásuknak, hiszen ha egy tálib nem nacionalista, hanem a kalifátus híve, akkor integrálható az ISIS-K köreibe. Mind a tálibok, mind az ISIS-K toborzóerejének egyik eszköze saját erejének fitogatása. Ezek a tálibok esetében ma az államhatalom eszközén keresztül is megnyilvánulhatnak, de ahogyan náluk is az amerikai kivonulást megelőzően, úgy most az ISIS-K esetében csak a terrorcselekmény maradt meg ilyennek.

Az ISIS és csoportjai – beleértve az ISIS-K-t – számára tüskét jelent Oroszországgal kapcsolatban az afganisztáni szovjet invázió, illetve napjainkban Oroszország tálibokkal való kapcsolatkeresése, majd a csecsenföldi, és más tekintetben Moszkva szoros kapcsolatai a szíriai és iráni kormányokkal, valamint a dedikáltan az ISIS harcosai ellen folytatott fegyveres küzdelem Szíriában és a Wagner-csoport zsoldosainak tevékenysége. Ezek, valamint saját erejük bemutatása és a toborzás lehetősége komplex, ugyanakkor előrelátható terrorcselekemények előrejelzői.

Nem a vizsgálat felszínességéről van szó, hanem a felszín vizsgálatáról, ha a tárgyalt merényletben oroszellenességet, illetve az orosz részről jelenlévő iszlámellenességet elemezzük. A mélybe tekintve összetett képet látni. Egyrészt ott van R. A. Khadirov (a Csecsen Köztársaság elnöke) példája, aki korábban – apjával – még az orosz fegyveresek ellen küzdött, később azonban az oroszok oldalán harcolt már. Önmagát hű és mélyen vallásos muszlimnak vallja, ahogyan harcostársait is. Erősen autokrata politikai irányítása azonban számos másképpen gondolkodó muszlimot feltételez a háttérben, akik akár önmagukban, akár Khadirov álláspontja miatt (esetleg korábbi nézeteihez tartozóan) oroszellenes álláspontra helyezkednek.

Másfelől a nyugati szövetséges hatalmak beavatkozásai kevésbé egyoldalúan tűnnek iszlámellenesnek. Egyrészt az USA szoros kapcsolatai az olajhatalmakkal, másrészt különböző fegyveres konfliktusokban adott esetben a muszlimok érdekeit (is) képviselő jelleg (pl. Koszovóban) kevésbé állítja célpontba a szövetséges hatalmakat.

Ugyanakkor Kína is jelentős célpont lehet, amire utal a 2022-ben egy kabuli szálloda ellen elkövetett merénylet, amelyben főként kínaiakat szállásoltak el. Akármi is lehetett a pontos célpont, az tény, hogy az amerikai kivonulás után Kína igyekszik saját befolyását növelni az országban, és ők is a tálibokkal tárgyalnak.

Az ISIS-K azt szeretné felmutatni, amit általában az ISIS már csak régen tudott: a globális jelleget. A terrorakciók szélesedése szimbolikus is tehát, ugyanakkor a tagok nemzetisége (tádzsikok) személyes vonatkozásra is mutat a célpontot illetően.

Tádzsik fegyveresek 2024. március 22-én a Moszkvához közeli Krasznogorszkban, egy koncertterem és bevásárlóközpont területén kezdtek el lövöldözni és robbantani. A halálos áldozatok száma csaknem 150 fő, félezer sérülttel. Elsőre sokan ukrán hátterű akciót feltételeztek, és az orosz fél is ezt tartotta valószínűbbnek. Azonban a jelek nem erre utalnak. Az ISIS magára vállalta az akciót, továbbá a támadás is egyértelműen szélsőséges iszlamista jellegű volt. Az FSZB alakulatai szombaton 11 embert őrizetbe is vettek, jelentésük szerint köztük van a támadásban közvetlenül részt vevő négy fegyveres is.  A szerv vezetője, Alekszandr Bortnyikov nyilvánosságra került jelentése alapán azonban feltételezhető, hogy a terroristák Ukrajna felé akarták elhagyni az országot^[2].

Másfelől Mihajlo Podoljak elnöki főtanácsadó úgy nyilatkozott, hogy nincs köze Ukrajnának a merénylethez. A tádzsik állampolgárságú Jakubzsoni Juszufzoda illegálisan dolgozott Oroszországban. Mint kiderült, a merénylet előtt, majd utána is utalt pénzt a merénylőknek.

Ez utóbbi fontos szál. Oroszországba számos bevándorló érkezik, többek között Tádzsikisztánból is. Az ok főleg az egzisztenciális bizonytalanság, mivel Oroszországban munkát vállalni több bevétellel kecsegtet, mint otthon maradni. A vendégmunkásoknak három hónapjuk van arra, hogy tartózkodási és munkavállalási engedélyt találjanak, ami körülbelül 430 dollárba kerül. Ezt úgy tudják kikerülni, ha elutaznak egy időre, majd visszatérnek Oroszországba, így újrakezdődik a három hónap. Az ideiglenes terület általában Törökország, ahol már szervezetten folyhat tovább a (sokszor illegális) munkavégzés. Az orosz merénylők is ilyen megélhetést kereső bevándorló-vendégmunkások, akiket a pénz mozgatott. Radikalizálódásuk helyszínéül számításba jöhet Oroszország, de Törökországra is sokan gyanakodnak, mint az ISIS számára könnyebben elérhető területre. Bár a merénylőket nem menti fel az anyagi lehetőségek ilyen formájú kiaknázása, ez a szempont fontos, hogy megértsük az ISIS-K működésének mechanizmusát.

Az események és a részletek kizárni látszanak az ukrán érdekeket. Másfelől Ukrajna területe alkalmasnak tűnik egy menekülőútnak is. A teljes kép azonban nem látszik nyílt forrásokból. A következő lépés a május 22-én folytatódó per lesz, amelytől egyrészt várható néhány új információ, de az is, hogy különböző érdekek politikai narratíváinak melegágya is lesz.

Felhasznált források

[1] reuters.com

[2] meduza.io

[3] insightturkey.com

Az eredeti írásom a Ludovika Blog felületén jelent meg.

Salman Rushdie és merénylője, és egy tanulmány

A médiában gyorsan végigsöpört a hír, miszerint az india születésű Salman Rushdie-ra New Yorkban, egy irodalmi fesztiválon egy késsel támadt rá merénylője Hadi Matar. Az írót késsel nyakon és gyomron szúrta, miközben az előadást tartott.

Ahogy egy sajtóbeszámoló összefoglalja: “Rushdie az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei című művével vált nemzetközileg ismert íróvá, majd negyedik könyve, az 1988-as Sátáni versek után több mint 10 évig kellett bujkálnia, mivel a kötetet istenkáromlónak tekintették egyes muszlim vallási vezetők. Irán akkori vallási vezetője, Homeini 1989-ben mondta ki a fatvát, és 3 millió dolláros vérdíjat is kitűzött az íróra. Ugyan az iráni kormányok azóta többször is elhatárolódtak az egykori ajatollah rendelkezésétől, a fatva hatályban maradt, sőt, egy vezető iráni vallási szervezet további 500 ezer dollárral meg is toldotta a vérdíjat 2012-ben. Rushdie a fatva után közel egy évtizedig bujkált, és rendőri védelem alatt élt.” forrás: 444

Forradalmi Gárda

Matarról egyelőre annyit tudni (felderítve a közösségi médiás jelenlétét), hogy szimpatizál a  Islamic Revolutionary Guard Corps (IRGC) szervezettel, ami az iráni hadsereg ideológiai szárnya, melynek célja megvédeni Irán iszlám világát. A magyarul Forradalmi Gárdaként ismert szervezet az ajatollah irányítása alá tartozott (kissé átalakult azóta a szervezet), lényege az volt, hogy az 1979-es iráni forradalomhoz hű fegyveres intézményt hozzanak létre, ami a korábbi hadseregtől függetlenül létezzen.

Ennek kapcsán aktuális az egyik nemrég megjelent tanulmányom a migráció, a vallás és a terrorcselekmények kapcsán, amit a Fórum alatt lehet megtalálni. Jó olvasást hozzá, különösen az aktuális események összefüggéseiben.

Ugrás a kiadványhoz >>>

Szombat – Texas – Zsinagóga – túszejtés vagy terror?

Nemrég lett vége a texasi túszejtő eseménynek, mely központjában egy agykutató áll.

Hadd kezdjem egy kicsit búlvárosan. Vajon amikor azt halljuk, hogy valaki agykutató, mi jut eszünkbe erről? Lehet kissé eltúlózzuk és csak a tudomány egy szűk területéhez ért, és nem biztos, hogy ért bármi máshoz is? Esetleg azért mert okos, lehet gonosz? Vagy csak nem tudjuk, hogy mi az igazság, és éppen hogy mi nem látjuk át a dolgokat?

Egyelőre ugyanis úgy néz ki, hogy a túszejtés Aafia Siddiquit (عافیہ صدیقی) miatt történt, aki pakisztáni származású (PhD végzettségű) agykutató volt, de az USA-ban tanult, ahol 2001-ben végzett a Brandeis Egyetemen. Urdu nyelvű, deobandi környezetből származott. A végzésének évszáma nem meglepő. Egyesek szerint ő is beépített ember volt, aki az Al-Kaida céljaiért volt az USA-ban. Egy biztos Khalid Sheikh Muhammad, a 2001 (9/11)-es merényletek kitervelője is kijelentette ezt róla. Másfelől nagyon sok kérdőjel van vele kapcsolatban. A bátyja houstoni építész lett. A nővére neurológus volt. Apjuk orvos, anyjuknak komoly politikai kapcsolata volt Pakisztánban. Sokak szerint bűnbakot csináltak belőle és ráaggadták a Lady Al-Káida nevet. Mindenesetre van ami ellene szól, és van, ami kérdőjeleket tesz a képletbe.

Egy része az, hogy a házasságuk egy pakisztáni származású orvossal erőszakosnak volt ismert (többen az egyetemről elmondták, hogy látszott a testén a verés.) Másfelől Aafia egyszer csak válni akart és Pakisztánba menni. Egy dokumentum szerint azért, mert paranojásan félni kezdett, hogy az USA-ban a muszlim gyerekeket abuzálják és kereszténységre kényszerítik. Pakisztánban megházasodott az előbb említett sejk unokaöccsével, de ezt Aafia családja máig tagadja.

Aafia

Amerikában maradt férj szerint amerikai állami személyek rabolták el őt és kínozták meg. Egy későbbi kézzel írott levél és egy eset, ahol (2008-ban Ghazniban) FBI fogságba esve egy amerikai fegyvert megragadva Allah Akhbart kiálltva lövöldözni próbált (de végül kétszer meglötték, túlélte) ellene szól. Persze akik mellette állnak, azt mondják, hogy a kínzás és a kényszer már a pszichéjére is hatott és próbált csak menekülni, illetve azok mellé állni, akik nem bántják.

Az, hogy már eleve pszichés megrázkódtatás az oka cselekedeteinek vagy más nem fogjuk megtudni. Szigorúan tartott fogolynak számít és alig derül ki róla bármi is. 2010-től számított 86 év börtönre ítélték és a texasi Fort Worthben található Carswell Szövetségi Orvosi Központban tölti fogságát. Tárgyalása alatt annyira megverték, hogy tolókocsiban hallgatta az eseményeket. A hivatalos magyarázat szerint összeverekedett egy rabtársával.

Az, hogy a merénylő Aafia Siddiqui testvére volt-e és tényleg az volt a követelése, hogy engedjék el még nem bizonyított. Éppen ezért korai volt azt is állítani a hatóságok részéről, hogy nem a zsinagóga és nem a a hitközség ellen irányult a cselekmény. Egy biztos az iszlamisták számára nem csak a zsinagógák kiemelt célpontok, az online közvetítés is számot játszhatott abba, hogy a tette figyelmet kapjon. Az üzenet azonban kétségkívül zavaros.

Források és további részletek is
:
https://www.washingtonpost.com/news/morning-mix/wp/2014/08/28/lady-al-qaeda-the-american-educated-doctor-the-islamic-state-desperately-wants-freed/

https://apnews.com/article/afghanistan-texas-al-qaida-c2252466c290784620c3d5c0a46a5523

https://www.aljazeera.com/features/2015/7/16/the-silence-of-aafia-siddiqui

Terrorblokk a Bundeswehrben

illusztráció!

Friss hír még és nem látni a részleteket (talán később sem fog sokkal több kiderülni az érzékenysége miatt), de annyi bizonyos, hogy több német katona terrorgyanúval került őrizetbe.

A vád ellenük terrorizmus, mivel német katonákat kezdtek toborozni 2021 elejétől, hogy közösen (Szaud-Arábia) hathatós támogatásával (amely támogatásról talán csak ők álmodoztak) leszámolnak, vagy legalábbis beavatkoznak, a jemeni siíták elleni harcba.

A részletek miatt később még frissítem ezt a bejegyzésemet (addig itt a német nyelvű hír):

https://www.dw.com/de/zwei-deutsche-ex-soldaten-wegen-terrorverdacht-festgenommen/a-59557812

Addig is Jemenről ajánlom ezt a dokumentum filmet, mely ad egy kis benyomást arról az országról, ami érintett az ügyben.

Alt-right (politikai mozgalom)

A billentyűzeten lévő jobboldali AltGr billentyű régen a baloldali Alt billentyűvel egyenlőfunkciójú volt. Később vezették be az Alt Graphics billentyűt, ahol pedig nem volt meg, ott a Ctrl-Alt kombinációval lehetett előhívni. Az áthallás érdekes: kontrollálni, azaz ellenőrzés alatt tartani az “alt”-ot.

A politikai alt-right mozgalom szava az alternatív és a jobb szavakból áll. Tehát valamiféle jobboldaliságról van szó, de annak alternatívája is, így attól jelentősen különbözhet is.

Néhány éve lett bevett fogalom az alt-right és máig nehéz eldönteni, hogy politikai irány, mozgalom vagy csupán a popkultúra terméke vagy legalábbis egy ahhoz tartozó jelző.

A wikipedia egyszerűen lerendezi bevezetőjében, hogy a fehér faj elsőbbségét, nacionalizmusát és antiszemitizmusát valló csoport az alt-right. Lehet, hogy ez lesz belőle, de ma ez az alt-right csak egy szelete, így hiába a wikipedia sokszerkesztős ereje, ez így nagyon egyoldalú. Sokkal inkább érdemes elolvasni Galkó Attila írását a témáról. Amellett, hogy leírja a fogalommal kapcsolatos bizonytalanságokat, összefoglalja az alt-right legfontosabb elveit, melyet a valami ellen való fellépés határoz meg: a politikai korrektség ellenesség, a radikális- és a harmadik hullámos feminizmus ellenesség, a liberális identitáspolitika és a gender-elmélet tarthatatlanságát. Ide kapcsolódik a mainstream elutasítása, mely szerintük szabad utat enged a regresszív elnyomásnak és nem hagy helyett a másképpen gondolkodóknak.

Vegyük észre: minden szélsőség kitermel egy hasonló, de azzal ellenkező szélsőséget. Az alt-right tehát leginkább egy eltúlzott, szinte aggreszív, kizárólagosságra törekvő ideológia ellen formálódó ellenideológia. Ebből adódóan lehet a közös pontokat negatív módon megfogalmazni, vagyis úgy, hogy mi ellen küzdenek.

Elveik tehát, hogy
– az ember féri és nő (vagyis elutasítják a genderideológiát),
– vannak férfi és nőszerepek, (még ha a konzervatív nézőponttól eltérően ezt modern köntösben fogják fel is (vagyis elutasítják a radikális feminizmust)
– konzervatív értékalapú, de szabad közbeszéd (vagyis elutasítják a politikai korrektséget, és felszabadítanák a manipulációra használt véleményszabadságot.)
– klimaszkepticizmus (alapvetően az alt-right a klimaproblémát valósnak véli, de azt politkailag felfújtnak jellemzi, ezért ellene se lépne fel olyan mértékben mint a zöldek vagy a baloldal.)

A mozgalom kapcsán sokszor szélsősőges (neonáci, antiszemita, homofób stb.) csoportokat emlegetnek. Ennek van alapja, ugyanakkor már az feltűnő kell legyen egyik legnepszerűbb szószólójuk egy homoszexuális, zsidó származású férfi. Ez is jól mutatja, hogy inkább gyüjtőfogalomról és ellenkultúráról (ideológiáról) van szó.

Ki kell emelni, hogy az alt-right egyelőre tipikusan amerikai és inkább az internet által tömörített fiatalok terepe, annak amerikai változata sokszor hat inkább egy fialat felnőtteket tömörítő skin-head szerű, de modern értelemben vett hoax-mémgyártó-média csoportként, semmint komolyan vehető politikai mozgalomként. Elég ha népszerűsítő személyeire tekintünk: Richard Bertrand Spencer (alt-right fogalom kitalálója), Steven Crowder, Ben Shapiro (magát elhatárolja tőle, de sokan mégis annak vallják), Joe Rogan (ő sem), Sam Harris, Tim Pool, Dave Rubin, Sam Hyde. Valójában az amerikai közbeszédben mindenki alt-right ha politikailag korrekten akarják kifejezni a szélsőjobboldali, rasszista jelleget. Ezért sokan kerülnek a fogalom ernyője, főleg libertariánusok, nem alaptalanul, de az mégis már más irányzat. Az összefüggés érdekes, sok szélsőjobbos lesz libertariánus, majd alt-right. Erről (az első blikkre ellentmondásos) jelenségről egy angol nyelvű cikket itt találni.

A vallással és biztonsággal kapcsolatban az alt-right az iszlamofóbiával és a terrorista cselekményekkel kapcsolatban merül fel. Ennek kapcsán azért tartom ezen a blogon megemlítésre méltónak, ugyanis a fentebb már említett elv mentén, miszerint a szélsőség ellentétes szélsőséget szül, várható, hogy az iszlám ideológiai hátterű terrorcselekmények, azzal ellentétes (és ebben az értelemben) alt-right terrorcselekményekre vezethetnek. Brenton Tarrant és Behring Breivik kapcsán is születtek elemzések, mely kapcsán szóba került az alt-right.

Az alt-right nem választható el attól a kultúrális-politikai tértől, ahol megvalósul, és ahonnan származik. Az USA-ban menekültellenes lett, de ott a legnagyobb számban latin-amerikai bevándorlókról van szó, míg Németországban jellemzően Közel-Keletről érkezettekről. Az első esetben keresztényekről, a másik esetben muszlimokról beszélhetünk, legalábbis a nagy számokat tekintve. Látszik tehát, hogy itt sem szabad általánosítani.

Vajon Tarrant iszlámellenessége alt-right volt? Vajon úgy aránylik az alt-right Tarranthoz, mint például Jamal Zougam az iszlamizmushoz?

Az alt-right sokszor egy ismert Pepe nevü békát használ jelképként.
Mi, vagy ki van mögötte?

Trump, az USA elnökeként sokszor tett célzásokat arra, hogy tud azonosulni az alt-right céljaival. Ha megvizsgáljuk az alt-rightot az USA-ban láthatjuk, hogy Trump alakítója is az alt-right elképzeléseknek. Ez azonban indikátor is lehet. Ahogy látjuk, hogyan viszonyul Trump a világ biztonsági kérdéseihez, úgy várható, hogy az alt-right kisebb szinteken hogy fog reagálni.

Túlzó következtetés lenne azt mondani, hogy az alt-right lesz a válasz (domináns reakció) az iszlamista nyomásra. Ugyanakkor ahogy az iszlamizmus sem teljesen definiált fogalom és van egy békés, politikailag mérsékelt formája, az alt-right is ehhez hasonlít. Magyarországon a francia eredetű mérsékelt Identitás Generáció tükrözi ezeket a nézeteket. Magukat (és az alt-right globális megjelenését) identitarizmusnak nevezve újfajta értelmet keresnek, hagyományos (szélső)jobboldali értékrend mellett. Nagyon leegyszerűsítve az identitarizmus a nacionalizmus (és talán belefér leírni a rasszizmus és fasizmus) legitim formája napjainkban. A nemzeteket elsődlegesnek látja, de tudja, hogy összefogás és nagyobb entitás nélkül (pl. Európa) nem működik, fent nem maradhat nemzet. Nem gyűlöli az akár nagyobb egészen (pl. Európán kívüli) etnikumokat, de velük szemben defenzív álláspontot képvisel, és nem tartja a keveredést helyes útnak. Így például nem nevezhető iszlamofóbnak, de iszlamizációt ellenzőnek annál inkább. Valójában az identitarizmus mérséklete az alt-righton belül lehet, hogy újraértelmezést vagy legalábbis a fogalmi rendszer pontosítását igényelné.

Az alt-right jelenség is csak egy összetevő a világ nagy konyhájában, így majd meglátjuk mi fő ki belőle. Egyelőre (a korábbi szélsőjobboldali gondolatok megzabolálása és ezért legitimmé tétele és a migrációra való reakciója miatt) egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Ha direkt kapcsolat nincs is az iszlamizmussal szemben elkövetett terrorcselekmények és az alt-right között, a politikai irány, mely mint ellenideológia összegyűjti ernyője alá a hasonlóan gondolkodókat ebben az irányban látszik fókuszálódni. Hogy az alt-right mivé válik még nem tudni, hiszen egyelőre inkább gyüjtőfogalom, semmint pontosan definiálható politikai irányvonal.

Bíró László, tábori püspök riportja

Húsvétról, ahogy a püspök úr fogalmaz: a megváltottságunk a kereszten lévő Krisztus, az, aki által hihetünk abban, hogy hosszú távon az igazság fog győzedelmeskedni. (tegyük hozzá, hogy ez túlmutat az egyedi ember földi életén, mert az sem csak ennyi).

Másfelől a megváltottság nem látható az emberiségre nézve. Van, akin azért nem, mert még a történelmi tényt sem tudja, de a kereszt körül mindig hangzavar volt és csak kevesek veszik észre ezen belül azt, ami a hangzavaron túl van.

A püspök úr szerint megszűnt az ajándékozás (az ingyenesség) kultúrája. Pontosabban már mindennek ára van, és csak egy mentette át ezt: az anyaság. Ez, amelyet nem fizetünk meg és nem is szabad megfizetnünk.

“Az ember a bajban vagy imádkozik vagy káromkodik”. Valaki üti, valaki belekapaszkodik az Istenbe, és ez mindig előkerül, amikor az ember azzal a szabadsággal él, amit Istentől kaphatott csak.

A bevándorlással és a brüsszeli merénylettel kapcsolatban elmondta, hogy egy dologtól fél: nem attól, hogy két identitású lesz Európa (tudniillik keresztény és muszlim), hanem attól, hogy egy (vagyis muszlim), mert a másik fél gyökerét eleresztett identitás nélküli európai lett.

A harmadik világháború zajlik, amiben a békét csak úgy szolgálhatjuk, ha az identitásunkat újra megtaláljuk és erősödünk benne. Két identitásában erős ember ugyanis inkább békés mint egy-egy bizonytalan, aki erővel akar igazságot tenni.

Fontos az is, hogy a háború nem vallásháború. Ezt felismerni csak úgy lehet, ha a “kulturális IQ-ra” (vagyis kultúrhányadosra) is figyelünk.

Végül, a püspök kiemelte a nyolcad jelentőségét, ami az egyházban az ünnep (ill. annak lényege) folytonosságának üzenete.

Az interjút meg is nézhetjük az alábbi linkre kattintva:
http://hirtv.hu/magyarorszageloben/uzenet-1334986