Alt-right (politikai mozgalom)

A billentyŇĪzeten l√©vŇĎ jobboldali AltGr billentyŇĪ r√©gen a baloldali Alt billentyŇĪvel egyenlŇĎfunkci√≥j√ļ volt. K√©sŇĎbb vezett√©k be az Alt Graphics billentyŇĪt, ahol pedig nem volt meg, ott a Ctrl-Alt kombin√°ci√≥val lehetett elŇĎh√≠vni. Az √°thall√°s √©rdekes: kontroll√°lni, azaz ellenŇĎrz√©s alatt tartani az “alt”-ot.

A politikai alt-right mozgalom szava az alternat√≠v √©s a jobb szavakb√≥l √°ll. Teh√°t valamif√©le jobboldalis√°gr√≥l van sz√≥, de annak alternat√≠v√°ja is, √≠gy att√≥l jelentŇĎsen k√ľl√∂nb√∂zhet is.

N√©h√°ny √©ve lett bevett fogalom az alt-right √©s m√°ig neh√©z eld√∂nteni, hogy politikai ir√°ny, mozgalom vagy csup√°n a popkult√ļra term√©ke vagy legal√°bbis egy ahhoz tartoz√≥ jelzŇĎ.

A wikipedia egyszerŇĪen lerendezi bevezetŇĎj√©ben, hogy a feh√©r faj elsŇĎbbs√©g√©t, nacionalizmus√°t √©s antiszemitizmus√°t vall√≥ csoport az alt-right. Lehet, hogy ez lesz belŇĎle, de ma ez az alt-right csak egy szelete, √≠gy hi√°ba a wikipedia sokszerkesztŇĎs ereje, ez √≠gy nagyon egyoldal√ļ. Sokkal ink√°bb √©rdemes elolvasni Galk√≥ Attila √≠r√°s√°t a t√©m√°r√≥l. Amellett, hogy le√≠rja a fogalommal kapcsolatos bizonytalans√°gokat, √∂sszefoglalja az alt-right legfontosabb elveit, melyet a valami ellen val√≥ fell√©p√©s hat√°roz meg: a politikai korrekts√©g elleness√©g, a radik√°lis- √©s a harmadik hull√°mos feminizmus elleness√©g, a liber√°lis identit√°spolitika √©s a gender-elm√©let tarthatatlans√°g√°t. Ide kapcsol√≥dik a mainstream elutas√≠t√°sa, mely szerint√ľk szabad utat enged a regressz√≠v elnyom√°snak √©s nem hagy helyett a m√°sk√©ppen gondolkod√≥knak.

Vegy√ľk √©szre: minden sz√©lsŇĎs√©g kitermel egy hasonl√≥, de azzal ellenkezŇĎ sz√©lsŇĎs√©get. Az alt-right teh√°t legink√°bb egy elt√ļlzott, szinte aggresz√≠v, kiz√°r√≥lagoss√°gra t√∂rekvŇĎ ideol√≥gia ellen form√°l√≥d√≥ ellenideol√≥gia. EbbŇĎl ad√≥d√≥an lehet a k√∂z√∂s pontokat negat√≠v m√≥don megfogalmazni, vagyis √ļgy, hogy mi ellen k√ľzdenek.

Elveik teh√°t, hogy
– az ember f√©ri √©s nŇĎ (vagyis elutas√≠tj√°k a genderideol√≥gi√°t),
– vannak f√©rfi √©s nŇĎszerepek, (m√©g ha a konzervat√≠v n√©zŇĎpontt√≥l elt√©rŇĎen ezt modern k√∂nt√∂sben fogj√°k fel is (vagyis elutas√≠tj√°k a radik√°lis feminizmust)
– konzervat√≠v √©rt√©kalap√ļ, de szabad k√∂zbesz√©d (vagyis elutas√≠tj√°k a politikai korrekts√©get, √©s felszabad√≠tan√°k a manipul√°ci√≥ra haszn√°lt v√©lem√©nyszabads√°got.)
– klimaszkepticizmus (alapvetŇĎen az alt-right a klimaprobl√©m√°t val√≥snak v√©li, de azt politkailag felf√ļjtnak jellemzi, ez√©rt ellene se l√©pne fel olyan m√©rt√©kben mint a z√∂ldek vagy a baloldal.)

A mozgalom kapcs√°n sokszor sz√©lsŇĎsŇĎges (neon√°ci, antiszemita, homof√≥b stb.) csoportokat emlegetnek. Ennek van alapja, ugyanakkor m√°r az feltŇĪnŇĎ kell legyen egyik legnepszerŇĪbb sz√≥sz√≥l√≥juk egy homoszexu√°lis, zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļ f√©rfi. Ez is j√≥l mutatja, hogy ink√°bb gy√ľjtŇĎfogalomr√≥l √©s ellenkult√ļr√°r√≥l (ideol√≥gi√°r√≥l) van sz√≥.

Ki kell emelni, hogy az alt-right egyelŇĎre tipikusan amerikai √©s ink√°bb az internet √°ltal t√∂m√∂r√≠tett fiatalok terepe, annak amerikai v√°ltozata sokszor hat ink√°bb egy fialat felnŇĎtteket t√∂m√∂r√≠tŇĎ skin-head szerŇĪ, de modern √©rtelemben vett hoax-m√©mgy√°rt√≥-m√©dia csoportk√©nt, semmint komolyan vehetŇĎ politikai mozgalomk√©nt. El√©g ha n√©pszerŇĪs√≠tŇĎ szem√©lyeire tekint√ľnk: Richard Bertrand Spencer (alt-right fogalom kital√°l√≥ja), Steven Crowder, Ben Shapiro (mag√°t elhat√°rolja tŇĎle, de sokan m√©gis annak vallj√°k), Joe Rogan (ŇĎ sem), Sam Harris, Tim Pool, Dave Rubin, Sam Hyde. Val√≥j√°ban az amerikai k√∂zbesz√©dben mindenki alt-right ha politikailag korrekten akarj√°k kifejezni a sz√©lsŇĎjobboldali, rasszista jelleget. Ez√©rt sokan ker√ľlnek a fogalom ernyŇĎje, fŇĎleg libertari√°nusok, nem alaptalanul, de az m√©gis m√°r m√°s ir√°nyzat. Az √∂sszef√ľgg√©s √©rdekes, sok sz√©lsŇĎjobbos lesz libertari√°nus, majd alt-right. ErrŇĎl (az elsŇĎ blikkre ellentmond√°sos) jelens√©grŇĎl egy angol nyelvŇĪ cikket itt tal√°lni.

A vall√°ssal √©s biztons√°ggal kapcsolatban az alt-right az iszlamof√≥bi√°val √©s a terrorista cselekm√©nyekkel kapcsolatban mer√ľl fel. Ennek kapcs√°n az√©rt tartom ezen a blogon megeml√≠t√©sre m√©lt√≥nak, ugyanis a fentebb m√°r eml√≠tett elv ment√©n, miszerint a sz√©lsŇĎs√©g ellent√©tes sz√©lsŇĎs√©get sz√ľl, v√°rhat√≥, hogy az iszl√°m ideol√≥giai h√°tterŇĪ terrorcselekm√©nyek, azzal ellent√©tes (√©s ebben az √©rtelemben) alt-right terrorcselekm√©nyekre vezethetnek. Brenton Tarrant √©s Behring Breivik kapcs√°n is sz√ľlettek elemz√©sek, mely kapcs√°n sz√≥ba ker√ľlt az alt-right.

Az alt-right nem v√°laszthat√≥ el att√≥l a kult√ļr√°lis-politikai t√©rtŇĎl, ahol megval√≥sul, √©s ahonnan sz√°rmazik. Az USA-ban menek√ľltellenes lett, de ott a legnagyobb sz√°mban latin-amerikai bev√°ndorl√≥kr√≥l van sz√≥, m√≠g N√©metorsz√°gban jellemzŇĎen K√∂zel-KeletrŇĎl √©rkezettekrŇĎl. Az elsŇĎ esetben kereszt√©nyekrŇĎl, a m√°sik esetben muszlimokr√≥l besz√©lhet√ľnk, legal√°bbis a nagy sz√°mokat tekintve. L√°tszik teh√°t, hogy itt sem szabad √°ltal√°nos√≠tani.

Vajon Tarrant iszl√°melleness√©ge alt-right volt? Vajon √ļgy ar√°nylik az alt-right Tarranthoz, mint p√©ld√°ul Jamal Zougam az iszlamizmushoz?

Az alt-right sokszor egy ismert Pepe nev√ľ b√©k√°t haszn√°l jelk√©pk√©nt.
Mi, vagy ki van mögötte?

Trump, az USA eln√∂kek√©nt sokszor tett c√©lz√°sokat arra, hogy tud azonosulni az alt-right c√©ljaival. Ha megvizsg√°ljuk az alt-rightot az USA-ban l√°thatjuk, hogy Trump alak√≠t√≥ja is az alt-right elk√©pzel√©seknek. Ez azonban indik√°tor is lehet. Ahogy l√°tjuk, hogyan viszonyul Trump a vil√°g biztons√°gi k√©rd√©seihez, √ļgy v√°rhat√≥, hogy az alt-right kisebb szinteken hogy fog reag√°lni.

T√ļlz√≥ k√∂vetkeztet√©s lenne azt mondani, hogy az alt-right lesz a v√°lasz (domin√°ns reakci√≥) az iszlamista nyom√°sra. Ugyanakkor ahogy az iszlamizmus sem teljesen defini√°lt fogalom √©s van egy b√©k√©s, politikailag m√©rs√©kelt form√°ja, az alt-right is ehhez hasonl√≠t. Magyarorsz√°gon a francia eredetŇĪ m√©rs√©kelt Identit√°s Gener√°ci√≥ t√ľkr√∂zi ezeket a n√©zeteket. Magukat (√©s az alt-right glob√°lis megjelen√©s√©t) identitarizmusnak nevezve √ļjfajta √©rtelmet keresnek, hagyom√°nyos (sz√©lsŇĎ)jobboldali √©rt√©krend mellett. Nagyon leegyszerŇĪs√≠tve az identitarizmus a nacionalizmus (√©s tal√°n belef√©r le√≠rni a rasszizmus √©s fasizmus) legitim form√°ja napjainkban. A nemzeteket elsŇĎdlegesnek l√°tja, de tudja, hogy √∂sszefog√°s √©s nagyobb entit√°s n√©lk√ľl (pl. Eur√≥pa) nem mŇĪk√∂dik, fent nem maradhat nemzet. Nem gyŇĪl√∂li az ak√°r nagyobb eg√©szen (pl. Eur√≥p√°n k√≠v√ľli) etnikumokat, de vel√ľk szemben defenz√≠v √°ll√°spontot k√©pvisel, √©s nem tartja a kevered√©st helyes √ļtnak. √ćgy p√©ld√°ul nem nevezhetŇĎ iszlamof√≥bnak, de iszlamiz√°ci√≥t ellenzŇĎnek ann√°l ink√°bb. Val√≥j√°ban az identitarizmus m√©rs√©klete az alt-righton bel√ľl lehet, hogy √ļjra√©rtelmez√©st vagy legal√°bbis a fogalmi rendszer pontos√≠t√°s√°t ig√©nyeln√©.

Az alt-right jelens√©g is csak egy √∂sszetevŇĎ a vil√°g nagy konyh√°j√°ban, √≠gy majd megl√°tjuk mi fŇĎ ki belŇĎle. EgyelŇĎre (a kor√°bbi sz√©lsŇĎjobboldali gondolatok megzabol√°l√°sa √©s ez√©rt legitimm√© t√©tele √©s a migr√°ci√≥ra val√≥ reakci√≥ja miatt) egyre nagyobb n√©pszerŇĪs√©gre tesz szert. Ha direkt kapcsolat nincs is az iszlamizmussal szemben elk√∂vetett terrorcselekm√©nyek √©s az alt-right k√∂z√∂tt, a politikai ir√°ny, mely mint ellenideol√≥gia √∂sszegyŇĪjti ernyŇĎje al√° a hasonl√≥an gondolkod√≥kat ebben az ir√°nyban l√°tszik f√≥kusz√°l√≥dni. Hogy az alt-right miv√© v√°lik m√©g nem tudni, hiszen egyelŇĎre ink√°bb gy√ľjtŇĎfogalom, semmint pontosan defini√°lhat√≥ politikai ir√°nyvonal.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozz√°sz√≥lhat a WordPress.com felhaszn√°l√≥i fi√≥k haszn√°lat√°val. Kil√©p√©s /  M√≥dos√≠t√°s )

Twitter kép

Hozz√°sz√≥lhat a Twitter felhaszn√°l√≥i fi√≥k haszn√°lat√°val. Kil√©p√©s /  M√≥dos√≠t√°s )

Facebook kép

Hozz√°sz√≥lhat a Facebook felhaszn√°l√≥i fi√≥k haszn√°lat√°val. Kil√©p√©s /  M√≥dos√≠t√°s )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.