Újabb magyarok estek el a háborúban

Hozzászólás

Ukrajnáról már írtam több bejegyzést is (#ukrajna). Továbbra is fontos lenne, hogy az ukrán-orosz (vagy nevezzük akárhogy) konfliktussal többet kellene foglalkozni. Az pedig, hogy magyarok halnak meg nem kérdés, akkor sem, ha Kárpátaljáról beszélünk. Egy friss cikk a témáról.

Hibrid, proxy és egyéb háborúk

Hozzászólás

Sokszor olvastam ezekről a kifejezésekről, amiket biztosan ismernek olyanok, akik sokszor olvasnak a modern háborúkról. Mivel a blogban is helyet kapnak már, illetve a linkelt oldalak tartalmában rendszeresen felbukkannak, egy helyre teszem most, így segítség lehet sokak számára.

Klasszikus háború:
Amikor reguláris seregek, vagyis egy-egy nemzet hadseregének katonái állnak fel egymással szemben. Ilyen volt a II. világháborúig a fegyveres konfliktusok többsége.

Proxy háború:
Amikor egy ország (általában nagyhatalom) kisebb országok konfliktusaiban (főleg polgárháborúkban) az egyik fél mellé állva vívja meg harcát a másik nagyhatalom ellen (aki a másik felet támogatja).

Asszimetrikus háború:
Egy fejlett haditechnikájú ország és egy fejletlen (és ezért gerilla technikákat alkalmazó) fél fegyveres konfliktusa. Ilyen, amikor egy házikészítésű (egyszerű alapanyagokból összeállított) bombával felrobbantanak egy nagyon drága, technikailag fejlett harcjárművet.

Hibrid háború:
Az előző eset gerilla módszereit a fejlett fél is használni kezdi. Ez általában nem közvetlenül történik, hanem például helyi gerillatechnikákat alkalmazó (de nyilván másik felet képviselő) csoport támogatásán keresztül. Ez a támogatás lehet pénz, de technikai jellegű is.

Ukrajna háború magyarok

Hozzászólás

Emlékszem, hogy gyerekkoromban két dolgot tudtam Ukrajnáról. Az egyik, hogy a kamionosakat kirabolják az útonállók, és hogy a közbiztonság borzalmas.

Később már sokkal több pozitív dolgot tudtam meg az országról. Először is a magyarokról, akik ott élnek, aztán a történelméről és kultúrájáról.

Egy biztos, itt van a szomszédban. Nem mindenben osztom Loretta Napoleoni (iszlámmal kapcsolatba kerülő terrorizmus szakértője) véleményét, de egy dolgot érdemes megfontolni: nekünk magyaroknak Ukrajnával kellene foglalkoznunk. Most itt nem a NATO-s és katonai politikára gondolok, hanem a közvéleményre, az emberek figyelmére, érdeklődésére. Alig hallunk valamit az ukrán konfliktusról, és ha igen, akkor is meglehetősen életidegen módon.

Egy újabb szösszenet, mégis hiánypótló cikkre szeretném felhívni a figyelmet, ami segít kicsit közelebb vinni minket egy olyan ma is folyó háborús konfliktust elszenvedőkhöz, akik között magyarok is vannak.

Konferencia korunk vallással kapcsolatos konfliktusairól

Hozzászólás

tr_konferencia  Az interkulturális és vallási feszültségek manapság mindennapos témák a híradókban. Ki gondolta volna egy-két évtizeddel ezelőtt, hogy globálisan a háborúk még a 21. században is vallási alapúak. Persze, hogy mennyire azok valójában más kérdés, az azonban kijelenthető, hogy a “középkort idéző jellegű konfliktus” nem alapult igaznak.

Egyedülálló konferencia, és lehetőség azoknak, akiket érdekel ez a téma!
Regisztráció: uni-nke.hu/esemenyek/2015/04/23/interkulturalis-es-vallasi-kulonbsegek-a-jelenkori-konfliktusokban

(a képeket érdemes egy külső képnézővel megnyitni és nagyítani az olvashatóság kedvéért.)

tr_konferencia2k.png

Bíró László tábori püspök és a háború magyar katonái

Hozzászólás

A hírek nem kiemelt témája ugyan, de nyivánvalónak tűnik, hogy Magyarország immáron katonákat küld abba a külszolgálatba, ahol (bizonyos) nemzetközi erők az ISIS ellen fognak harcolni. Ennek okán kérdezték Bíró László római katolikus tábori püspököt.

http://bonumtv.hu/news/musorok/comment:-nem-a-haboruskodas-a-cel-a-szerepvallalassal-9094

Böjt és háború

Hozzászólás

Sokszor kerül manapság terítékre, hogy Európa mennyire és milyen értelemben keresztény. Legutóbb a Je suis Charlie és a lefejezett keresztény mártírok kapcsán igyekeztek kimutatni, hogy Európa vezetőit nem érdeklik a keresztények.

Az biztos, hogy a keresztény, azon belül is a katolikus vallásgyakorlás megszokott formája nagy mértékben kopott és átértelmeződött az elmúlt egy-két évtizedben. A böjt példáján jól látszik a látszólagos ellentmondás is. Számos böjt van, ám egyik sem lelki erősítő, hanem egészségmegőrzés céljából. A katolikus egyházban pedig a katolikusok közül is inkább – írjam így – népi vallásosságban felnőttek veszik komolyan. Nem utolsósorban azért is, mert sokan ma már nem otthon esznek, és az üzemi étkezésnél elengedőbb a katolikus szigor is.

A Nagy Háborúban másképp volt még. Ezért is érdekes olvasmány az alábbi szlovák magyar nyelvű honlap, ami a korabeli böjt kapcsán ír röviden…

 

“A nagypénteki szigoru böjt alól a pápától nyert felhatalmazás alapján fölmenti a tábori püspök a hadseregnek a harctéren, a haditengerészetnek pedig a hadihajókon levő legénységét és mindazokat a civil személyeket, akik a harctéren operáló hadsereg kíséretében vannak. Ezek, tekintettel a háborúra, nagypénteken is ehetnek húst.”

Majnek püspök miséje a békéért

Hozzászólás

Az ukrajnai magyarság, vagyis a kárpátaljaiak is már veszítettek el hozzátartozót a szomszéd állam polgárháborújában. (lsd. Popovics Roland). A ferences munkácsi püspök Majnek Antal kiemelte: “Az igazi ellenség ugyanis sosem a másik, hanem az a harmadik, aki össze akar ugrasztani minket – vagyis a sátán”. – írja a Magyar Kurir.

Ezután egy fontos kérdésre hívja fel a figyelmet: ” Tolsztoj a Háború és békében azt emeli ki, hogy mi a nép szerepe a háborúban, és jó, ha mi is hasonlóan gondolkodunk – intett a munkácsi püspök. Hajlamosak vagyunk ugyanis sokszor csak a nagy embereket hibáztatni, pedig nem nézhetjük mindig csak őket. Először saját magunkba kell néznünk: vajon az én szívemben béke van?”

Majnek püspök úr szavai egyértelműek: vannak akik a békét és vannak, akik a háborút és bűnt választják.

Vajon az egyes emberek döntése mindez?

Older Entries

%d blogger ezt kedveli: