Orosz-ukrán fegyveres konfliktus fejleményei vallás és biztonság szempontjából

Vlagyimir Putyin karácsonyi fegyverszünetet (január 6-7 ugyanis az ortodox naptár szerinti karácsony) rendelt el az Ukrajna elleni háborúban, de az ukránok csapdától tartanak.

Kirill pátriárka ezirányú felhívására hivatkozva hozta meg döntését Putyin.

“Én, Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája felhívást intézek a belpolitikai konfliktusban érintett valamennyi félhez, hogy szüntessék be a tűzszünetet és január 6-án 12 órától január 7-én 24 óráig karácsonyi tűzszünetet kössenek, hogy az ortodoxok szenteste és karácsony napján részt vehessenek az istentiszteleteken” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik vezető tanácsadója, Mihajlo Podoljak az orosz ortodox egyházat “háborús propagandistának” minősítette.

A Kreml közleménye a felhívást követően így szólt: “Utasítom az Orosz Föderáció védelmi miniszterét, hogy 2023. január 6-án 12.00 órától 2023. január 7-én 24.00 óráig az ukrajnai felek teljes érintkezési vonalán vezessen be tűzszünetet”.

Az orosz ortodox egyház messze a legnagyobb a keleti ortodox közösség. Ma mintegy 100 millió híve van Oroszországon belül és még több Oroszországon kívül.

Igaz a február 24-i ukrajnai invázió megosztotta a két legnagyobb szláv gyülekezetet, nevezetesen az ukrán és az oroszt, illetve az oroszt, amely Ukrajnában működik. Mmindez tovább növelte a szláv nyelvű ortodox kereszténységen belüli, több mint ezer évre visszanyúló vitát, amely Oroszország és Ukrajna gyökereihez nyúlik vissza. Az oroszországi orosz ortodox egyház támogatta azt, amit a Kreml “különleges katonai műveletnek” nevez.

Vlagyimir Putyin elnök azt mondja, hogy megvédi az orosz nyelvűeket Kelet-Ukrajnában, és úgy állítja be a konfliktust, mint az Egyesült Államok által vezetett “abszolutista” Nyugattal való konfliktust, amely el akarja pusztítani Oroszországot és annak kultúráját. Kirill úgy tekint Oroszország februárban indított teljes körű ukrajnai inváziójára, mint a dekadens Nyugat elleni bástyára, és ragaszkodott ahhoz, hogy “Oroszország soha nem támadott meg senkit”.

Mivel a Szovjetunió 1991-es összeomlása után sok ukrán igyekezett megszabadulni az orosz dominanciától, a legtöbb modern ortodox egyházat felügyelő konstantinápolyi pátriárka autokefáliát, azaz saját maga által függetlenül kormányzzatot adott a kijevi Ukrán Ortodox Egyháznak, ami viszályt okozott Moszkvával, amely bitorlónak tekinti.

Miután a kereszténység a 9. és 10. században eljutott a keleti szláv területekre, Kijevnek saját metropolitasága volt már, de 1685-ben Nagy Péter cár alatt alárendelték, hogy az csatlakozzon az orosz egyházhoz.

Kirill határozottan támogatta Oroszország ukrajnai háborúját, és szeptemberben tartott egy prédikációt, amelyben azt mondta, hogy “a katonai kötelesség minden bűnt elmos”.

Az orosz ortodox egyház vezetője viszályba keveredett Ferenc pápával is, aki az ukrajnai inváziót orosz “expanzionizmusnak és imperializmusnak” nevezte.

Májusban pedig a pápa felszólította Kirill pátriárkát, hogy “ne váljon Putyin ministránsává”.

Nagy-Britannia júniusban szankciókat vezetett be Kirill ellen egy olyan csomag részeként, amelynek célja Moszkva megbüntetése volt az ukrajnai háború miatt. Az intézkedés nem sokkal azután történt, hogy az EU Magyarország ellenkezése miatt elejtett egy hasonló, Kirill szankcionálására irányuló javaslatot.

Jen Psaki, aki akkor a Fehér Ház szóvivője volt, májusban azt mondta, amikor Kirill szankcionálásának lehetőségéről kérdezték, hogy “senki sincs biztonságban a szankcióink elől”.

Ezen szankciókat azonban árnyalja, hogy folyamatosan jelennek meg hírek a nyugati országok által vásárlásairól, üzleteiről Oroszországgal.

Novemberben az ukrán ortodox egyház egyik ága bejelentette, hogy engedélyezi, hogy templomaiban december 25-én ünnepeljék a karácsonyt, nem pedig január 7-én, ahogyan az az ortodox gyülekezetekben hagyomány. Oroszország februári invázióját követően az ukrán ortodox egyház mintegy 400, Kirillhez hűségesnek maradt egyházközsége megszakította a kapcsolatot az orosz ortodox egyházzal a pátriárka háborúval kapcsolatos álláspontja miatt.

A kijevi székhelyű ukrán ortodox egyház bejelentése tovább mélyítette a szakadékot az orosz ortodox egyház és a többi ortodox hívő között. Egy 2020-as tanulmány szerint Ukrajna ortodox közösségének mintegy 14 százaléka az ukrán moszkvai patriarchátus egyházának tagja.

Az elmúlt években az ukrajnai ortodox közösség nagy része eltávolodott Moszkvától, ezt a mozgalmat felgyorsította az Oroszország által 2014-ben kezdődött kelet-ukrajnai konfliktus, igaz számosan az oroszokat segítik továbbra is a katonai és humánműveletekben, ami nagyon összetetté teszi a vallás és biztonság elemzését a konfliktusban.

Egy görögkatolikus pap a háborúból

Egy ukrán katolikus pap, tábori lelkész. Andriy Zelinskyy a neve, és a közösségi médiábán keresztül üzeni: “nincs rosszabb, mint a háború.” Egyetemi tanár Ukrajnában, a római Gregoriánán tanult. Alul a facebook oldalán lehet találni néhány fényképet, ami a tábori lelkészi életének egy szelete is.

facebook oldala:
https://www.facebook.com/groups/109381049137429/user/1241314382

Migráció Ukrajnából és a vallási kapcsolódási hírek (folyamatosan frissítve…)

Miközben a háborús hírek ellepik a híreket, és a gyors pánik szokásos hangulata uralkodik a háttérben a józan hangok suttogják az reális és közvetlen kihívást: a migrációt.

Közben beindultak a vallási vonatkozású reakciók is a háborúról. Amennyiben találok újakat, frissítem ezt az oldalt, mindegy milyen oldalról vagy nézőpontból fogalmazta is meg valaki:

Paul Gavrilyuk, a Magyarországon is jól ismert ukrán ortodox teológus február 24-én „1938 és 2022” címmel megjelent írása:

“Putyin gyakran hivatkozik arra a képzeletbeli körülményre, hogy az orosz anyanyelvűeket elnyomják Ukrajnában: ezzel támasztja alá 2014-ben és most, 2022-ben indított támadását.
Én oroszul jól beszélő ukrán vagyok. Személyes tapasztalatomból tudom, hogy Putyin állítása nem igaz. Ukrajna kétnyelvű ország, ahol az orosz majdnem annyira elterjedt, mint az ukrán. Az orosz anyanyelvűeket több jog illeti meg Ukrajnában, mint az ukrán anyanyelvűeket Oroszországban. A II. világháborúban Ukrajna, Belarusz és Lengyelország voltak azok a „véres területek”, ahol lakosságarányosan a legtöbben vesztették életüket. Ha Putyin továbbvonul Kijev felé, nem lesz elég azt hangsúlyozni, hogy a NATO csak a szövetségeseit védi meg. 1938-ban senki nem látta előre, hogy Ausztria annektálása és Csehszlovákia megszállása 75-80 millió ember életét követelő háborúhoz fog vezetni. Hasonlóképpen a Krím annektálása és Kelet-Ukrajna megszállása is a század legnagyobb geopolitikai katasztrófájához vezethet. Tanul-e majd a világ a II. világháborúból, és meg tudja-e akadályozni ezt a katasztrófát?“

Február 22-én Szvjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi görögkatolikus nagyérsek üzenetben fordult az ukrán néphez és minden jóakaratú emberhez.

„Az ukrán állampolgárok személyes felelősségének és szent kötelességének tartjuk ma, hogy megvédjük szülőföldünket, emlékezetünket és reményünket, az Istentől kapott létezésünkhöz való jogunkat. Természet adta jogunk és állampolgári kötelességünk megvédeni a hazánkat” – fogalmazott Szvjatoszlav Sevcsuk, az ukrán görögkatolikus egyház vezetője üzenetében, amelynek címzettjei „az ukrán nép gyermekei Ukrajnában és a megszállt területeken, és minden jóakaratú ember”. „Az önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki népköztársaságok függetlenségének és szuverenitásának elismerése az Oroszországi Föderáció elnöke részéről kihívást és veszélyt jelent az egész nemzetközi közösségre és a nemzetközi jogra, amelynek köszönhetően a nemzetek és az államaik ma együtt tudnak élni és közösen cselekedni. Súlyos károkat okozott ez az államok közötti kapcsolatok rendszerében, amely kapcsolatok létrejöttének célja a béke és egy igazságos társadalom, a jogállam, a felelős kormányzás, az emberi lény, annak élete és természetes jogainak biztosítása. Ma az egész emberiséget fenyegeti a veszély, hogy az erősebb joga érvényesül mindenki felett, figyelmen kívül hagyva a törvény erejét. Döntésével az Oroszországi Föderáció hatóságai egyoldalúan eltávolodtak attól a hosszú békefolyamattól, amelynek biztosítania kellene Ukrajna átmenetileg elfoglalt, az orosz haderő agresszióját elszenvedett területein az emberhez méltó élet feltételeinek visszaállítását”. „Most elérkezett a pillanat, hogy egyesítsük erőinket annak érdekében, hogy megvédjük függetlenségünket, az ukrán állam területi integritását és szuverenitását. Az egész emberiség kötelessége és felelőssége ma azon munkálkodni, hogy megelőzze a háborút és megvédje az igazságos békét.” Hozzáteszi: „Meg vagyunk győződve arról, hogy a világ nem tud előrehaladni és választ találni korunk kihívásaira úgy, hogy az erőt és az erőszakot választja, elhanyagolva az egyetemes értékeket és az evangéliumi igazságot. Kérünk minden jóakaratú embert, hogy ne fordítsa el tekintetét az ukrán nép szenvedéséről, amelyet az orosz katonai agresszió okoz. Olyan nép vagyunk, amely a békét szereti. És ezért képesek vagyunk megvédeni a békét, hűségesen harcolni érte. Ma imádságban fordulunk a világegyetem Teremtőjéhez, azzal a különleges kéréssel, hogy adjon bölcsességet azoknak, akiknek hatalmukban áll a társadalom számára döntéseket meghozni, akiknek a kezében van az emberiség sorsa. Kérjük a mennyei Atyát, hogy segítsen visszaállítani az igazságos békét az ukrán földön.” Az imádságban azok felé is fordul az érsek, akik ezekben az órákban Ukrajnát védik és akik „az önfeláldozó szeretet és népünk őszinte szolgálatának példái” forrás: >>

És egy újabb írás a nagyérsektől. Tovább >>

—

Az ukrán katolikus püspökök felhívása: Ajánljuk fel újra Ukrajnát Mária Szeplőtelen Szívének. A szöveg itt olvasható.

—

Stanisław Gądecki poznańi érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke február 14-én, Szent Cirill és Metód, Európa társvédőszentjei ünnepén levelet tett közzé, melyben arra buzdítja a lengyel, orosz és ukrán területen élő Krisztus-hívőket, hogy együtt imádkozzanak Istenhez a térség békéjéért. Tovább itt >>

—

Onufrij, Kijev és egész Ukrajna metropolitája, a Moszkvai Patriarkátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyház prímása nyílt levélben fordult a hívekhez és minden ukrán állampolgárhoz február 24-én, azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Tovább >>

—

Az Ukrajnában zajló megrendítő eseményekre reagálva arra hívom kedves Mindnyájukat, hogy segítsünk azoknak, akik ebben a rendkívüli helyzetben otthonaikat elhagyni kényszerülnek és Magyarországra menekülnek Kárpátaljáról, Ukrajnából. Tovább >>

---

Február 24-én Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája a hierarchákhoz, papsághoz, szerzetességhez és az Orosz Ortodox Egyház valamennyi hívéhez fordult. Tovább >>

---

Február 24-én Firenzéből, ahol a Földközi-tenger térsége, a béke határa című találkozó zajlik, Gintaras Grušas vilniusi érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, a tanács képviseletében szívből jövő felhívást intézett Ukrajna békéjéért. Tovább >>

---

Ferenc pápa böjt- és imanapot hirdet március 2-ra Ukrajna békéjéért. Tovább >>

---

Bartholomew yesterday spoke with Epiphanius, metropolitan of the autocephalous Orthodox Church of Ukraine recognised by Constantinople. He called on the God of love and peace to enlighten Russian leaders to realise the tragic consequences of their decisions and actions, which might even trigger a world war. More >>

---

Pope Francis calls Ukrainian archbishop: ‘I will do everything I can’ to help. More >>

---

Statement on Situation in Ukraine by His Beatitude Patriarch of Jerusalem Theophilos III.

With heartfelt regard, we follow the distressing crisis in Ukraine in the last days and we stand deeply concerned for the human suffering of all our brothers and sisters in Christ.

The strongest power of the Christian is prayer. With other Christian leaders around the world, we therefore call upon all Christian people to join in prayer for our world and for the people of Ukraine. 

Here in Jerusalem, we raise our prayers in the place of the Crucifixion and Resurrection of our Lord Jesus Christ that God would grant wisdom and courage to all Leaders and parties concerned. May He enlighten their minds so that dialogue and unity would be sought, and lasting peace would prevail.
forrás >>

—

---

Appeal of the Holy Synod of the Ukrainian Orthodox Church.
Az Ukrán Ortodox Egyház Szent Zsinata nyilatkozata>>

---

Románia:
Bishop Antonie has called for solidarity with Ukrainian refugees and prayers for both sides involved in the ongoing conflict in Ukraine. He said the current wave of refugees is “an examination of our faith and love.”

Tovább>>

https://orthodoxtimes.com/balti-bishop-the-arrival-of-refugees-from-ukraine-is-an-examination-of-our-faith-and-love/

---

Oroszország:
On February 27, 2022, in his Primatial homily after the Liturgy at the Cathedral Church of Christ the Saviour, His Holiness Patriarch Kirill of Moscow and All Russia spoke about the events going on in Ukraine. In particular, he said:

https://www.pravmir.com/for-peace-and-unity-of-the-church/

---

The leader of the Ukrainian Greek Catholic Church said on Friday that the war risks creating an ecological disaster as well as a humanitarian catastrophe. (Mar 4)

Major Archbishop Sviatoslav Shevchuk

---

Cardinal Charles Maung Bo said on Friday that the “nightmare scenario” of a global nuclear holocaust was “becoming a possibility” following Russia’s invasion of Ukraine.

 Cardinal Bo, burmai bíboros

---

Háborús nosztalgiát élünk?

„Miért akarjuk megismételni a háborút?” – beszélgetés Georgij Mitrofánov atyával a történelmi emlékezetvesztésről — az Ortodox szemle egy írása elmélkedik a háború nosztalgiájáról.

Én most nem pacifizmust prédikálok. A háború iránti viszonyulásomat Iljin szavaival tudnám kifejezni: tudni kell erővel ellenállni a gonosznak. Nem erőszakkal – nem az erő gyengékkel szembeni érvényesítésével, az erőszak mindig rossz. De ha nincs más út, csak az erő, hogy megállítsuk az erőszakra törő embert, akkor ez a tett keresztény szempontból teljesen megalapozott. Csak egyúttal érteni kell azt is, hogy ha a gonosszal való szembenállás folyamán öltél, hazudtál, akkor ebben bűnbánatot kell tartanod. Arról beszélek, hogy a világ olyannyira tökéletlen, hogy a leggyakrabban nem aközött kell választanunk, hogy elkövessük a bűnt vagy ne kövessük el, hanem a nagyobb és a kisebb bűn között. Nem minden ember rendelkezik megfelelő erővel, értelemmel és lelkiismerettel, hogy helyesen lépjen egy ilyen helyzetben.

Újabb magyarok estek el a háborúban

Ukrajnáról már írtam több bejegyzést is (#ukrajna). Továbbra is fontos lenne, hogy az ukrán-orosz (vagy nevezzük akárhogy) konfliktussal többet kellene foglalkozni. Az pedig, hogy magyarok halnak meg nem kérdés, akkor sem, ha Kárpátaljáról beszélünk. Egy friss cikk a témáról.

Hibrid, proxy és egyéb háborúk

kövesd a blogot facebook is >>

Sokszor olvastam ezekről a kifejezésekről, amiket biztosan ismernek olyanok, akik sokszor olvasnak a modern háborúkról. Mivel a blogban is helyet kapnak már, illetve a linkelt oldalak tartalmában rendszeresen felbukkannak, egy helyre teszem most, így segítség lehet sokak számára.

Klasszikus háború:
Amikor reguláris seregek, vagyis egy-egy nemzet hadseregének katonái állnak fel egymással szemben. Ilyen volt a II. világháborúig a fegyveres konfliktusok többsége.

Proxy háború:
Amikor egy ország (általában nagyhatalom) kisebb országok konfliktusaiban (főleg polgárháborúkban) az egyik fél mellé állva vívja meg harcát a másik nagyhatalom ellen (aki a másik felet támogatja).

Aszimmetrikus háború:
Általában egy fejlett haditechnikájú ország és egy fejletlen (és ezért gerilla technikákat alkalmazó) fél fegyveres konfliktusa. Ilyen, amikor egy házikészítésű (egyszerű alapanyagokból összeállított) bombával felrobbantanak egy nagyon drága, technikailag fejlett harcjárművet. Más szavakkal: a klasszikus (ortodox) hadikultúra szembenállása a gerilla hadikultúrával.

Hibrid háború:
Az előző eset gerilla módszereit a fejlett fél is használni kezdi. Ez általában nem közvetlenül történik, hanem például helyi gerillatechnikákat alkalmazó (de nyilván másik felet képviselő) csoport támogatásán keresztül. Ez a támogatás lehet pénz, de technikai jellegű is. (A pszichológiai műveletek a média/információs beavatkozás, kiberbeavatkozás is ide sorolható.)

(Más hadtudományi fogalmakról, rendszerekről is írok egyes bejegyzésekben. Ha érdekel jobb oldalon a keresésben kereshetsz a fogalmakra, vagy címke alapján találhatod meg. Rendfokozatok, katonai kötelékek, hadtudósok stb.)

Ukrajna háború magyarok

Emlékszem, hogy gyerekkoromban két dolgot tudtam Ukrajnáról. Az egyik, hogy a kamionosakat kirabolják az útonállók, és hogy a közbiztonság borzalmas.

Később már sokkal több pozitív dolgot tudtam meg az országról. Először is a magyarokról, akik ott élnek, aztán a történelméről és kultúrájáról.

Egy biztos, itt van a szomszédban. Nem mindenben osztom Loretta Napoleoni (iszlámmal kapcsolatba kerülő terrorizmus szakértője) véleményét, de egy dolgot érdemes megfontolni: nekünk magyaroknak Ukrajnával kellene foglalkoznunk. Most itt nem a NATO-s és katonai politikára gondolok, hanem a közvéleményre, az emberek figyelmére, érdeklődésére. Alig hallunk valamit az ukrán konfliktusról, és ha igen, akkor is meglehetősen életidegen módon.

Egy újabb szösszenet, mégis hiánypótló cikkre szeretném felhívni a figyelmet, ami segít kicsit közelebb vinni minket egy olyan ma is folyó háborús konfliktust elszenvedőkhöz, akik között magyarok is vannak.

Konferencia korunk vallással kapcsolatos konfliktusairól

  Az interkulturális és vallási feszültségek manapság mindennapos témák a híradókban. Ki gondolta volna egy-két évtizeddel ezelőtt, hogy globálisan a háborúk még a 21. században is vallási alapúak. Persze, hogy mennyire azok valójában más kérdés, az azonban kijelenthető, hogy a “középkort idéző jellegű konfliktus” nem alapult igaznak.

Egyedülálló konferencia, és lehetőség azoknak, akiket érdekel ez a téma!
Regisztráció: uni-nke.hu/esemenyek/2015/04/23/interkulturalis-es-vallasi-kulonbsegek-a-jelenkori-konfliktusokban

(a képeket érdemes egy külső képnézővel megnyitni és nagyítani az olvashatóság kedvéért.)

Bíró László tábori püspök és a háború magyar katonái

A hírek nem kiemelt témája ugyan, de nyivánvalónak tűnik, hogy Magyarország immáron katonákat küld abba a külszolgálatba, ahol (bizonyos) nemzetközi erők az ISIS ellen fognak harcolni. Ennek okán kérdezték Bíró László római katolikus tábori püspököt.

http://bonumtv.hu/news/musorok/comment:-nem-a-haboruskodas-a-cel-a-szerepvallalassal-9094

Böjt és háború

Sokszor kerül manapság terítékre, hogy Európa mennyire és milyen értelemben keresztény. Legutóbb a Je suis Charlie és a lefejezett keresztény mártírok kapcsán igyekeztek kimutatni, hogy Európa vezetőit nem érdeklik a keresztények.

Az biztos, hogy a keresztény, azon belül is a katolikus vallásgyakorlás megszokott formája nagy mértékben kopott és átértelmeződött az elmúlt egy-két évtizedben. A böjt példáján jól látszik a látszólagos ellentmondás is. Számos böjt van, ám egyik sem lelki erősítő, hanem egészségmegőrzés céljából. A katolikus egyházban pedig a katolikusok közül is inkább – írjam így – népi vallásosságban felnőttek veszik komolyan. Nem utolsósorban azért is, mert sokan ma már nem otthon esznek, és az üzemi étkezésnél elengedőbb a katolikus szigor is.

A Nagy Háborúban másképp volt még. Ezért is érdekes olvasmány az alábbi szlovák magyar nyelvű honlap, ami a korabeli böjt kapcsán ír röviden…

 

“A nagypénteki szigoru böjt alól a pápától nyert felhatalmazás alapján fölmenti a tábori püspök a hadseregnek a harctéren, a haditengerészetnek pedig a hadihajókon levő legénységét és mindazokat a civil személyeket, akik a harctéren operáló hadsereg kíséretében vannak. Ezek, tekintettel a háborúra, nagypénteken is ehetnek húst.”