SZENT ATOMTENGERALATTJÁRÓ

Kissé bizarrnak tűnő hír, hogy egy orosz szentről neveztek el egy tengeralattjárót. (technikai részletek>>) Képzeljük el, ha például Szent Lászlóról neveznének el egy magyar Afganisztánban lévő HMMWV-t. Alekszandr Nyevszkij ugyanis hozzá hasonlóan egy harcos volt, akit az ortodox egyház avatott szentté, sőt (ma így mondanánk:) politikus (I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem) ezért közismert, híres emberről van szó.

Érdekesek az áthallások: a németek, finnek, litvánok ellen harcolt, de még érdekesebb az alábbi: sikerült elérnie, hogy az oroszok között ne toborozzanak katonákat a tervezett iráni hadjárathoz. (Remélem ilyet nem a BBC-n kell olvasni a közeljövőben.) Találtam egy jó galériát is az Oroszország Hangján, ha előbb látom a képet és a zászlók helyett magyar lobogó lenne, kapásból Szent Lászlóra tippelnék.

 Alekszandr Nyevszkij (és Putyin a galériában)

Mint a legtöbb szenthez, hozzá is tartozik legendárium, amit itt lehet olvasni.
Azt meg aligha lehet itt most hangsúlyozni, hogy a muszlimok szerinti 21.századi keresztesháború elmélet csak az ő irreális találmányuk. Ehhez azonban fontos higgadtan állni, hiszen a korabeli keresztes háborúk sem vallási indittatásúak voltak, legalábbis azok számára, akik felelősek voltak érte. Ma pedig a nemzeti öntudat része (ahogy régen is) minden saját kultúrát megerősítő személy. Gondoljunk csak Szent Lászlóra, aki nemcsak a katolikusok számára példakép!

KÉT MISSZIÓ 2012

Humánszolgáltató Irodáról leginkább csak Debrecenből hallani. Lehet, hogy csak ott van meg Hódmezővásárhelyen? Mindenesetre izgalmasnak tűnő a már ott hagyományos családi nappal egybekötött,  az afganisztáni és koszovói békefenntartói feladatokat ellátó katonák családtagjainak tartott tájékoztató alkalma. Több szakember is megszólalt, és valóban hiteles módon éppen azok, akik majd a katonákat kísérik is: tábori lelkész, pszichológus. Rácz István főhadnagy, római katolikus lelkész arról beszélt a jelenlévőknek, hogy távol a családtól, idegen környezetben, ismeretlen kihívások között milyen segítséget nyújthat a katonáknak. Ő egyébként, a Tábori Lelkészet hivatalos honlapja szerint megjárta már a PRT-7 és KFOR-4 missziókat, így szavai mögött tapasztalat húzódhat.

Nyerges Csaba százados beszédének összefoglalójából kiderül, hogy hétköznapi nyelven és szemléletes leírta, hogy milyen egy misszióba induló katona és családja pszichés helyzete. Elsőre közhelyeknek tűnő gondolatai valójában nagyon érdekes valóságokat takar. Róla egyébként annyit tudni, hogy a PRT-9-ben szolgált már (gyaníthatóan csak 3 hónapot, mivel a pszichológusok félidőket töltenek csak kint. [a hivatalos indoklás szerint azért, mert így több mindenkire sor kerül.])  Érdekes lehet még elolvasni az alábbi riportot vele. De nem tudom kikerülni a megjegyzést, hogy a honvédségi pszichológiai honlapok használhatatlanok, így többet megtudni róla (így) alig lehetséges.

A családtámogató irodák egyébként nem magyar találmányok. Ha valaki látta a The Unit c. filmsorozatot, az látta, hogy milyen jó ötletekkel és hasznos módon működnek az USA-ban a hasonló megoldások. Ott nemcsak a lakhatást oldják meg, hanem az au pairt és babysittinget (esti vigyázó) is (de jó, hogy ezekre nincs magyar szó.), sőt ha falat kell vakolni, akkor kiutalnak egy festőt és többször közös csoportokban találkoznak stb. Mindezzel nem(csak) arra szerettem volna utalni, hogy ne hasonlítgassuk magunkat a gazdag USÁhoz. )

(a logó a Szövetséges Erők Legfőbb Parancsnoksáságnak címere, érdekes olvasmány, hogy mi is az, ha valakit érdekel >>) [a latin szöveg egyébként: a szabadság ára az éberség!.)

Magyar Kultúra Lovagja

A Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntettek ki posztumusz egy horvát tábori lelkészt. A méltatást (indoklást) a honlap alapján alább hozom:

Posztumusz Magyar Kultúra Lovagja Liko Deziderije (Zágráb, Horvátország) pap, tábori lelkész

Lovagias tettek: 1939-től a Zágrábi Püspökség káplánja Nova Kapelán, majd Kutinán. Később Miklauška plébánosaként a szerb, cigány és zsidó családok oltalmazója, a partizánnak meggyanúsítottak menekülésének segítője. 1943-tól Kutina tábori lelkésze. A felszabadulás első napjaiban a partizánok lecsukták ugyan, de Miklauška lakosainak delegációja követelésére szabadon engedték, azonban eltiltották hivatásától, majd távozásra kényszerítették, így Ausztriába távozott. Hat hónapos ausztriai emigráció után, azzal a szándékkal lépett horvát földre, hogy a hazájukért harcoló horvát katonáknak lelkipásztora legyen. Kelepcébe csalták, és bebörtönözték, majd politikai döntésre, egyetlen tárgyalással, tanuk és ügyvédek nélkül, 48 társával együtt kivégezték. Elismerésével egyben emléket állítunk annak a közel 700 római katolikus papnak, akiket a II. Világháború végén kivégeztek. „Emberéletek megmentéséért, önfeláldozó ember- és hazaszeretetéért ”

IDEALISZTIKUS ÁBRÁZOLÁSOK

Emlékszem régebben nagy divat volt fújni az autókat is az amerikai kamionok mintájára kissé giccses fotómontázsokkal.
Odaát, az USÁban nem tűnt el eme irányzat és nemcsak a fújások tekintetében
Az egyik képen volt egy versike, azt ideillesztem:

This sand was once trodden,
by the Master, in God’s plan.
Footprints left by Jesus,
everlasting through this land.

By grace our Savior sought us,
bringing freedom for all to hear.
Broke loose the bonds of the captive,
and the hearts that once drew near. 

Thousands of years hence passed,
and freedom cries forth once more.
Now answered by a distant land,
sending Soldiers from distant shores.

Victory is costly,

as any soldier knows,
but the cost of apathy,
has a far greater toll.

Our mission, and God’s,
was for freedom in the land.
Our sacrifice as was God’s,
left blood stains in the sand. 

by Danny & Diana Hahlbohm

Kissé szabad fordításban:

E homokon már taposott a Mester isteni terve részeként
Jézus lábnyomai örökkön itt maradva ezen a földön.

Megkeresett kegyelmében az Úr bennünket, hogy mindenki meghallja a szabadság hangját
Szabadítást hoz a fogságban lévőknek, és a távol lévő szíveknek közeledést.

Ezer év múltán a szabadság mégegyszer felkiállt
Most egy távoli országból szólt hozzánk
katonákat küldve távoli partokról.

A győzelem drága, minden katona tudja ezt
De a tétlenség ára még nagyobb, és sokkal nagyobb a vámja.

Küldetésünk és Istené e föld szabadságáé
Áldozatunk, ahogy Istené vért hagyott e homokban.

Krízis Intervenciós Team K.I.T.

Egy érdekes, a blog témájával szorosan összefüggő csoportról és alkalmazásról írnék most néhány sort.
Évekkel ezelőtt a tűzoltóság (katasztrófavédelem) honlapján lehetett látni egy három betűs rövidítést: KIT.

Így – véletlenül? – találtam rá a számomra Ausztriában jól ismert lehetőségre, miszerint a lélektan különböző területeiről származó emberek a tűzoltósággal (valahol a mentőkkel, rendőrökkel) együttműködve a balesetek helyszíneire vonulnak ki, segítve a test és anyag mentésén túl a lelkieket is.
Mit jelent ez?
Könnyű elképzelni, hogy egy baleset helyszínén mekkora a felfordulás. Nem ritka, hogy akadnak emberek, akik sokkos állapotban, traumatizáltan, vagy akár csak “megfagyva” állnak az általuk feldolgozhatatlan előtt. A kiérkező szakemberek nem ritkán elfoglaltak a rájuk bízott mentéssel (műszaki, élet, forgalom stb.) Könnyű belátni tehát, hogy milyen hasznos lenne, ha egy képzett ember oda tudna lépni akár egy sérülthöz, akár egy egészségeshez, aki pszichésen blokkolt állapotban van és kiszámíthatatlan. Lehetne számos példát erre hozni: segíteni egy gyermeknek, aki a szüleit keresi, egy mozogni nem tudó sérültnek, akihez még nem jutott segítő és azt sem tudja mi történik körülötte… és így tovább.
Ezek a segítők önkéntesek. Mint minden önkéntes munkának ennek is megvannak az előnyei és hátrányai is. Mindemellett munkájuk nagyon nehezen értékelhető.
A harctéren történő hasonló krízisintervenciót meg egyáltalán nem kell bemutatni, számos film témája ez. Nem ritkán a tábori lelkészek a “kötözőhelyeken” és a harcmezőn éppen ezt a feladatot látták el.
A napokban újra felmerült valahol a nevük, ezért úgy döntöttem utána nézek.
Érdekes, hiszen szinte semmit sem találni.
Egy évekkel ezelőtti power point bemutatót találtam a témáról, amit Szabó ezredes készített, és vélhetően ő volt az, aki propagálta ezt a rendszert. Ezen kívül is van néhány link a témához, de se saját honlap, se a katasztrófa-tűzoltóság honlapjain nincs semmi.

Tovább kutattam… Az első emailem a katasztrófavédelem egy megfelelő emberének ment (nevet nem szeretnék írni): bármilyen hihetetlen, de gyorsan jött válasz. (ami hazánkban nem divat.) Ám még megdöbbentőbb volt, amit írt: “a nevezett szervezetről még nem is hallottam.”

Mivel a neten is találni még nyomát ezen ügynek, így gondoltam megér még egy emailt, ezúttal egy másik, szintén a témában legalább ismerős, neten is könnyen fellelhető hivatalos email címre küldtem kérdésemet, ám ezúttal és azóta sem kaptam választ. (ez egy hete volt.)

Egy ismerős tűzoltó ráadásul azt mondta nekem, hogy hallott erről, de kár ennyi energiát belefektetnem.
Nos igaza lehet, nem vagyok sem oknyomozó, sem a blog nem erről szól, úgyhogy ezt azokra bízom, akikre tartozik.

A témát érdeklődőknek viszont ajánlom a német és az osztrák példát >>

[UI. január 24.: Úgy látszik mégis lelni valamit a témáról, igaz ez sem visz sokkal tovább. Ugyanakkor annyit megtudtam az ismerősömtől, hogy ez a KINCS valójában januártól kezd csak éledezni és egy kaptam egy levelet is, ami ezen túl azt is leírja, hogy a közeljövőben kezdik meg a toborzást, március tájékán meg a kiképzést. Kicsit homályos, hogy a vélhetően továbbra is önkéntes alapon szerveződő közösség hogyan marad meg a felbomló KIT-ből. Hiszen, ha pl. a meglévő rendvédelmi, polgárivédelmi, honvédelmi stb. szervek adják majd ki az embereket, akkor ez már nem önkéntes a szónak abban az értelmében, ahogy az önkéntességet kezelik a mai jóléti országok. Ha lesz valami új a témáról, megírom.]

8 hős katonalelkész

A múltkor egy társaságban szóba jöttek a tábori lelkészek. Újra feltűnt, hogy sokan nem tudnak mit kezdeni ezzel a fogalommal. Van, aki azt hitte valami táboroztatással foglalkozó papról van szó, volt, aki sejtette, hogy a katonasággal kapcsolatos, de ami érdekes, sokuknak még tippje sem volt, hogy mit jelenthet. Ráadásul a valóságnak vajmi köze van Svejkhez, vagy a klasszikus háborúkban harcoló, vagy katonák között a sérültek ápolásában részt vállaló papokhoz és lelkészekhez. Mégis (vagy éppen ezért?) fontosnak tartom, hogy történelmileg és nemcsak magyar vonatkozásban lehessen megismerni ezt a szolgálatot.

Találtam egy érdekes összeállítást, ahol 8 hősies katonalelkészről írnak. Innen elérhető a 10 hősies katonaorvos is kronologikus sorrendben napjainkig. Mindkettő érdekes olvasmány.
(Az egyik lelkészhez találtam két érdekes dolgot. Az iskolát, amit róla neveztek el, és az egyenruháját. A másikhoz pedig egy részletes honlapot.)

Emellett belinkelek egy letölhető (online nem nézhető) videót, ami nagyban hasonlít a youtoubon fellelhető katonás érzelgős videókhoz, de aki azoktól nem viszolyog, érdemes letölteni.

MIT KÉRSZ ISTEN EGYHÁZÁTÓL, KATONA?

A missziókban való keresztelő még a sajtónak is érdekes. Mennyire nem az, ha itthon történik, mégha katona is az illető. Többen talán úgy gondolhatják, hogy az ilyesmi magányügy. Nem igazán. A keresztelő korábban is a keresztény közösség előtt való bemutatást is jelentette, hiszen ezáltal nemcsak a teológiai értelemben vett istengyermekséget nyerte el, hanem ezáltal lett keresztény, vagyis egy jól meghatározható közösség tagja.

Afganisztánban tűnik a legérdekesebbnek a dolog, hiszen nagyon távol, nem keresztény világban, egy kis krisztusi oázisban történik valami, látszólag kemény, vad és hidegvérű katonák között. Ezért tűnik(!) érdekesnek. Csakhogy a katonák jól megválogatottak, nem hidegvérűek, ahogy az iszlám sem gyilkos vallás.

Erről lássunk is egy videót>>
A riport értelmez is, jóllehet az elmúlt években nagyon fellángolt a kereszténygyűlölet Keleten. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ahogy vannak keresztény fundamentalisták, ugyanúgy vannak muszlimok is. Nem találtam meg az egyik magyar iszlám közösség vezetőjének nyilatkozatát, de ő határozottan azon az állásponton van, hogy a Korán és az iszlám nem egyeztethető össze azzal, amit a keresztényeket gyilkoló muszlimok a vallás nevében tesznek. Szerinte ez a helyi politika és társadalom viszonyát tükrözi, ahol a vallás egy jó pont, ami köré embereket lehet gyűjteni. Ennek az áldozata a vallás és persze azok, akiket beszippant.

Akárhogy is nézzük, ilyen környezetben a vallás nem “magánügy”, mint ahogy Európában próbálnák beszorítani. A katonák találkozása ezzel, ebbéli identitásukat is megerősítheti. Persze az ellenkezőjébe is csaphat, de ezért sem árt egy tábori lelkész “odaátra”. Azt a cikket se találom most, ahol leírják mennyire nagy előny az egy muszlim szemében ha valaki keresztény és nem vallástalan. (ha megtalálom pótlom).

Ellenben az afganisztáni keresztelő megjelent a honvedelem, a kormány és a taborilelkesz oldalán is.
Azért találni valami blogunkba vágobbat is, amikor a lelkész ír a keresztelőről, idézem:

„Mit kérsz Isten Egyházától?” hangzott el nyolc alkalommal a kérdés december 26-án az ünnepi szentmisén melyen nyolc katona megkeresztelkedett.

Van akinek egyszerűen alakult az Egyházba történő belépése, mert gyermek korban megkeresztelték, van aki felnőttként válik Isten gyermekévé a keresztség szentsége által. Sok misszióban sokan döntenek a keresztség felvétele mellett a tábori lelkésszel való beszélgetés után. Talán, a nem mindennapi helyzet, talán a rendelkezésre álló idő, talán a tábori lelkész személye segíti a döntésben a katonákat, de az is lehet, hogy a gondolat és a vágy mostanra érett be azokban, akik a keresztvíz alá hajtották fejüket. Az sem elképzelhetetlen, hogy az Isten mindezt figyelembe véve most indította el bennük a hit ajándékát.

A felkészülés alapos, de egyáltalán nem szokványos volt. Tudomásul kell venni, hogy műveleti területen vagyunk így a felkészítésekről az esetleges hiányzások indoka sem mindennapos volt. Szolgálat, bevetés, járőr, lövészet… Ilyenkor, katonásan szólva „pótbeporzást” kellett alkalmazni, azaz külön foglalkozást kellett tartani a lemaradónak.

A misszió nem csak arra jó, hogy a katonák saját életüket hozzák egyenesbe, sokan gondolnak családjukra, szeretteikre is. Ilyenkor jönnek azok a kérések, hogy „atya, kereszteld meg a gyerekemet”, „atya, szeretnék templomban esküdni a kedvesemmel”, „atya, szenteld meg a lakásunkat”.

Az elmúlt karácsony nagy ajándékot hozott nyolc katonának és családjuknak.. Arra a kérdésre, hogy „Mit kérsz Isten Egyházától?” azt felelték, hogy „Hitet!”. „Mit vársz a hittől?” hangzott a következő kérdés,”Az örök életet.” Az örök élet Isten legnagyobb ajándéka azoknak, akik hisznek benne, szeretik és követik Őt.

 

PRT keresztelő

KATONALELKÉSZEK HADTESTE

“A tábori lelkészek…”
A sereg spirituális vezetői.
Átlagos polgárok, akik válaszoltak a nemzet különleges hívására.

Gondját viselik az élőknek.
Gondozzák a sebesülteket.
Tiszteletet adnak az elhunytaknak.

“A lelkészek az otthont teszik picit valóssággá odaát”.
A tábori lelkészek ikonjai és hirdetői a sereg értékeinek.
Ezek a következők: (USA)

Hűség
Kötelesség
Tisztelet
Önzeltlen szolgálat
Becsület
Integritás
Személyes bátorság

Angolul, rövid értelmezéssel ezek az alábbiak:

Loyalty – Bear true faith and allegiance to the U.S. Constitution, the Army, your unit and other Soldiers.
Duty – Fulfill your obligations.
Respect – Treat people as they should be treated.
Selfless Service – Put the welfare of the nation, the Army, and your subordinates before your own.
Honor – Live up to all the Army values.
Integrity – Do what’s right, legally and morally.
Personal Courage – Face fear, danger, or adversity [physical or moral].

Érdekes megfigyelni, hogy az első betűkből kijön a LDRSHIP szó, ami az angol “leadershipre” utal. Ez vezetést jelent, utalva arra, hogy ezek mind egy jó vezető értékei, erényei is.

Egy közeli tervem, hogy írok majd erényekről és különösen a Magyar Honvédség katonai értékeiről, erényeiről. Erről ugyanis szinte lehetetlen a neten találni valamit. A korábbi honvédségi honlapon pedig a főlapról elérhető volt a felsorolás és annak értelmezése.

Végül, visszatérve a videóból való idézetekre: (a tábori lelkészek…)
A katonák életének frontvonalában küzdenek; értük, a katonákét.
Amikor látják a lelkészt, hús-vér valóban látják, hogy Isten velük van.

KARITATÍV SZOLGÁLAT “ODAÁT”

Kálinger Roland századost, tábori lelkészt már nem kell bemutatnom a blog olvasóinak. Nemcsak a szolnoki katonák ismerik jól és kedvelik, hanem több missziót is megjárt már.
Afganisztánban a tábori lelkészek munkája nem tartalomban, inkább formában más mint máshol.
Ötletekből viszont soha sem elég. Azon túl, hogy Roland atya (ahogy ismerik: Rozsé atya) igyekszik mindenhol ott lenni, ahol a katonák vannak, az afgánok számára is pásztorként van jelen.
Amikor adományok érkeznek a PRT-ba abban a tábori lelkészeknek nagy feladatrész jut. Természetes, ha segítenek, de az már plusz, ha megpróbálnak a helyi emberekkel és gyerekekkel is szót érteni, ha máshogy nem, akkor kézzel-lábbal mutogatva. Rozsé atya ebben is élen jár.

A másik érdekes és új dolog nem is annyira nagyon új: külföldi katonáknak hazájukból iskolás gyerekek küldenek képeket.  Őket lerajzolják, majd ezeket az alkotásokat elküldik nekik. A gyerekeknek érdekes, a felnőtteknek a tisztelet kifejezése, a kint lévő katonáknak pedig megható és motiváló erő, hogy a gyerekek és a felnőttek összefogva, odahaza rájuk gondolnak.

Kálinger Roland százados szervezésében Afganisztánban a PRT-ba is küldtek a gyerekek képeket egy magyar iskolából.
Ha találok róla információikat, akkor írok még a témáról. (meg kedves John levelekről )

NÉMET KATONALELKÉSZET videó

A német katonalelkészet rendfokozat nélküli, egyenruhában is főleg gyakorlót felhúzó lelkészek közössége. A szolgálat specialitása, hogy hogy nem lelkészetként, hanem lelkigondozásként (Seelsorge) működik nemcsak névben, hanem gyakorlatban is. Így a lelkészet és papi feladatok mellett egyben mentálhigiénés feladatokat is ellátnak.

A lenti videóban jól végigkövethető a tevékenységük. A zarándoklat és az istentisztelet mellett  a többi leginkább pszichoszociális feladat. Kezdve az etika tanításától (életvezetési órák), a családok felkarolásán át, a már említett mentálhigiénés foglalkozásokig. (Több érdekes feladat is látszik a videón, pl. egy varázspálcát – bambusz – kell egy szinten tartani a mutatóujjon több katonának egyszerre, úgy, hogy valaki parancsokat osztogat; ha nem jól ad parancsot a pálca elkezd rossz irányba mozogni.)

Néhány gondolat a videóból:

A tábori lelkész nem az, aki a repülőgépig kíséri el a katonát és sok sikert kíván neki, meg hogy gondol rá, hanem vele megy. Ha minden bevetésre pedig ha nem is tudja elkísérni, de ott van a helyzet mélyében, ahol elérhető a katonák számára személyesen is.

A legmélyebb pillanatok születnek ebből, például amikor egy katona  a lelkész kezébe nyom egy borítékot azzal: “Atyám, ezt adja oda a feleségemnek, ha nem jövök vissza.”

A szűk tér (tábor, hajó) rengeteg érzelmi helyzetet élesít ki.  A lelkész egyedülálló lehetőség és eszköze az ima. A másik az elöljárókkal való kapcsolat, ami sokat segíthet egy bajban lévő katonának.

A videóban megszólal több katona is, amiből kiderül, hogy érdekli őket az, amit a lelkészi szolgálat átadni próbál nekik.

A humor sem marad el: a tengeren szolgáló katonai munka jellemzője, hogy nem tud az ember onnan elfutni, bármi is történjék. Hacsak nem tudja azt, amire Jézus képes volt.