Az Égierő lelkésze

Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor nem volt érdemes bevallani, hogy valaki pap vagy lelkész, akkor sokan közülük azt mondták be a hivatalnokoknak, hogy pásztorok. Lipp László atya pedig egyszerűen annyit mondott, amikor megkérdezték hol dolgozik: Égierő. Szóban könnyen félreérthető, így békén hagyták. Kevesen tudják róla, de lényeges szerepe volt abban, hogy Magyarországon megalakulhatott a Honvédség Tábori Lelkészi Szolgálata. Azt is tudjuk róla, hogy nem kevés óraszámban repült, igaz nem katonai géppel.

Kálinger Roland katolikus tábori lelkész százados is (hogy stílusos legyek:) beszállt azon papok körébe, akik joggal mondhatják, hogy az Égierőnél dolgoznak, ugyanis Szolnokon szolgál, ahol az égi vasmadarak is repkednek.

Hogy miért is a téma, az mindjárt kiderül. A Mi-24-es helikopterek rendszerbe állítása már a manapság korán nyugdíjba menő katonáinkkal egykorú. Ettől függetlenül népszerűsége nem vonható kétségbe. Magyarországon a legnépszerűbb talán a Csőrike (lsd fotó fent), amiről legutóbb talán akkor hallhattunk, amikor Ausztria felől jogtalanul belépett egy gép hazánkba. Csőrike mindjárt reagált és ráállt a betolakodóra.

Üzemidejük nem örök, így egyszer megtörténik az utolsó útjuk nekik is, ami a Honvédségnél egy kisebb ünnep is. Több katona, a lelkész jelenlétével és közös utazásukkal elköszöntek egy Mi-24-től. Na nem Csőrikétől, de mint tudjuk: jönnek az “új” gépek, így egyszer mindegyik így jár.