A magyar határnál egy lelkész katona is

Hozzászólás

Dudás Ferenc hadnagy, református tábori lelkész Hódmezővásárhelyen teljesíti katonalelkészi szolgálatát. A magyar televízió a határzár miatti honvédségi szerepvállalás keretein belül szolgáló lelkész munkájába ad bepillantást.

http://www.mediaklikk.hu/video/isten-kezeben-lelkesz-a-hataron/#

USA tábori lelkészetéről egy rövid írás

1 hozzászólás

Egy nagyszerű, viszonylag rövid írásra bukkantam a USA seregének honlapján. Az írás a tábori lelkész szerepéről és segítőjéről (akire nincs megfelelő magyar kifejezés, ezért nevezzük) a lelkészi asszisztenséről szól.

Több érdekességről is olvashatunk benne. Az egyik, hogy az USA-ban a tábori lelkészeknek ugyan van rendfokozatuk, de írásban ők egyszerűen “chaplain” és utána csak zárójelben jelzik rendfokozatukat. Ezzel is kifejezve, hogy harci értelemben nincs szerepük a seregen belül. Amint azt tudjuk ugyanis ott rendkívül szigorúan tiltják a katonalelkészek fegyverfogását, sőt a harci helyzettel járó bevetésekben (nem egy-egy terület, hanem konkrét helyzetben) való jelenlétüket.

Érdekes továbbá, hogy a már régóta használt Chaplain Assistant (ők a tábori lelkészek mellett szolgáló altisztek) kifejezést lecserélték Religious Affairs Specialist kifejezésre. Ez – a cikk szerint – jobban kifejezi, hogy a feladatuk nem elsősorban a tábori lelkész kiszolgálása, hanem önálló értelemben is megálló beosztásról van szó, ami – jóllehet – a tábori lelkészhez kötött.

A cikk bátor fogalmazásában az is szerepel, hogy általában a tábori lelkészek az adott közösség (értsd katonai közeg) legtanultabb képviselői. Ez részben az elvárt felsőfokú végzettség, több évnyi civil tapasztalat, részben pedig a koruk (mivel a tanulmányok és gyakorlat sok időt vesz el) miatt van így.

Film egy tábori lelkészről

Hozzászólás

Úgy látszik még várni kell egy hollywood szerű filmre, ami egy katonalelkészről szól. Pedig lehetne készíteni már, izgalmas lenne.

Mi sem bizonyítja jobban mint Justin Roberts dokumentum filmje. Protestáns tábori lelkészként Kunar tartományban járt amerikai katonatársaival.

Ahogy ő fogalmaz fegyvert az (államokbeli) katonák nem viselhetnek, ezért kamerát vitt magával. Hogy milyen lett nem tudni, mert nyáron adják ki, de van már trailer, vagyis előzetes.

Lehet csámcsogni rajta, hogy milyen lesz majd.

Katona lelkész terapeuta 2

Hozzászólás

Az előző bejegyzés egy újságcikk volt, a mostaniban a Parókia honlapon találhatunk ugyanúgy Sajtos Szilárd, református tábori lelkész által egy rövid, ám rendszeresített leírást a katonák lelkigondozásáról.

 

Tábori lelkészek és a rendfokozat kérdése

1 hozzászólás

Katolikus lelkészi rendfokozat, társasági egyenruhán

Katolikus lelkészi rendfokozat, társasági egyenruhán

Avagy lehet-e egy pap “had-nagy”?

Magyarországon a helyzet jelenleg egyértelmű. A katonalelkészek a Magyar Honvédség részei, pontosabban a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményének szerződéses és hivatásos katonái (egy-egy esetben köztisztviselői). Így többségük rendfokozattal rendelkezik.

Ha pedig katonák, akkor egyenruhát visel(het)nek, és az rendfokozattal is jár. A kérdés alapvetően oda vezethető vissza, amire a katonalelkész fogalma is: hogyan fér össze a katonai és az egyházi szerep?

Ha jogilag nézzük érdemes az Alaptörvényből kiindulni. A VII. cikkely egyértelműen kifejezi, hogy az állam és a vallási közösségek elkülönülten működnek. A korábbi alkotmányunk is hangsúlyozta a különválást.

Igaz, az alkotmányunk (Alaptörvény) azt is tartalmazza, hogy az egyházak és az állam bizonyos meghatározott feladatokban együttműködhetnek. Valójában ez az együttműködésre való utalás, ami biztosítja alkotmányosan is a katonalelkészek helyzetét, legalitását. Persze ehhez sok alacsonyabb rendű szabályozás is járul.

Az alkotmányon kívül szintén a legfontosabb jogi tényező a nemzetközi szerződéses, megállapodások szintje. Ez esetben csak a katolikusok esetében lehet beszélni ilyesmiről, hiszen a többi (protestáns és zsidó) esetében nemzeti egyházakkal kötötték.

A Szentszék és a Magyar Köztársaság (akkor még így hívták!), közötti megállapodás 1994-ben köttetett és nem tartalmaz semmilyen kitételt rendfokozatokra vonatkozóan. Ennek kiemelkedő jelentősége 2008-ban újra megjelenik, hiszen ezt a nemzetközi megállapodást a magyar helyzet változása okán (megszűnt sorkatonaság és határőrség) meg kellett erősíteni. A Memorandum néven futó megnyilatkozás nem egy újabb nemzetközi megállapodás, csupán tisztázza az előzőek helyzetét. Különös azonban, hogy hangsúlyozza:

“a Magyar Honvédségnél és Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában 1994 januárjában kötött Megállapodás nem határoz a katonai rangokról a Katonai Ordinárius és a tábori lelkészek esetében.”

Mintha szándékosan nyitva hagyná a kérdést, hogy ezt bármikor meg lehet majd változtatni, ha úgy hozná a szükség, illetve a helyzet változása.

Ujházi Lóránd nemrég megjelent könyvében: A katolikus katonai ordinariátus struktúrája és szabályozása, szinte külön alfejezetet szánt a témának. (153.o-) Arra utal, hogy a katolikus zsinati elveknek jobban megfelelne, ha a lelkészek nem viselnének rendfokozatot.

Akár továbbra is a könyvre hivatkozva érdemes megvizsgálni a kérdést nagyobb térben, nemzetközi szinten. Belgiumban, Ekvádorban, Angliában, Németországban nem viselnek a katonalelkészek rendfokozatot (pedig ugyanúgy a Szentszékkel kötött megállapodás, ami biztosítja az ott szolgáló katolikus lelkészek munkájának legalitását.) Ujházi Lóránd hangsúlyozza is, hogy a zsinati szellem és az 1983-ban megszületett egyházjogi kódex is arra utal, hogy a klerikusok kerüljék a világi hatalomban vagy közhivatalban való részvételt. A rendfokozat ilyen értelemben megtévesztő és ellentmondásos üzenetet hordoz. (Érdekes magyarázattal szolgál Ravasz–Galik–Fedor, akik szerint “a rangfokozat által (sic!) katonai módon fejeződik ki, hogy az adott hadseregnek is részei [nemcsak egy idegen államhoz is tartozó egyházé -szerk.], vagyis a tudomásukra jutott katonai adatok, titkok, stb. tekintetében a világi szuverén joghatósága alatt állnak.“)

Ha időben is szétnézünk, akkor elsősorban éppen a magyar példát érdemes szemügyre venni. Dr. Varga A. József: Katonák-katonalelkészek c. könyvében (143.o-) lehet olvasni egy érdekes történetet arról a helyzetről mi van akkor, ha a tábori lelkésznek nincs rendfokozata és milyen sokat változott a helyzet, amikor főhadnagy lett belőle.

Ám éppen itt jutunk el oda, ahová el szerettem volna jutni. A II. világháborúban ugyanis, ahogy a Varga könyvében utalás is van rá) a lelkészeknek a rendfokozati jelzés helyén egy egyenlő szárú kereszt volt, egyedülálló módon a zubbony karján jelezték a katonai rendfokozatukat. Vagyis volt nekik, ha kellett, és mégsem volt, ha nem volt muszáj.

A rendfokozat a katonai világ szerves része. Beleértve a pénzügyi vonatkozását (ki mennyi fizetést kap), a beosztásét (a felelősség és a munka jellege) és lehetne sorolni.

A rendfokozat nagyban segítheti egy tábori lelkész “lobbi” erejét. Egy osztrák tábori lelkész beszámolója szerint egy másik ország zászlaja alatt szolgálatot teljesítő, ám rendfokozattal nem rendelkező paptársának ő tudott autót igényelni egy külszolgálaton, mivel azt csak rendfokozatra adták ki, egyébként civilnek számított, és nekik nem járt.

Levonva a következtetést: a jelen helyzet világi jogi, egyházi jogi értelemében, a praktikum szempontjából az út szabad lenne változtatni a rendszeren, és minden szempontból koherensebb, sőt célravezetőbb lenne, ha a tábori lelkészek bár rendelkeznének rendfokozattal, ám ezt nem vagy más módon jeleznék mint a többi katona esetében.

Ez utóbbira egyébként a legközelebbi (nemcsak térben) példa az osztrák. Ott ugyanis van rendfokozattal hordható és pusztán állományjelzéssel hordható egyenruhamód is.

Elraboltak egy ukrán lelkészt!

Hozzászólás

Több médium is beszámolttr_ukran róla, hogy Mykola Kvych görög katolikus tábori lelkészt oroszokat támogató erők elfogtak és elraboltak egy liturgia után. Az esemény kapcsán már egy facebook oldal is létrejött, ahol bíznak az emberek a visszatérésében.
Nem szabad a találgatásokban túlságosan előre futni, másfelől látni kell a lelkészek lelki erejét is. Mykola atya ott maradt a nyájával, miközben rengeteg nem orosz ajkú és származású távozott már a Krím félszigetről.

frissítés(!) 22:40
Egy nemrég megjelent hír szerint megvan Kvynch atya. Ő maga jelent meg egy rendőrőrsön. Bár a hír igaznak látszik, hogy elrabolták, ugyanakkor a házában járt rendőri jelentés szerint golyóálló mellényeket is találtak otthonában.

Aknák között egy magyar atya

Hozzászólás

Kovács atya, tábori lelkészA magyar tábori lelkészek sok háborút megéltek már. Az 1994-ben (vagyis 20 éve) újból létrehozott tábori lelkészi szolgálat katolikus ágának egyik nyugállományú lelkésze Kovács János alezredes is kivette részét a magyar katonák által is megjárt világból. A katolikus pap lelkipásztori feladatairól, különösen egy-két rövid történettel, a délszláv háborúban eltöltött idejéről beszél egy szolnoki internetes újságnak. Az atya egyébként az ’56-os emigráns magyarok hívására az USA-ba ment lelkipásztori szolgálatra. Chicagóban a Szent István Magyar Templomban dolgozott helyettes lelkészként.
Víg kedélyűsége igazolható több cikk alapján. Egy Blikkben róla megjelent cikkben így nyilatkozik:

“Viselhetek egyenruhát, van fegyvertartási engedélyem – mosolyog Szank plébánosa. – Boszniában nekem is pisztoly volt az oldalamon. Bár többször kerültem meleg helyzetbe, de szerencsére csak diótörésre kellett használnom.”

Végül, de nem utolsósorban március 15-i chicagói (“csikágói”) miséje a youtubeon is megtalálható.

Older Entries

%d blogger ezt kedveli: