Rendőrlelkészek

Ami Németországban természetes, nálunk furcsán hat. Így volt ez a katonalelkészséggel is, amikor ‘94-ben újraindult a szolgálat. Most ugyanígy furcsán hat, amikor rendőrlelkészekről beszélünk.

A Csongrád megyei rendőrfőkapitány (Dr. Lukács János r. dandártábornok) az előzőek értelmében beírta magát a történelem könyvekbe.

Ez a kissé fellengzősen hangzó megjegyzés a témában járatos embereknek érthető. A főkapitányság épületében egy ökumenikus imaszobát létesített, egyben a történelmi egyházakkal megállapodást is kötött.

A cikkekből [1> | 2>] nem derül ki, de a sorok között olvasva sejthető is, hogy a megállapodás egy-egy lelkészt ki is nevez rendőrlelkésszé.

Az ő feladatuk nyilvánvalóan a rendőrséggel kapcsolatos temetések, a rendőrök lelkigondozása, a rendőrséggel kapcsolatba lépő civil lakosság lelkigondozása (pl. baleset esetén, őrizetbe vételnél stb.) Hasonló tehát ez a katonalelkészek munkájához, a másfajta körülmények okozta változásokkal.

Fordítva is hasznos: a rendőrökkel való szorosabb kapcsolattartás okán az egyházi ünnepek rendőri biztosítása, a rendőrség által kapott információk (főleg idős emberekhez való) eljuttatása, az egyházi ingatlanok, szobrok stb. felügyelete is könnyebben megoldható lesz ezentúl.

A lehetőségek, még azok is, melyek nem kívánnak anyagi hátteret, számosak. Remélem hallani még e kezdeményezésről és ezt a példaértékű kezdeményezést más megyék főkapitányai is átveszik.