Gondoltam nem is érdemel figyelmet az Magyar Nemzettől átvett Index egyik cikke. Mégis. “Egy felmérés szerint” szerű cikkek óriási szellemi vákuumot jelentenek. Nemhogy link nincs, de még a felmérést végző sincs megnevezve. Ám a hivatkozott miniszterelnöki megjegyzést megörökítette a média és net a bekapcsolva felejtett mikroport jóvoltából. Íme:
Állítólag nem sokkal ezután a honvédség szigorította a fizikai elvárásait. Ezt persze bizonyítani nem tudom, de nem is számít ez. A videót önmagában sokféleképpen lehet megítélni. Az említett cikk azonban az ufók által írt felméréstől eltekintve további kritikára szorul. Hozzáteszem mindjárt, hogy több médium is átvette az írást, amit aztán saját maga értelmezett. Ilyen például a Nők Lapja Café is, akik várandós anyukákról írnak és tesiző iskolásokról.
Oldalakat tudnék írni a témáról, de ez nem az a műfaj, így röviden a következőket vegyük szemügyre:
- a katonáknak kötelező és biztosított a rendszeres testedzés (A T3-T4 kategóriába – vagyis keményebb fizikai feladatokat ellátó – tartozó katonáknak napi egy órában, a T1-T2 – vagyis főleg irodai munkát végző – kategóriának heti 3 órában kell fizikai felkészítést-felkészülést tervezni és végrehajtani.)
- a dohányzás valóban borzalmas következményekkel járó szokás.
- érdekes, hogy az alkoholról nem volt szó. Ennek oka főleg abban kereshető, hogy a korábbi időkben jelen lévő katonai alkoholizmus megszűnt. (ami persze nem jelenti, hogy a magyar átlagnál sokkal jobb lenne a helyzet.)
Néhány katonát felkerestem ez ügyben. A kép valóban árnyalt. Az előző pontokban foglaltakhoz összefoglalóan a következőket írták:
- a kötelező testedzés nem minden alakulatnál kötelező gyakorlat.
- bizonyos beosztásokban lehetetlen munkaidőben megoldani. (valahol nem is engedik.)
- az elöljárók nem szeretnek bizonyos testedzéseket: pl. küzdősport, labdarúgás, mert túl nagy a sérülésveszélye, ami által a katona kiesik a napi munkavégzésből.
- igaz, hogy sok a dohányos a seregben. Ám az is, hogy az új szabályok miatt csak egy-egy kijelölt helyen lehet dohányozni a katonáknak, akik minden egyes csikk esetében ott kell hagyják az irodájukat, majd vissza kell térjenek. Ez akár napi másfél óra is lehet, ami tehát éppen a testedzési idő rovására mehet.
- az is igaz azonban a dohányzás kapcsán, hogy erősíti a bajtársiasságot, és több dohányos egy-egy laktanya legjobb futói, legeredményesebb sportolója között van.
- volt, aki megemlítette a fizikai felmérők túl magas mércéjét is. (ebben is lehet valami, utánanéztem ugyanis. honvédségi elvárás: 3200m futás – elég gyorsan kell -, 35-40 felülés és fekvő is kell, ha valaki nem fut nagyon jól. Ausztriában a Jagdkommando oldalán: 2000m futás van – tempó a magyarhoz hasonló -, 20 felülés (!), időlimit nélküli úszás 300 méteren.)
Ép testben ép lélek, és ez igaz is lehet. A katonák testnevelési igényszintje talán visszavezethető a motiváció hiányára, a túlzó papírmunkára (ebben magyarok nagyon jók vagyunk), és még ki tudja mire. A Nők Lapja Café megemlíti a gyerekek tesióráját. Nem tartom jónak, hogy kötelezővé tegyék – az osztályzott – tesiórákat. Ellenben megszerettetni a sportot csak úgy lehet, ha hagynak időt és teret rá, és ha mindenki azt csinálja, amit szeret.
Hozzáteszek azonban ehhez valamit, amit másoktól nem hallottam. A mai háborús világ egyre kevésbé a kigyúrt katonákról szól. Inkább gazdasági és kibertámadások dimenzióiban vívják a csatákat. Ehhez pedig inkább társítok vastag szemüveges, kávézós kockákat, semmint testépítő kinézetű kommandósokat.
A másik gondolatom pedig a testalkat. Vannak nagydarab emberek, akik alapvetően testesebbek, könnyebben híznak, és inkább súlyemelésben jók, nem gyorsaságban vagy éppen futásban. A másik véglet a futóalkat, akik futnak, gyorsak, vékonyak. Általában ők, ha sokat esznek sem híznak, és ritkán jutnak sokra testépítésben. Nehéz megértenem, hogy miért nem veszik figyelembe ezeket.
Nos, így lesz egy semmitmondó cikkből egy egész bejegyzés. Látszik, hogy van igazság az említett cikkben, ám remélem az is látszik, hogy mennyire félrevezető-félreérthető is lehet. Van mit tenniük a katonáknak, még inkább a rendszernek, amiben gondok vannak, mégis inkább az a jellemző, amit a miniszterelnök mondott: “Jól néztek ki, nagyon.” 🙂