Oroszország katonalelkészei

2009. július 21-én lépett életbe a törvény, ami rendezi, hogy Oroszországban tábori lelkészek szolgáljanak a hadseregben. (1917 óta először.) Mivel az ország négy vallást fogad el “történelminek” (a pontos jogi megfogalmazást nem ismerem), ezért az ortodox, az iszlám, zsidó és a buddhista vallások képviselőinek adják meg a lehetőséget. A négy közül természetesen leginkább az elsőnek.

2011-ben (egy korábbi felméréshez képest növekedő mértékű) vallásgyakorlást mutattak ki az orosz seregen belül (2011-ben elérte a 70%-ot.) Ez megerősítette a honvédelmi vezetőket, politikusokat abban, hogy helyes, ha a morális hátteret lelkészekkel támasztják meg és erősítik a katonák körében. A lelkészet szervezését Borisz Mihajlovics Lukicheva végzi. Az orosz Honvédelmi Minisztérium honlapján lévő riportban elmondja, hogy a vallási megoszlás 76% ortodox, 10% iszlám, 1-2% a többi, főként buddhista. Bár több száz lelkészt szeretnének foglalkoztatni, jelenleg csupán 22-en vannak, ebből 1 a muszlim. (Ez a magyar katolikus+protestáns tábori lelkész létszámának megfelelő szám!) Arányaiban tehát szinte jelképesnek mondható a jelenlétük.

A 22 tábori lelkész (ill. imám) kiképzése megtörtént (róluk már írtam is korábban.) A riport alapján viszont elmondható, hogy még kidolgozás alatt van, hogy pontosan hogyan is kellene ezt megoldani. A hangsúly jelenleg a morális továbbképzésen, a templom-egyház és hadsereg közös feladatain (díszelgés rendje) és az elsősegély megismerésén van.

Érdekes a riport azon rész, ami a lelkészek feladatait példákkal szemlélteti. A tábori lelkészek (mint minden más országban) ökumenikusan kell szolgáljanak. Ez nem azt jelenti, hogy saját liturgiát nem végezhetnek, hanem, azt, hogy minden katona saját vallásának gyakorlását biztosítaniuk kell, ha nem saját személyük által, akkor a parancsnokkal együttműködve megszervezve azt. Másfelől a morális és lélektani helyzetek feloldásában is fontos szerepet kapnak. Szellemes példa, amikor a katonák néhány bázison, ahol tábori lelkész van kezdenek leszokni a káromkodásról.

Szintén fontos gondolat, hogy mennyire lehet számszerűsíteni egy tábori lelkész munkáját. Lukicheva Dél-Oszétiába érkező lelkész hatásáról elmondja, hogy ott 73%-kal csökkent a bűnözés és a baleset. Bár hozzáteszi, hogy ez azért egyedi eset és soktényezős. A lelkész ugyanis a morál javításában tud nagy mértékű segítséget adni, ami viszont nem számszerűsíthető!

Kényes kérdés Oroszországban (ahogy sok másikban is manapság) a hadsereg leépítése. Többen azt gondolják, hogy a papok bizonyos beosztásúakat helyettesíthetnek, és ezért veszik fel őket. Lukicheva hansúlyozza, hogy pusztán azért mert a leépítéseket követte a tábori lelkészek beszervezése még nincs ok-okozati összefüggés ezek között. Jóllehet az ésszerűsítéshez tartozik az is, hogy elbocsátottak embereket, ahogy az is, hogy tábori lelkészeket vesznek fel.Ezután, és ezzel összefüggésben említi, hogy milyen fontos a lelkész jelenléte a katonai kórházakban, katonai konfliktusok felcserei mellett, katonai egészségügyi helyeken, ahol spirituális, szentségi és lelki segítséget és támaszt tudnak adni ott, ahol a katonaorvosok és ápoló személyzetnek sok esetben erre nincs lehetősége, és nem is tudnak ennyire sokrétűen segíteni. Az igazi eredmény természetesen ezek együttműködése hozza meg.

Egy másik cikk rávilágít arra is, hogy a fizetésük 10 ezer rubel körüli (kb. 70 ezer Ft), de a kiegészítő jövedelemmel, amik különböző katonai járadékok ez elérheti a 27-30 ezer rubelt is, ami kb. 200 ezer forint. A tábori lelkészek otthon civilben (ill. egyházi ruhában vannak), de bevetésen, misszióban gyakorlót kapnak, rendfokozat nélkül. (így nem is részesei a katonai hierarchiának).

Tény, hogy Oroszország ezen a téren nagyon le van maradva még tőlünk is. Másfelől egy jó lehetőség ez a kapcsolatok kiépítésére, tapasztalatok megosztására, hiszen – ahogy Oroszország gazdasági lehetőségei felsejlenek – ez csak ideiglenes állapot, és nemsokára messze elszárnyalnak előttünk, amikor viszont már jól jöhet hivatkozási alapnak egy korábbi kiépített kapcsolat. Persze ez első körben a zsidó vallás kapcsán működne, bár az éppen az oroszoknál nincs aktívan jelen, a másik viszont a görög katolikus – ortodox kapcsolat, amiben ugyan lehetnek fenntartások, mégis a legközelebbi pont. Ne feledjük azonban Európa iszlamizálódását sem, ami Németországban már nagyon égető kérdéssé tette a tábori imámok hiányát, és ezt követni fogja sok más ország is, talán mi sem fogunk kimaradni belőle.

Végül egy kis galéria, a google képkeresőjét felhasználva >>