Ki gondolná, hogy tortával ünnepelnek egy fiatal államot. A dolog pikantériája persze egy jelenleg zajló elvi háborúskodás az USÁ-ban. Most azonban nem arról, hanem valóban az ISIS (pontosabban az újonnan kikiáltott kalifátus) egy éves évfordulójáról írnék. Július 1-je sokak számára félelmetesnek hatott. Attól féltek, hogy ezen alkomból robbani fog a fél világ. Több okból sem gondoltam, hogy ilyen történni fog. Az iszlám világban nem fognak születésnapot ünnepelni, legalábbis a konzervatív muszlim biztos kerüli ezt (Mohamed születésnapja más dolog.)

Ellenben ezzel kapcsolatban figyeltem fel a KÉPMÁS júniusi számára, abban egy cikkre. Népszerű gondolat már muszlim országokban is, de a nyugati politikai szemlélet sem különb ettől nagyon, hogy a mai iszlámmal kapcsolatba hozható terrorizmust a keresztes háborúkkal kössék össze.

Azon túl, hogy keresztes háborúnak a mai háborúkat nagyon nehezen lehetne nevezni, más szempontok is arra utalnak, hogy ez a fajta gondolkodás téves.

A KÉPMÁS sorra veszi a tévedéseket.

1. A korábbi szám a keresztes háborúk valós történelmi hátterével foglalkozik. Ezt sajnos nem olvastam. Ám a továbbiak nagyon érdekesek. (Részletesen lsd. magazin)

2. HAMIS! A gazdagodás motiválta a kereszteseket.
Valójában a legtöbben elszegényedtek miatta, és ezt tudták is.

3. HAMIS! Nem vallásos motivációja volt a háborúknak
Ez mondjuk részben igaz, de a cikk kifejti, hogy a korabeli ember nagyon is vallásos motivációt (kiengesztelődést, bűnbánatot) látott ebben a cselekedetben.

4. HAMIS! A keresztesek miatt utálnak minket (nyugatiakat) a muszlimok és miattuk van ma dzsihád.
Bár a magazin nem ír a dzsihádról részletesen, tény, hogy a dzsihád propagandában van ilyen háttér, de ezt nem a művelt muszlimok állítják. Amiről viszont olvashatunk is nagyon érdekes. Például Szaladin személyéről, akit ma hőssé kiálltottak ki, pedig a muszlim világban a közelmúltik alig ismerték nevét. Arról nem is szólva, hogy kurd származású volt, amiről nem szívesen vesznek tudomást, hiszen a kurdok ma az ISIS legfőbb ellenségei. Érdemes inkább Zengi, Baibars, vagy Nur al-Dinnek utánaolvasni.

 

 

Advertisements