Mit jelent nekünk magyaroknak, hogy egy tábori püspök lett a püspöki konferencia elnöke?

Az USA-ban is működik egy katolikus püspöki konferencia, ami a magyarhoz (MKPK) hasonló, de értelemszerűen létszámában és jelentőségében is nagyobb. Talán azok számára furcsán hangzik ez, akik szerint az USA inkább protestáns, ami már nem is teljesen igaz, de ha így is vesszük, akkor is egy nagy országról beszélünk, mind méretében, mind jelentőségében.

Eleve 7 bíboros, 28 érsek, 160 püspök (és 77 segédpüspök), illetve egy egyházmegyei kormányzó a tagja. Ha a nyugdíjasokat is beleveszem, akkor 430-an vannak. Nem is szóltunk akkor még, hogy (főleg a háborúk miatt) nagyon diverz ez a közeg: számos keleti rítus bázisaként szolgál immáron az USA.

November 12-én Timothy P. Broglio lett az USA püspöki konferenciájának elnöke. Broglio tábori érsekként több tábori püspök felett disponál, így hierarchikus méltósága kiemeli a világ katonai ordináriusa közül is. Abba is érdemes belegondolni, hogy közvetlen kapcsolatban van a Pentagonnal (lelkészei szolgálnak ott), nem is szólva az összes USA haderő- és fegyvernemeiről.

Hihetetlen információmennyiség gyújtópontja, és bár főleg humánjellegűek, azért jócskán van ebben haditechnika és más katonailag releváns információ is.

A kép alatti link egy írásra mutat a jezsuiták által működtetett magazinra, ahol az érsek írását olvashatjuk el.

Mit jelent ránk nézve mindez. Személyesen is találkozhattam az érsekkel, és az a benyomásom, hogy egy olyan ember került a konferencia élére, akiben egyszerre van öntudat, intellektus és ennek alázata is.

Nekünk magyaroknak érdemes tudni, hogy egyik püspökére Európa van bízva. Természetesen abban az értelemben, hogy itt is állomásoznak katonáik, akiknek lelkipásztori ellátása rá van bízva. Mi magyarok ráadásul most az USA számára kiemelt figyelmet élvezünk a szomszédban zajló fegyveres konfliktus okán.

Kérdés, hogy a transznacionális katolikus egyház vagy az egyház ilyen jellegét látó más entitások látnak-e ebben potenciált, vagy minden szépen megy úgy, hogy abból mi semmit nem látunk igazán.

https://www.americamagazine.org/faith/2022/12/07/archbishop-broglio-pope-francis-unity-244275

USA kivonulása Afganisztánból

Türkmenisztánhoz közel lévő afganisztáni tartománybeli nők az amerikai kivonulás után önvédelemre készülnek fel.

Tucatnyi nőt mozgósítottak a tálibok ellen Jawzjan fővárosában, Sheberghanban, és azt mondják, hogy nem spórolnak az erőfeszítésekkel a tartomány megvédésére. Az egész egyértelmű üzenet, hiszen a háborúban a jazidi, de főleg a kurd nők katonáskodása nemcsak tartalékerőket jelentett, hanem a konzervatív, “népies” hitü muszlimok számára megalázó, sőt akár a paradicsom elvesztésével járó esemény, ha egy nő keze által halnak meg.

Hidzsáb a seregben

Dastár, turbán, hidzsáb…

Katonai egyenruhát vegyesen hordani minden szempontból különös, nem ritkán szabályalan is.

Mégis vannak kivételek. Ilyen például, amikor egyházi szolgálatot tesz egy tábori lelkész. Ez esetben egyházi ruházattal egészítheti ki egyenruháját – szól például a magyar ruházati szabályzat.

Mi lenne, ha muszlim, szikh vagy más vallású katona, aki akár nem is lelkészi beosztásban van nem tudná nélkülözni a vallási szimbólumnak számító ruháját?

Egyre több nyugati hadsereg is megengedőbb és engedi ezeket a kiegészítőket. Az USA hadserege (minden ága), mint a világ vezető hadserege sok szempontból minta más nemzetek seregei számára, ezért érdemes odafigyelni, hogy milyen áramlatokkal, engedményekkel, felfogással találkozni ott.

Az alábbi rövid dokumentum film bemutatja milyen is ma a légierőnél muszlimként szolgálni. Egyenruhában. Vallási öltözékben.

USA tábori lelkészetéről egy rövid írás

Egy nagyszerű, viszonylag rövid írásra bukkantam a USA seregének honlapján. Az írás a tábori lelkész szerepéről és segítőjéről (akire nincs megfelelő magyar kifejezés, ezért nevezzük) a lelkészi asszisztenséről szól.

Több érdekességről is olvashatunk benne. Az egyik, hogy az USA-ban a tábori lelkészeknek ugyan van rendfokozatuk, de írásban ők egyszerűen “chaplain” és utána csak zárójelben jelzik rendfokozatukat. Ezzel is kifejezve, hogy harci értelemben nincs szerepük a seregen belül. Amint azt tudjuk ugyanis ott rendkívül szigorúan tiltják a katonalelkészek fegyverfogását, sőt a harci helyzettel járó bevetésekben (nem egy-egy terület, hanem konkrét helyzetben) való jelenlétüket.

Érdekes továbbá, hogy a már régóta használt Chaplain Assistant (ők a tábori lelkészek mellett szolgáló altisztek) kifejezést lecserélték Religious Affairs Specialist kifejezésre. Ez – a cikk szerint – jobban kifejezi, hogy a feladatuk nem elsősorban a tábori lelkész kiszolgálása, hanem önálló értelemben is megálló beosztásról van szó, ami – jóllehet – a tábori lelkészhez kötött.

A cikk bátor fogalmazásában az is szerepel, hogy általában a tábori lelkészek az adott közösség (értsd katonai közeg) legtanultabb képviselői. Ez részben az elvárt felsőfokú végzettség, több évnyi civil tapasztalat, részben pedig a koruk (mivel a tanulmányok és gyakorlat sok időt vesz el) miatt van így.

Film egy tábori lelkészről

Úgy látszik még várni kell egy hollywood szerű filmre, ami egy katonalelkészről szól. Pedig lehetne készíteni már, izgalmas lenne.

Mi sem bizonyítja jobban mint Justin Roberts dokumentum filmje. Protestáns tábori lelkészként Kunar tartományban járt amerikai katonatársaival.

Ahogy ő fogalmaz fegyvert az (államokbeli) katonák nem viselhetnek, ezért kamerát vitt magával. Hogy milyen lett nem tudni, mert nyáron adják ki, de van már trailer, vagyis előzetes.

Lehet csámcsogni rajta, hogy milyen lesz majd.

Vallási sokszínűség az USAFban

A Huffingtonpost tegnap egy egész cikket szentelt a USA seregében lévő vallási sokszínűségnek. Bár tetszetős, különösen a linkekkel együtt érdekes olvasmány, valahogy össze is lett csapva.

A számok viszont érdekesek. 1,5 millió aktív katona szolgál az USA seregében. Ebben pedig hihetetlen számú vallást gyakorló katona lett összesűrítve.

A linkek alatti érdekességek is részben a számokat érinti. A hindu hölgynél például megtalálni a Kongresszus és a Szenátus összetételét vallási szempontból. Nem meglepő, hogy a protestánsok 50% felett képviselik magukat, de hogy a katolikusok a másodikként 30%-on vannak sokaknak újdonság lehet. Ezen túlmenően a zsidóknak van még számottevő képviselője, szenátora. Nem csoda hát, hogy az USA haderejének katolikus tábori lelkészi szolgálata egyrészt panaszkodik, hogy nem veszik figyelembe az USA nagy létszámú katolikusságát, mely a hadseregben is jelen van, másrészt nincs elég utánpótlásuk sem papból, akit beállíthatnának szolgálni katonalelkészként.

Egészen más jellegű, de érdekes cikkek vannak a többi link alatt is. Például a zsidónál egy cikk arról számol be, hogy misszióban próbált zsidó hagyományok szerint lakósátrat építeni a tábori rabbi, amit nem jó szemmel nézett a katonai rendőrség, mivel nem tudták mit csinál egy katona a tábor területén.

The MP was getting increasingly confused and impatient.  Finally Engineer Congregant jumped in and summarized things with “Look, he’s the Jewish chaplain.”  “Oh, ok,” the MP said, and continued on his way. 😀
(magyarul miután megtudták, hogy “csak” a tábori rabbi az, legyintettek, hogy már értik és mentek tovább járőrútjukon…)

Teher Afganisztán után

Egyre inkább téma lesz 2014 felé haladva a NATO (és sok más katonai formáció) kivonulása Afganisztánból. Persze a katonai helyzet bonyolultabb annál semmint ilyen egyszerűen el lehetne intézni, mégis tény, hogy nagyon sok amerikai (USA) (hogy más nemzeteket ne is említsek) katona fog hazatérni otthonába. Azért emelem ki az USA katonáit, mert tény, hogy németek, britek stb. is kivették részüket a harcból, azért egyértelműen az USA katonái vettek részt a legnagyobb számban a háború sűrűjében.
A nagy kérdés nemcsak a logisztikát foglalkoztatja, hanem a lélektant is. Számos katona, aki késő gyerekkorától fiatal felnőttkoráig mást sem csinált csak katonáskodott, harcolt most hazautazhat 20-as évei végén, 30-as elején és nekiláthat egy teljesen ismeretlen és idegen életformának. Egy cikk éppen ezzel foglalkozik. Az író megállapítja (pszichológusok véleményére alapozva), hogy a többség megtalálja saját (új) útját. Ám tény, hogy akik fizikai, illetve pszichikai károkkal tértek haza nem sok eséllyel indulnak el új útjukon.

Ám még azoknak sem lesz egyszerű dolga, akik sérülés nélkül úszták meg a missziót. Lélektani vizsgálatok szerint – írja a cikk – kiderült, hogy az agy nagyon ügyesen áll rá a háborús viszony éberséget kívánó formájára. “Mint egy drog” olyan ez. Nagy kihívás előtt állhat tehát minden katonát visszafogadó nemzet, de különösen az USA, akik a vietnámi háború után kineveltek egy új háborús nemzedéket.

 

 

A TÁBORI LELKÉSZET VÉGE?

Az USA újabb csavart hozott tábori lelkészetét illetően. A Pentagon nyilatkozata szerint a vallásos térítés szigorúan tilos lehet a jövőben minden Védelmi Minisztérium alá tartozó szervezetben. (magyarul is itt a téma.)

A Military Religious Freedom Foundation (MRFF) vezetőjéhez köthető a fenti kezdeményezés Michael Weinsteinhez. A wikipedia szerint a légierőnél dolgozott, azon belül is hamar a filmsorozatból jól ismert JAG-hez, vagyis a katonajogászi státuszba került. Az MRFF nem régi, hiszen 2005-ös civil(!) szervezet. Létrejöttét azzal indokolják, hogy az USA katonái között a keresztény fundamentalisták befolyása túlzó mértéket öltött.

Weinstein nevéhez máris számos ügy köthető, melyek egy része egy magyar (keresztény) szemnek furcsának tűnhet (mint például a nukleáris támadást biblikusan igazoló előadást kritizáló ügy), de olyanok is mint a mostani, ami homályos utalásaival mintha nemcsak a szélsőségek ellen, hanem a vallásos szemlélet ellen harcolna. Ez utóbbit erősíti, hogy Weinstein a Pentagon vezetőivel úgy tárgyalt, hogy oda a legfelsőbb tábori lelkészet vezetői nem voltak hivatalosak. Ráadásul az olyan megfogalmazások mint “térítés” alapos tisztázást igényelne.

Tény, hogy Obama regnálása alatt nem egyszer próbálták már korlátozni a tábori lelkészet munkáját, ám nem minden esetben meglepő módon. A legnagyobb baj valóban a fogalmak tisztázásának hiánya, mint például a vallásszabadságé, ami jelenti azt, hogy mindenki saját vallását gyakorolhatja, de azt is, hogy ezt mellőzze. Nem nehéz belátni, hogy ez a szabályozás, valójában semmit sem szabályoz, és hogy sok esetben egyénileg értelmezik.

Egyelőre tehát csak egy “hangos zaj” Weinstein szava a Pentagonban, így a tábori lelkészetnek nincs vége az USA-ban, ám a vallásellenes hangulat egyértelműen hangosabb mint korábban, ahogy a keresztény “fundamentalisták” hangja is.

IDEALISZTIKUS ÁBRÁZOLÁSOK

Emlékszem régebben nagy divat volt fújni az autókat is az amerikai kamionok mintájára kissé giccses fotómontázsokkal.
Odaát, az USÁban nem tűnt el eme irányzat és nemcsak a fújások tekintetében 😉
Az egyik képen volt egy versike, azt ideillesztem:

This sand was once trodden,
by the Master, in God’s plan.
Footprints left by Jesus,
everlasting through this land.

By grace our Savior sought us,
bringing freedom for all to hear.
Broke loose the bonds of the captive,
and the hearts that once drew near. 

Thousands of years hence passed,
and freedom cries forth once more.
Now answered by a distant land,
sending Soldiers from distant shores.

Victory is costly,

as any soldier knows,
but the cost of apathy,
has a far greater toll.

Our mission, and God’s,
was for freedom in the land.
Our sacrifice as was God’s,
left blood stains in the sand. 

by Danny & Diana Hahlbohm

Kissé szabad fordításban:

E homokon már taposott a Mester isteni terve részeként
Jézus lábnyomai örökkön itt maradva ezen a földön.

Megkeresett kegyelmében az Úr bennünket, hogy mindenki meghallja a szabadság hangját
Szabadítást hoz a fogságban lévőknek, és a távol lévő szíveknek közeledést.

Ezer év múltán a szabadság mégegyszer felkiállt
Most egy távoli országból szólt hozzánk
katonákat küldve távoli partokról.

A győzelem drága, minden katona tudja ezt
De a tétlenség ára még nagyobb, és sokkal nagyobb a vámja.

Küldetésünk és Istené e föld szabadságáé
Áldozatunk, ahogy Istené vért hagyott e homokban.

9/11

Q33N

A wingdings karaterei Q33N-t beírva. Régen amolyan közemailon forgott, hogy ez nem lehet véletlen. (hiszen ez volt az egyik gép azonosítója, ami belerepült az épületbe – jóllehet sehol nem találtam bizonyítani, hogy tényleg ez volt a kód.)

(fotó wikipedia) bejelentik: a pentagon működik
Illetve George W. Bush történelmi beszéde.

Szeptember 11 még azoknak is maradandó emlék, akik nem tartják jelentősnek azt a napot. Tény, hogy nem kevés hasonló eset történt már a világban, amire nem figyel oda a média. Érdemes azonban észrevenni, hogy minden út Rómába vezet. Az USA még mindig a világ figyelmének központja, és nem véletlenül.

Két dologra hívnám fel a figyelmet a blog témáját is szem előtt tartva. Az egyik már korábban megírt bejegyzésem, amely már a WTF összedőlésével kapcsolatos tűzoltó lelkészről szól.

A másik a United 93-as jelzésű repülőgép. Az USA-ban hősöknek tartják a rajta utazókat, sőt film is készült a történetéről, hiszen az egyetlen gép volt az eltérítettek közül, amelyik nem érte el célját (vagyis nem csapódott be oda, ahová szánták).

Ha nem is látta volna valaki a filmet, akkor is személyesebb a dolog, ha megnézi ezt az oldalt. Ők azok, akik minden bizonnyal képesek voltak megakadályoni a gépet abban, hogy elérje célját. És persze ők azok, akik a géppel együtt becsapódva a földbe meghaltak.

Kettőjüket kiemelném: az egyik az első tiszt, LeRoy Homer, katolikus iskolákba járt, aztán katona lett hosszú évekig (százados rendfokozatig), sőt halálakor tartalékos őrnagy volt már a Légierőnél. Korábban szolgálat az iraki háborúban (vélhetően már) pilótaként , aztán Szomáliában hajtott végre támogató feladatokat (egyes írások szerint humanitárius akciókat.)

Patrick Joseph Driscoll négy évig szolgált egy rombolón a koreai háborúban, egykébként nagy hegymászó volt, aki szerint a hegytetőn olyan lenni, mintha egy templomban lennénk.