Trump és a Biblia

Korábban írtam már Trump elnöki beavatásáról. A ceremónián volt egy pillanat, amire nem szokták felhívni a figyelmet, de éppen ezért írtam róla egy bejegyzést. Trump és környezete egyetlen alkalommal változott meg látványosan és vette figyelembe a mellette szóló vallást képviselőket. Ez pedig a katolikus fél imája volt. Kicsit utánajártam az okoknak, hiszen Trump nem katolikus. Az ökumenikus, tehát több lelkész által elmondott imák során valamiért nem volt annyi szem csukva mint a katolikus alatt. A jelentőségét és az okokat korábban már egy bejegyzésben kifejtettem. Bár ha valaki nem olvasta volna is érthetően megpróbálok írni az aktualitásokról:

1:35-től van Dolan érsek imája.

Most egy aktuális dologról írnék. Trump femelte a Bibliát egy protestáns keresztény templom előtt.

A reakciók vegyesek, de a negatív lett a hangos. James Martin jezsuita szerzetes, aki az USA-ban a legismertebb liberális szószóló (amit azt illeti még a mérsékelten liberálisok számára is szélsőséges módon) és az episzkopális egyház püspöke (amely temploma előtt állt Trump) Mariann Budde is elítélte a cselekményt.

A valóság az, hogy sok egyházi személy Trump védelmére kelt. Például Father V, vagy Frank Pavone, de találunk érveket politikai szempontból, itt egy kép, ami összefoglalja:

Mindezt George Floyd halálával kötik össze. Valójában összetettebb a jelenség, amit a következő kép ír le:

Trump június 2-án (ma, amikor a bejegyzés készült) meglátogatta II. János Pál szobrát is. Trump II. János Pál lengyelországi zarándoklatára emlékezett meg. (Erről ír Mitrovits Miklós) A másik alkalom, hogy aláírt egy olyan végrehajtási törvényt Trump, mely a vallásszabadság kiterjesztését segíti világszinten, többek között 50 millió dollárral, érintve az ún. Magnitsky-törvényt is. Ez utóbbi az a lista az USA-ban, melyet a külügy és a pénzügy felügyel, és amelyre olyan korrupcióval és emberi jogokkal megvádoltak kerülnek, akik ezek után nem léphetnek az USA területére.

Tegyük hozzá a Szent János templom (az ominózus Bibliát feltartó hely) tradicionálisan az a hely, ahol az elnökök elmondanak egy-egy imát. A hely így szimbolikus. A templomot a Folyd-féle ügyet követő tüntetések során lényegében meggyalázták, összefirkálták, benne tüzet gyújtottak, a rajta lévő amerikai lobogót összetépték.

Floyd esete történelmi lett és utólélete is valószínűsíthető az amerikai politikában, de látható, hogy a vallás megkerülhetetlen és erőteljes része az USA mindennapjainak, bárki bármilyen módon is gondolkodjon a világról.

UPDATE 2020.06.11.

Trump twitter bejegyzése és Vigano levele azt hiszem megerősíti korábbi írásomaimat, de mindenki döntse el maga.

Koronavírus: Trump a nyertes

A COVID 19 Kínából indult ki, ahol mindmáig a legtöbb fertőzött található. Ez Kína gazdaságának óriási csapás, ami jól jön az USA-nak.

A vírus nem egy ebola, főleg a beteg és idős emberekre veszélyes, így bár a gazdaságot megfekteti, az emberek alapvetően megmaradnak. Szándékosságra nem lehet gyanú, hiszen “a vírus kontrollálhatatlan”, nem alkalmas fegyvernek: gyanúmentesség pipa. Nyugati országoknak is fog fájni, de kevésbé, mint például az amúgy is szegény Indiának.

Közben a szaúdiak növelik az olaj kitermelését, így az oroszoknak is be lehet húzni egy nagyot “gazdasági ököllel”. A szaúdiak az USA szövetségese.

Ahogy Trump fogalmazott: ez egy “külföldi vírus”. Szóval a határokat le kell zárni. Megmondta ő már korábban is, hogy ez a megoldás. Kivéve Anglia, őket beengedjük. Az USA érdeke leválasztani az EU-ról az országot. Így ez is pipa.

Jön az elnökválasztás, Trumpnak minden kézre áll.
–

A fenti gondolatokkal csak az összefüggések egy szempontból való értelmezésére szerettem volna rámutatni. Ezzel lehet jól bemutatni, hogy egy szempont és egy téma leegyszerűsítése egyszerre jelent csúsztatást, de egyben segítséget egy értelmezési keret megtalálásához. A két véglet ugyanis egyrészt a végtelen relativizálás, a másik a fekete-fehér ítélet. Fontos, hogy ne essünk bele egyik végletbe sem. A végtelen tanulmányok sora és a bulvár sem ad pontos válaszokat. Mégis, ha nincs más információnk, akkor ezekből kell dolgozni. Ha viszont van lehetőségünk, akkor saját tapasztalatot kell gyűjteni. Ezáltal létrehozni egy metaanalízist. Ezzel válik egy elemzés a lehető legpontosabbá.