Zsidók az I. világháborúban

Hozzászólás

Az első világháborúban érintett zsidóság szerepét a második világháború miatt nem nagyon ismerik az emberek. Talán ezért is, de úgy gondolom hiánypótló kiállítást szervezett a Tábori Rabbinátus a közelmúltban a Stefánia Palotában. Nem értem azonban, hogy erről miért nem jelent meg semmilyen hír se a MAZSIHISZ, se a Centenáriumi Emlékbizottság, sőt még a kiállításnak helyet adó Stefánia Kulturális Központ honlapján se. Utána is kérdeztem a szervezőknek, akik maguk sem értették, hogy miért nem jelent meg.

Egy összefoglaló azonban megjelent (utólag) a Magyar Honvédség honlapján az eseményről. >>

Nem eredeti képekről van szó, hanem néhány “roll up” (nem hinném, hogy van magyar kifejezés rá) amire feltették a másolatokat képekről szövegekről. Ahogy a tábori rabbi mondta a szöveg az illusztráció – találó megjegyzés a kiállításra.

Ami igazán ötletes volt a szervező(k) részéről, hogy kiadták a kiállítás anyagát füzetben is. Nem hiszem, hogy kereskedelmi forgalomban kapható majd, de talán a Tábori Rabbinátus tud adni annak, akiket érdekel.

Három képet megosztok, ami a blog témájába illik.

ZAKAR PÉTER Az Apostoli Tábori Helynökség 1848–1849-ben

Hozzászólás

AETAS 24. évf. 2009. 1. szám95 ZAKAR PÉTER Az Apostoli Tábori Helynökség 1848–1849-ben >>

Zsidók a Nagy Háborúban

Hozzászólás

Egy konferenciáról emlékezik meg az origo egy cikke, melyben többek között Köves Slomó tábori főrabbi hozzászólását is olvashatjuk. Érdekes: 7 fő szolgál ma a Tábori Rabbinátusban, kicsit több mint 10-10 a két keresztény felekezet esetében.

Tábori Rabbi Konferencia Szlovéniában

Hozzászólás

A beszámoló nélküli hírekről a véleményem az, hogy többet vesz el mint, amit ad. Semmilyen forrásból nem tudok többet írni mint az a néhány mondat, amit a Madzsihisz ír, itt a link.

TÁBORI VEZETŐK KARÁCSONYRÓL

Hozzászólás

Nem szeretek olyan dolgokat ebbe a blogba linkelni csupán, ami könnyen megtalálható a neten, de ez aligha kihagyható, hogy nálam legalább egy link erejére megjelenjen.

A Tábori Lelkészi Szolgálat három szolgálati ágának vezetője (katolikus, protestáns [evangélikus és református], zsidó) beszél karácsonyról és hanukáról. Jogos az észrevétel, hogy nincs görög katolikus, se az emihtől senki, de ez betudható annak, hogy az egyik a katolikus, a másik az általános zsidó véleménnyel azonos.

A videó itt nézhető meg.

Tábori rabbik, Izrael

Hozzászólás

Későbbre szántam, de most írok az izraeli tábori rabbikról, mivel most a világ szeme amúgy is ezen a térségen van.
Sok országban biztosítják a zsidó hitűek vallásgyakorlását tábori rabbikkal. Sokszor látszik azonban az is, hogy nem mindig a valós igényeket szeretnének ezzel kielégíteni, inkább a vallásszabadság biztosításának szimbólumai a katonarabbik egy-egy hadseregben. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy ez nemcsak a rabbikra igaz, hanem más vallásokra is; ilyen például az USA-ban a szikhek vagy a humanisták katonalelkészei. Hazánkban jelenleg két főrabbi szolgál, “sima” rabbik ugyanis nincsenek; két zsidó vallású irányzat két vezetővel van jelen. Az egyik Totha Péter Joel a MAZSIHISZ részéről, és Köves Slomó az EMIH részéről. Ahogy a katolikus tábori püspök, úgy ők sem lettek katonai rendfokozattal ellátva, a HM civil alkalmazottai.

No, de Izrael. Jeruzsálem országa, amely 1948 óta áll fenn, 1948 óta Tábori Rabbinátust is fenntart.
Az izraeli tábori lelkészek szolgálata sokban hasonlít a keresztény társaikéhoz, ám nem szabad elfeledni, hogy itt egy zsidó államvallású országról beszélünk, és a zsidó vallás világról alkotott képéről is. A zsidó gondolkodásban ugyanis a háború vagy isteni parancs, vagy nem is vallási kérdés. 2010 elején erről nyilatkozott Fröhlich dandártábornok, a korábbi magyar tábori főrabbi. (erről írtam is itt, sajnos az eredeti riport már nincs a neten. Úgy látszik mindent be kellene kopizni, mert a fél net eltűnik két év után, de ha meg átraknám a cikkeket, akkor meg plágiummal vádolnának. Marad a bizalom :))

Feladatukat főleg a halákha (zsidó vallásjog) alapján végzik. A zsidó vallásban nagy hangsúly van a szabályokon, és azok részletei átjárják a vallásos cselekedeteiket, sőt minden tettüket. A tábori rabbik feladata Izraelben így olyan is mint a hadtáp kivizsgálása, hogy kóser ételeket adnak-e a katonáknak. A temetések kapcsán nemcsak a rítust vezetik, ahogy hazánkban egy keresztény temetés esetében, hanem felügyelik a halákha szerinti végrehajtást. Például nem mindegy, hogy milyen napon van a temetés, hogy miben temetnek el valakit, de azt sem, hogy ki az aki meghalt. Ez utóbbi miatt a pontos identitás rendkívül fontos. Éppen ezért az személyazonosság feltárásának folyamatában is dolgoznak tábori rabbik, manapság már modern ujjlenyomat felismerő eszközökkel. Fontos lehet az exhumálás is (példa is akad temető átköltöztetésére), melynek vezető résztvevője szintén a tábori rabbi.

Nézzük sorrendben az izraeli főrabbikat:
1. 1948-1968 Schlomo Goren
2. 1968-1977 Mordechai Piron
3. 1977-2000 Gad Navon
4. 2000-2006 Israel Weiss
5. 2006-2010 Avichai Rontz
6. 2010- Rafi Peretz

(sajnos a képsorrendet nem tudtam beállítani, de az egér megjeleníti a neveket, ha kattintás nélkül a kép felett tartjuk kurzort. A cikk folytatódik a képek után.)

Israel Weiss viszonylag rövidnek mondható regnálása részben annak tudható be, hogy 2005-ben ellentmondásosan jelent meg Gáza feladásában, szerepe főleg a Gush Katifi temetőben volt az ott élő zsidók számára elfogadhatatlan, több sírt megbolygatott. Később sok mindent elutasított a vádakból, egy könyvet is írt az életéről, főleg a tábori rabbiként megéltről “az én vérem” címmel. Sajnos csak héber nyelven találtam meg.

Ùj tábori főrabbi

Hozzászólás

Mar hivatalosan is megerositettek, hogy Kovesi Mate Slomo lesz az uj tabori forabbi. (az elozo Frohlich ddtb. volt, aki mar korabban nyugdijba vonult.) Velhetoen Totha Peter Joel a MADZSIHISZ kereten belul marad tabori rabbi. Kb. Ket het mulva tervezek irni e temarol bovebben is.

Older Entries

%d blogger ezt kedveli: