Vlagyimir Putyin karácsonyi fegyverszünetet (január 6-7 ugyanis az ortodox naptár szerinti karácsony) rendelt el az Ukrajna elleni háborúban, de az ukránok csapdától tartanak.
Kirill pátriárka ezirányú felhívására hivatkozva hozta meg döntését Putyin.
“Én, Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája felhívást intézek a belpolitikai konfliktusban érintett valamennyi félhez, hogy szüntessék be a tűzszünetet és január 6-án 12 órától január 7-én 24 óráig karácsonyi tűzszünetet kössenek, hogy az ortodoxok szenteste és karácsony napján részt vehessenek az istentiszteleteken” – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik vezető tanácsadója, Mihajlo Podoljak az orosz ortodox egyházat “háborús propagandistának” minősítette.
A Kreml közleménye a felhívást követően így szólt: “Utasítom az Orosz Föderáció védelmi miniszterét, hogy 2023. január 6-án 12.00 órától 2023. január 7-én 24.00 óráig az ukrajnai felek teljes érintkezési vonalán vezessen be tűzszünetet”.
Az orosz ortodox egyház messze a legnagyobb a keleti ortodox közösség. Ma mintegy 100 millió híve van Oroszországon belül és még több Oroszországon kívül.
Igaz a február 24-i ukrajnai invázió megosztotta a két legnagyobb szláv gyülekezetet, nevezetesen az ukrán és az oroszt, illetve az oroszt, amely Ukrajnában működik. Mmindez tovább növelte a szláv nyelvű ortodox kereszténységen belüli, több mint ezer évre visszanyúló vitát, amely Oroszország és Ukrajna gyökereihez nyúlik vissza. Az oroszországi orosz ortodox egyház támogatta azt, amit a Kreml “különleges katonai műveletnek” nevez.
Vlagyimir Putyin elnök azt mondja, hogy megvédi az orosz nyelvűeket Kelet-Ukrajnában, és úgy állítja be a konfliktust, mint az Egyesült Államok által vezetett “abszolutista” Nyugattal való konfliktust, amely el akarja pusztítani Oroszországot és annak kultúráját. Kirill úgy tekint Oroszország februárban indított teljes körű ukrajnai inváziójára, mint a dekadens Nyugat elleni bástyára, és ragaszkodott ahhoz, hogy “Oroszország soha nem támadott meg senkit”.
Mivel a Szovjetunió 1991-es összeomlása után sok ukrán igyekezett megszabadulni az orosz dominanciától, a legtöbb modern ortodox egyházat felügyelő konstantinápolyi pátriárka autokefáliát, azaz saját maga által függetlenül kormányzzatot adott a kijevi Ukrán Ortodox Egyháznak, ami viszályt okozott Moszkvával, amely bitorlónak tekinti.
Miután a kereszténység a 9. és 10. században eljutott a keleti szláv területekre, Kijevnek saját metropolitasága volt már, de 1685-ben Nagy Péter cár alatt alárendelték, hogy az csatlakozzon az orosz egyházhoz.
Kirill határozottan támogatta Oroszország ukrajnai háborúját, és szeptemberben tartott egy prédikációt, amelyben azt mondta, hogy “a katonai kötelesség minden bűnt elmos”.
Az orosz ortodox egyház vezetője viszályba keveredett Ferenc pápával is, aki az ukrajnai inváziót orosz “expanzionizmusnak és imperializmusnak” nevezte.
Májusban pedig a pápa felszólította Kirill pátriárkát, hogy “ne váljon Putyin ministránsává”.
Nagy-Britannia júniusban szankciókat vezetett be Kirill ellen egy olyan csomag részeként, amelynek célja Moszkva megbüntetése volt az ukrajnai háború miatt. Az intézkedés nem sokkal azután történt, hogy az EU Magyarország ellenkezése miatt elejtett egy hasonló, Kirill szankcionálására irányuló javaslatot.
Jen Psaki, aki akkor a Fehér Ház szóvivője volt, májusban azt mondta, amikor Kirill szankcionálásának lehetőségéről kérdezték, hogy “senki sincs biztonságban a szankcióink elől”.
Ezen szankciókat azonban árnyalja, hogy folyamatosan jelennek meg hírek a nyugati országok által vásárlásairól, üzleteiről Oroszországgal.
Novemberben az ukrán ortodox egyház egyik ága bejelentette, hogy engedélyezi, hogy templomaiban december 25-én ünnepeljék a karácsonyt, nem pedig január 7-én, ahogyan az az ortodox gyülekezetekben hagyomány. Oroszország februári invázióját követően az ukrán ortodox egyház mintegy 400, Kirillhez hűségesnek maradt egyházközsége megszakította a kapcsolatot az orosz ortodox egyházzal a pátriárka háborúval kapcsolatos álláspontja miatt.
A kijevi székhelyű ukrán ortodox egyház bejelentése tovább mélyítette a szakadékot az orosz ortodox egyház és a többi ortodox hívő között. Egy 2020-as tanulmány szerint Ukrajna ortodox közösségének mintegy 14 százaléka az ukrán moszkvai patriarchátus egyházának tagja.
Az elmúlt években az ukrajnai ortodox közösség nagy része eltávolodott Moszkvától, ezt a mozgalmat felgyorsította az Oroszország által 2014-ben kezdődött kelet-ukrajnai konfliktus, igaz számosan az oroszokat segítik továbbra is a katonai és humánműveletekben, ami nagyon összetetté teszi a vallás és biztonság elemzését a konfliktusban.
blog E N S 𐌂 ... seregnyi lélek 