Ferenc pápa az első pápa, aki Bahreini Királyság földjére lépett.
A Sakhir légibázison fogadták, az Awalitól körülbelül öt kilométerre dél-délnyugatra fekvő repülőtéren. A látogatás előzménye az volt, hogy elfogadta a bahreini király, Hamad bin Isa Al Khalifa és a helyi egyház meghívását egy vallásközi fórum alkalmával. A látogatás során a pápa részt vett a Bahreini Párbeszéd Fórumon is.
Az út beleilleszthető abba a sorba, ami 2019-ben kezdődött. „Az emberi testvériségről szóló dokumentum a világ békéje és a közös együttélés érdekében” címet viselő nyilatkozatot február 4-én írta alá Abu Dzabiban Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja Ahmed Al-Tayyib. Majd a pápa az iraki síiták legbefolyásosabb vezetőjével, Ali asz-Szisztáni nagyajatollahhal találkozott Nedzsefben 2021-ben. Tágabb értelemben ide vehető a 2022 szeptemberében történt konferencia is, a kazahsztáni “A Világ és a hagyományos vallások vezetői VII. kongresszus”.
Jelen útján a Sakhir repülőtéren Eugene Martin Nugent püspök, apostoli nuncius és a protokollfőnök üdvözölte; valamint Bahrein királya, a koronaherceg és a miniszterelnök, illetve a király három másik fia és egy unokája köszöntötte. A köszöntés sajátossága volt, hogy a pápát – egészségi állapota miatt – a fedélzeten fogadták, vagyis felmentek hozzá a géptérbe.
Aznap este kezdődött a pápa látogatása a bahreini királynál. A király, a trónörökös herceg (aki először találkozott vele), a miniszterelnök, a király másik három fia és egy unokája fogadta a Szentatyát a sakhiri királyi palotában. A Zöld teremben, zárt ajtók mögött tartott találkozón jelen volt Pietro Parolin bíboros államtitkár, az államtitkár-helyettes, a Szentszék államközi kapcsolataiért felelős titkár, az apostoli nuncius és a nunciatúra titkára.
A Szentatya az élet fája (Shadzsarat-al-Hajat) jelképből indult ki, amely Bahreinben az életerő szimbóluma, utalva a sivatagban csodálatos módon több évszázada szinte víz nélkül túlélő akácfára. „Lehetetlennek tűnik, hogy egy ilyen korú fa képes legyen ilyen körülmények között élni és virágozni – mondta Ferenc pápa. – Sokak szerint a titok a gyökereiben keresendő, amelyek mélyre nyúlnak és föld alatti vizekből merítenek. 4500 éve él ember ezen a területen; Bahrein földrajzi helyzete, az itt élők tehetsége és kereskedelmi tevékenysége eredményeként a népek közötti kölcsönös gazdagodás, a különböző népek közötti találkozás helye volt. Valójában ez az éltető víz, amelyből Bahrein gyökerei ma is táplálkoznak.”


November 4-én beszédet mondott a Bahreini Fórum a Párbeszédért: Kelet és Nyugat az emberi együttélésért című találkozó zárórendezvényén a sakhiri királyi palota Al-Fida’ terén.
“Ez az ország a nevét a vizeiről kapta: a Bahrein szó ugyanis két tengerre utal. Gondoljunk a tenger vizére, amely kapcsolatba hozza a szárazföldeket, érintkezésbe hozza a nemzeteket, összekötve távoli népeket. „Amit a föld szétválaszt, azt a tenger egyesíti” – tartja egy ősi mondás. És bolygónk, a Föld a magasból tekintve egy hatalmas kék tengernek látszik, amely különböző partokat köt össze.” – mondta a pápa.
Hozzátette: “A Bahreini Királyság nyilatkozata kifejti, hogy „Isten a szabad döntés isteni ajándéka felé irányított bennünket” és ezért „a vallási kényszerítés semmilyen formája nem vezetheti el az embert az Istennel való jelentőségteljes kapcsolathoz”. Mindenfajta kényszerítés méltatlan tehát a Mindenhatóhoz, mivel ő nem rabszolgáknak, hanem szabad teremtményeknek adta át a világot, akiket teljes mértékben tisztel. Törekedjünk tehát arra, hogy a teremtmények szabadsága tükrözze a Teremtő magasabb rendű szabadságát, hogy mindig és mindenhol védelmezzék és tiszteljék az imádság helyeit, és az imádságot mindig segítsék, soha ne akadályozzák.”

Szintén aznap november 4-én, de már Awaliban, az Arábiai Miasszonyunk-székesegyházban a Szentatya részt vett és beszédet mondott az ökumenikus találkozón, amelyen számos egyház és keresztény közösség képviselője imádkozott együtt a békéért.

Ferenc pápa az Al-Azhar főimámjával folytatott zártkörű találkozóját követően a szunnita iszlám legtekintélyesebb vallásjogi intézményének vezetőjével együtt kereste fel a shakiri királyi palota mecsetét, ahol a Muszlim Vének Tanácsa tagjai várták. A Szentatya beszédében a béke és a testvériség megteremtésének fontosságáról elmélkedett. Arra figyelmeztetett, hogy Isten és a felebarát mindennél előrébb való, a vallási vezetőknek Istent kell hirdetniük; csak a transzcendens és a testvériség ment meg bennünket.
A Muszlim Vének Tanácsa egy független nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Abu-Dzabiban található. 2014-ben alapították azzal a céllal, hogy előmozdítsa a békét az iszlám közösségekben. A Tanács elismert tudósokat, szakértőket, elöljárókat gyűjt egybe, akiket az igazságosság, a függetlenség és a mérsékeltség alapelvei miatt tisztelnek. A szervezet kiemelt figyelmet fordít a belső konfliktusokra, amelyek feszültséget okoznak a muszlim közösségekben, valamint a kiváltó okokra, azzal a céllal, hogy védelmezzék az iszlám emberi értékeit és a tolerancia alapelveit a fanatizmussal és az erőszakkal szemben.

November 5-én délelőtt a Szentatya Awaliban, a Bahreini Nemzeti Stadionban mutatott be ünnepi szentmisét. A szertartáson, melyre sok környező országból is érkeztek keresztények, elsősorban a békéért és az igazságosságért imádkoztak. Kb. 30 ezren vettek részt rajta.

Délután a Szentatya mintegy nyolcszáz fiatallal találkozott a Szent Szív Iskolában. Az igazgatónő üdvözlő szavai és egy hagyományos tánc előadása után egy muszlim és egy katolikus tanuló tett tanúságot.

November 6-án, bahreini apostoli útjának utolsó napján a Szentatya imatalálkozón vett részt püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal a manamai Szent Szív-templomban.

Négynapos látogatásának utolsó rendezvényén Ferenc pápa ismét felvetette a bahreini foglyok helyzetét. Korábban emberi jogi csoportok sürgették a katolikus egyházfőt: bahreini látogatását használja fel arra, hogy felszólítson a halálbüntetés megszüntetésére és a politikai foglyok védelmére. A Perzsa(Arab)-öböl menti szigetországban emberek százait tartják fogva azóta, hogy Bahrein a szomszédos Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek segítségével erőszakkal leverte a 2011-es arab tavasz tüntetéseit.