Orosz-ukrán fegyveres konfliktus fejleményei vallás és biztonság szempontjából

Vlagyimir Putyin karácsonyi fegyverszünetet (január 6-7 ugyanis az ortodox naptár szerinti karácsony) rendelt el az Ukrajna elleni háborúban, de az ukránok csapdától tartanak.

Kirill pátriárka ezirányú felhívására hivatkozva hozta meg döntését Putyin.

“Én, Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája felhívást intézek a belpolitikai konfliktusban érintett valamennyi félhez, hogy szüntessék be a tűzszünetet és január 6-án 12 órától január 7-én 24 óráig karácsonyi tűzszünetet kössenek, hogy az ortodoxok szenteste és karácsony napján részt vehessenek az istentiszteleteken” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik vezető tanácsadója, Mihajlo Podoljak az orosz ortodox egyházat “háborús propagandistának” minősítette.

A Kreml közleménye a felhívást követően így szólt: “Utasítom az Orosz Föderáció védelmi miniszterét, hogy 2023. január 6-án 12.00 órától 2023. január 7-én 24.00 óráig az ukrajnai felek teljes érintkezési vonalán vezessen be tűzszünetet”.

Az orosz ortodox egyház messze a legnagyobb a keleti ortodox közösség. Ma mintegy 100 millió híve van Oroszországon belül és még több Oroszországon kívül.

Igaz a február 24-i ukrajnai invázió megosztotta a két legnagyobb szláv gyülekezetet, nevezetesen az ukrán és az oroszt, illetve az oroszt, amely Ukrajnában működik. Mmindez tovább növelte a szláv nyelvű ortodox kereszténységen belüli, több mint ezer évre visszanyúló vitát, amely Oroszország és Ukrajna gyökereihez nyúlik vissza. Az oroszországi orosz ortodox egyház támogatta azt, amit a Kreml “különleges katonai műveletnek” nevez.

Vlagyimir Putyin elnök azt mondja, hogy megvédi az orosz nyelvűeket Kelet-Ukrajnában, és úgy állítja be a konfliktust, mint az Egyesült Államok által vezetett “abszolutista” Nyugattal való konfliktust, amely el akarja pusztítani Oroszországot és annak kultúráját. Kirill úgy tekint Oroszország februárban indított teljes körű ukrajnai inváziójára, mint a dekadens Nyugat elleni bástyára, és ragaszkodott ahhoz, hogy “Oroszország soha nem támadott meg senkit”.

Mivel a Szovjetunió 1991-es összeomlása után sok ukrán igyekezett megszabadulni az orosz dominanciától, a legtöbb modern ortodox egyházat felügyelő konstantinápolyi pátriárka autokefáliát, azaz saját maga által függetlenül kormányzzatot adott a kijevi Ukrán Ortodox Egyháznak, ami viszályt okozott Moszkvával, amely bitorlónak tekinti.

Miután a kereszténység a 9. és 10. században eljutott a keleti szláv területekre, Kijevnek saját metropolitasága volt már, de 1685-ben Nagy Péter cár alatt alárendelték, hogy az csatlakozzon az orosz egyházhoz.

Kirill határozottan támogatta Oroszország ukrajnai háborúját, és szeptemberben tartott egy prédikációt, amelyben azt mondta, hogy “a katonai kötelesség minden bűnt elmos”.

Az orosz ortodox egyház vezetője viszályba keveredett Ferenc pápával is, aki az ukrajnai inváziót orosz “expanzionizmusnak és imperializmusnak” nevezte.

Májusban pedig a pápa felszólította Kirill pátriárkát, hogy “ne váljon Putyin ministránsává”.

Nagy-Britannia júniusban szankciókat vezetett be Kirill ellen egy olyan csomag részeként, amelynek célja Moszkva megbüntetése volt az ukrajnai háború miatt. Az intézkedés nem sokkal azután történt, hogy az EU Magyarország ellenkezése miatt elejtett egy hasonló, Kirill szankcionálására irányuló javaslatot.

Jen Psaki, aki akkor a Fehér Ház szóvivője volt, májusban azt mondta, amikor Kirill szankcionálásának lehetőségéről kérdezték, hogy “senki sincs biztonságban a szankcióink elől”.

Ezen szankciókat azonban árnyalja, hogy folyamatosan jelennek meg hírek a nyugati országok által vásárlásairól, üzleteiről Oroszországgal.

Novemberben az ukrán ortodox egyház egyik ága bejelentette, hogy engedélyezi, hogy templomaiban december 25-én ünnepeljék a karácsonyt, nem pedig január 7-én, ahogyan az az ortodox gyülekezetekben hagyomány. Oroszország februári invázióját követően az ukrán ortodox egyház mintegy 400, Kirillhez hűségesnek maradt egyházközsége megszakította a kapcsolatot az orosz ortodox egyházzal a pátriárka háborúval kapcsolatos álláspontja miatt.

A kijevi székhelyű ukrán ortodox egyház bejelentése tovább mélyítette a szakadékot az orosz ortodox egyház és a többi ortodox hívő között. Egy 2020-as tanulmány szerint Ukrajna ortodox közösségének mintegy 14 százaléka az ukrán moszkvai patriarchátus egyházának tagja.

Az elmúlt években az ukrajnai ortodox közösség nagy része eltávolodott Moszkvától, ezt a mozgalmat felgyorsította az Oroszország által 2014-ben kezdődött kelet-ukrajnai konfliktus, igaz számosan az oroszokat segítik továbbra is a katonai és humánműveletekben, ami nagyon összetetté teszi a vallás és biztonság elemzését a konfliktusban.

Oroszok – Hévíz – ortodox egyház 2. rész

Meglátogattam a hévizi orosz ortodox templomot. Egyrészt a Magyar Hang egy írása miatt, másrészt Dezső András Fedősztori könyvének ide vágó fejezete miatt, és amit a telexen olvastam róla, és Nikola Gruevszki  miatt is, aki a helyiek állítása és fényképei szerint Hévízen dekkol(t). Dehogy ezek miatt, inkább csak ez inspirált arra, hogy más szemmel nézzek körül, és hogy lássam tényleg elzavar-e egy őr egy amúgy vallásgyakorlási célokat szolgáló épület közeléből, és leginkább azért, hogy lássam a templomot.

A templomban már zajlanak szertartások, ezt a honlapon is meg lehet tudni.

Őr nem volt. Ellenben volt három munkás, magyar rendszámú autóval, akik miután megláttak nagy hadonászásba kezdtek. Először azt hittem, hogy figyelmeztetnek nehogy elessek valamiben. Aztán arra, hogy a fénykép által elnyeli őket az univerzum, ahogy Afrikában gondolták egyesek. A mutogatásuk minden volt, csak nem érthető, a karjukat keresztbe tették.

Oroszul szóltak hozzám (külsejük alapján simán magyar munkásoknak tűntek). Miután mondtam oroszul, hogy csak fényképezni jöttem és egyébként nem tudok oroszul annyira, hogy csevegjünk, próbálkoztam négy-öt idegen nyelven is beszélni velük, de ők csak mutogattak tovább és ecsetelték, hogy oroszul beszéljünk. Jó turista módjára mondtam, hogy fotó, fotó. Erre ők: jólvan, csak menjek már.

Végül, megfordultam, ők autóba ültek, majd bezárták a kaput és elmentek. Igaz, a kapu egy oldalon van, két másik oldalról szabad a bejárás. Ahogy az sem világos, hogy miért csak oroszul tudó munkások vannak ott.

Azért ha egyszer egy szertartáson ott leszek…Я рад, что смог прожить все это

Oroszok – Hévíz – ortodox egyház 1. rész

A mostani írásban egy sajátos nemzetbiztonsági – humanitárius nexusra szeretném felhívni a figyelmet.

Két dolog jól ismert, ami a vallás és a politika kapcsolatát illeti a mostani ukrán konfliktus kapcsán.

(1) Az oroszországi politikai vezetés szoros kapcsolata az Orosz Ortodox Egyházzal,

(2) másrészt az, hogy 2019. január 6-án az inkább jelképes, de mégis általánosan a primus inter pares-nek tartott konstantinápolyi Bartholomaiosz pátriárka ünnepélyesen aláírta az Ukrán Ortodox Egyház függetlenségét megállapító bullát, és így az ukrán egyház formálisan levált az oroszról, és előbbinek vezetője Epianyij (Serhii Petrovych Dumenko) metropolita lett.

Kárpátalja és néhány gondolat a nemzetbiztonság vonatkozásában

A kárpátaljai magyarok 2,4%-a ortodox[1], a többi más keresztény (elsősorban református). Ez a körülbelül 3 000 főre tehető lakosság az ortodox egyházzal van szoros kapcsolatban. Közülük sokan a kettős állampolgárság birtokában (jogi előfeltételek eme tekintetében) gond nélkül válhattak a Magyar Honvédség vagy más egyenruhás, esetleg stratégiailag fontos intézmény állományának tagjává. Másfelől, az érkező nem magyar nemzetiségű ukrajnai állampolgárok hazánk területén felvehetik a kapcsolatot a Magyar Ortodox Egyházmegye (Moszkvai Patriarkátus) vagy más nemzetiségű (és általában más-más nyelvű) ortodox közösségekkel.[2]

Az ezekkel az  egyházakkal való kapcsolatfelvétel ezért szükséges a politikum számára, nyelvileg és a gondoskodás szempontjából is stabilitást és fogódzó pontot nyújthatnak ezek, mint vallási közösségek a menekültek számára, másrészről össze is kapcsolhatják egyesek a fegyveres konfliktusban résztvevő egyik vagy másik fél propagandisztikus céljaival, esetleg a már meglévő, ezen egyházakhoz tartozó katonákat is elérhetik külföldi érdekeltségek humanitárius vagy más valós vagy konspirált céllal.

Ahhoz, hogy a helyzetet kezelni lehessen, ezen közösségek tekintetében még az információgyűjtést is kellő óvatossággal kell végezni (pl. a perspektivikus beszervezés lehetőségét szem előtt tartva), inkább a lehetőségekhez mérten a legszorosabb állam-egyházi kapcsolattartást és segítségnyújtást kell megadni, a szükséges korlátozások mellett. A fegyveres szervek kapcsán fel kell mérni (a jogszabályi kereteken belül), hogy milyen mértékben van szükség az ilyen egyházakhoz tartozó katonáknak tábori lelkészi ellátásra. Az ortodox egyházzal kapcsolatban kiemelendő ugyanakkor, hogy doktrinális tekintetben közel áll a római- és görögkatolikus egyházhoz, így számos ponton a katolikus tábori lelkészek valós szentségi szolgálatot végezhetnek az ortodox hívek tekintetében.[3] Másfelől, mérlegelni kell, hogy a bevett egyházak számára legalább tartalékos katonai vagy honvédelmi alkalmazotti, vagy legalább szerződéses civilként, de hivatalos formában lelkipásztori ellátást biztosítson az állam a bevett egyházak tagjainak. Ez nem is az adott vallást valók létszámának függvényében lényeges, hanem a katonalelkészi szolgálat sajátos állam-egyházi viszonyból eredő lehetőségeinek kiaknázását jelenthetné (információszerzés, diplomáciai jelleg, ellenőrzés lehetősége stb.).

               A messzebbre, illetve Nyugatra távozó ukrán menekültek és részben oroszok a már korábbi konfliktusok során az egyházi központjukat Nyugatra helyező, de legalábbis nagyszámú ortodox közösséggel találkozhatnak. Ahogy az iszlám dominanciájú migrációt az imámok képzése, a medreszék külföldi támogatásának felügyelete jellemzi, mintegy tanulságul, hogy ezek valóban a vallási küldetésüket teljesítsék be, úgy szükséges lesz még inkább a figyelmet az ortodox közösségek felé fordítani az USA-ban, Európában, de még hazánkban is.

---

[1] Summa 2017, A kárpátaljai magyarság demográfiai felmérése, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., https://bgazrt.hu/summa-2017-a-karpataljai-magyarsag-demografiai-felmerese/, 2022. 05. 01.

[2] A 2011. évi CCVI. törvény [ Ehtv. ] felsorolja az ún. bevett egyházakat, melyek között több ortodox is szerepel.

[3] A témának egyik kiemelkedő magyar kutatója Szabó Péter, aki például a [A] Keleti egyházak szentségi joga című könyvben ír ezekről a közös pontokról. (Szabó Péter: A keleti egyházak szentségi joga. Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, 2008.)

Orosz – Ukrán fegyveres konfliktus és a Szent Javelin

Több vallási dimenzió is szóba került már a konfliktus kapcsán, például az orosz katonai katedrális, vagy éppen a két ortodox egyház (ukrán és orosz) viszonya és szétválása. Az oroszországi bejegyzések önmagában is érdekesek lehetnek, ajánlom azok átböngészését.

Amiről más fórumokban már írtam az például az oroszok által használt szimbólumok, különösen a Z, ami gyakorlatilag az orosz féllel szimpatizálók jelképe lett. Az ukránok (egyes források szerint kanadai forrásból) főleg az érkező nyugati fegyverek kapcsán, és a hatékony javelin páncéltörő rakéta miatt, elkezdtek használni vallásos alapú szimbólumokat. A legjobban Szent Javelin (Dzsavelin) “ikonja” terjedt el.

A szentek fegyverrel való ábrázolása elsőre blaszfemikus hatású. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szlávok esetében meglehetősen gyakori a fegyverrel való ábrázolás, például számos síron az elhunyt fegyverrel van ábrázolva.

Ha azt nézzük, hogy ez a néplélek számára befogadható, akkor megértjük az ábrázoltak népszerűségét, ugyanakkor el is kell gondolkodnunk azon, hogy mennyire hamisítja ez meg azt, amit ábrázol a kép. Nem pusztán vallásos érzületre gondolok, hanem teológiára is. Sőt tovább megyek: az ikonográfia alapja, hogy az ikonok végsősoron megdicsőültek ábrázolása, vagyis amit látunk lényegében ablak a túlvilágra, amit azért látunk, mert emberi alkotások, de azon túl is mutatnak. A színeknek, formáknak is kódolt jelentése van. Az alakok például meztelenek, megdicsőült testek és lelkek, a ruha fény, ami tulajdonságaikat mutatják. Jézus például nem véletlenül van fordított (kék-piros) színű ruhában, mint Mária. Egyikük ugyanis az emberi természetére húzott istenit, a másik az istenire emberit. A háttér fénye sem a Nap fénye, hanem Isten dicsőségéé. Ebbe tehát aligha férne fegyver, ha pedig azt vesszük, hogy ortodox áll szemben ortodoxszal, akkor még bizarabb ez az összkép.

Igaz, ha kellő távolságban és pragmatikussággal nézzük, akkor beláthatjuk, hogy mindez nem is vallási célokat szolgál, hanem marketinget és egyfajta érzelmi alapon történő kapaszkodót egy olyan világba, amiről az ezeket alkotóknak a tudása igencsak töredékes, a használókat azonban ez valószínúleg aligha érdekli.

Egyéb ábrázolások a konfliktus kapcsán ezen az oldalon találhatók:

Stickers

Ortodox és katolikus püspökök a tüntetők mellett

Egyházi vezetők a belarusz helyzetről.

Az alábbiakban a Vigilia c. folyóirat írását közlöm:

Az ukrán ortodox egyház vezetője, Epifanij metropolita támogatásáról biztosította a belarusz tüntetőket, és azt kérte az ország lakóitól, hogy „védelmezzék országuk demokratikus és független jövőjét”, tájékoztatott a RISU (Ukrán Vallási Információszolgálat).

„Az ukrán ortodox egyház nem lehet közömbös és nem lehet híján az együttérzésnek, amikor veszély fenyegeti a belarusz nép jövőjét, az állam függetlenségét, a polgárok szabadságát, biztonságát és életét”, nyilatkozott Epifanij metropolita, aki azt kérte Belarusz polgáraitól, hogy „álljanak ki országuk méltósága és szabadsága mellett”. Egyúttal a belarusz hatóságokhoz is azzal a kéréssel fordult, hogy azonnal vessenek véget az erőszaknak és engedjék szabadon a több ezer ártatlanul bebörtönzött tüntetőt. Az ukrán ortodox egyház prímása egyúttal bátorította a belaruszokat, hogy hozzák létre saját önálló (autokefál) ortodox egyházukat.

Reinhard Marx müncheni bíboros szolidaritását fejezte ki az autokrata belarusz rezsim ellen tüntető emberekkel. „A húsvét akkor válik érzékelhetővé, ha az emberek feleállnak és védelmükbe veszik az ember méltóságát, az élet méltóságát, a szabadság méltóságát – Fehér-Oroszországban is. A húsvét azt jelenti, hogy fellázadunk a halál ellen és a halál erői ellen, a gyűlölet, az erőszak és az igazságtalanság ellen”, fogalmazott a bíboros, aki azt is fontosnak tartotta, hogy az aktuális válságban mindenki őrizze meg a józanságát, és a társadalmi visszásságok ellen küzdő nép ne engedje ki kezéből az ország átalakításának igényét. „Az ilyen válsághelyzetekben az emberek joggal várják el, hogy a keresztények halhatóvá teszik Jézus hangját”, mondta Reinhard Marx.

Az ukrán görögkatolikus egyház szintén a belarusz tüntetők pártján van. „Az emberek a jogaikért és a szabadságukért harcolnak, s az akaratukért, a társadalmi igazságosságért és a méltóságukért állnak ki”, írta Tadeusz Kondrusiewicz érseknek, a fehérorosz püspöki konferencia elnökének címzett levelében Szvjatoszlav Sevcsuk görögkatolikus nagyérsek.

Update:

Az orosz ortodox egyház szinódusa felmentette a hivatalából a fehérorosz ortodox egyház vezetőjét, Pavel (Ponomarjov) minszki és zaszlavi metropolitát, akinek a helyére Veniamin (Tupeka) bariszavi és maringorszki püspököt nevezték ki 
https://444.hu/2020/08/25/levaltottak-a-feherorosz-ortodox-egyhaz-vezetojet-miutan-az-kerte-lukasenkat-hogy-fekezze-meg-a-hatosagi-eroszakot

Elesett egy tábori lelkész

Ukrajnában továbbra is folynak a fegyveres események. Luhanszk megyében egy páncéltörő rakétával találtak el egy szállító járművet. Egyes hírek szerint a támadásban egy tábori lelkész hunyt el. >>

Manapság ne higgyünk egy hírnek, főleg ne fordításnak tapasztalata most is igazolódik. Az alábbi cikk szerint >> az illető elvégezte a kijevi szemináriumot és utána pedig szerződéses katonának állt. Nem volt hivatalosan tábori lelkésznek kinevezve, habár ilyen lelkészi jellegű feladatokat is magára vállalt, tehát emiatt hívták őt “Batyuskának”.

Orosz katonalelkészek +

Nemrég írtam egy bejegyzést, ehhez egy fontos adalék egy cikk, ami arról ír, hogy 8 fő katonalelkészt küldenek az orosz haditengerészet állományába. Az is szerepel benne, hogy 400 tábori lelkészt terveznek alkalmazni a hadseregnél. A korábbi problémákon úgy látszik túllendültek. Ráadásul úgy tűnik, hogy Oroszországban a vallás szerepe újra hangsúlyossá vált.

Putyin, és orosz ortodox püspökök

Tovarisi, katonalelkészek

Orosz lelkészekről már nem egyszer beszámoltam. Most nem szaporítom a szót a képek magukért beszélnek. A képek elején lévő megjegyzés: Csecsenföld és Koszovó kapcsán elgondolkodtató. Ezen “missziókban” már jártak ortodox tábori lelkészek. A másik érdekesség: a szakállasok a lelkészek a képeken. (a szakállról is írtam már, de még az amisok kapcsán is.) [Köszönöm a cikkajánlást kedves olvasómnak!]

 

SZENT ATOMTENGERALATTJÁRÓ

Kissé bizarrnak tűnő hír, hogy egy orosz szentről neveztek el egy tengeralattjárót. (technikai részletek>>) Képzeljük el, ha például Szent Lászlóról neveznének el egy magyar Afganisztánban lévő HMMWV-t. Alekszandr Nyevszkij ugyanis hozzá hasonlóan egy harcos volt, akit az ortodox egyház avatott szentté, sőt (ma így mondanánk:) politikus (I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem) ezért közismert, híres emberről van szó.

Érdekesek az áthallások: a németek, finnek, litvánok ellen harcolt, de még érdekesebb az alábbi: sikerült elérnie, hogy az oroszok között ne toborozzanak katonákat a tervezett iráni hadjárathoz. (Remélem ilyet nem a BBC-n kell olvasni a közeljövőben.) Találtam egy jó galériát is az Oroszország Hangján, ha előbb látom a képet és a zászlók helyett magyar lobogó lenne, kapásból Szent Lászlóra tippelnék.

 Alekszandr Nyevszkij (és Putyin a galériában)

Mint a legtöbb szenthez, hozzá is tartozik legendárium, amit itt lehet olvasni.
Azt meg aligha lehet itt most hangsúlyozni, hogy a muszlimok szerinti 21.századi keresztesháború elmélet csak az ő irreális találmányuk. Ehhez azonban fontos higgadtan állni, hiszen a korabeli keresztes háborúk sem vallási indittatásúak voltak, legalábbis azok számára, akik felelősek voltak érte. Ma pedig a nemzeti öntudat része (ahogy régen is) minden saját kultúrát megerősítő személy. Gondoljunk csak Szent Lászlóra, aki nemcsak a katolikusok számára példakép!

ORTODOX KATONAKÁPOLNA

 

Korábban már írtam egy érdekes bejegyzést az orosz tábori lelkészekről (akik ortodox papok). Most találtam egy videót is, ami 0:30-0:55 önmagáért fog beszélni: mobil tábori kápolna, mondhatni egy UAZ szerű négyekeresbe paszírozott templom.