Behind Enemy Lines – Columbia

Talåltam egy jó kis B kategóriås filmet, de a fajtåjåból a jobbikat. Ez nem a jugoszlåviåban-lezuhanós-amerikai film. Lényeges, ugyanis sajna a port.hu is rosszul írhatta régen és a google erre talål rå.

Az EgyesĂŒlt Államok haditengerĂ©szete, a U.S. Navy SEAL-s egy csapata megfigyelƑkĂ©nt vesz rĂ©szt az ellenfelek (kolumbiai hadsereg Ă©s a FARC gerilla serege) közt zajlĂł tĂĄrgyalĂĄsokon. Az egyik ilyen talĂĄlkozĂł alkalmĂĄval mindkĂ©t tĂĄbor vezetƑit lemĂ©szĂĄroljĂĄk Ă©s a gyilkossĂĄggal az amerikai katonĂĄkat vĂĄdoljĂĄk.

NĂĄlam az a kategĂłria, amit egy lazĂĄbb szellemi munka mellett nĂ©zek, amihez nincs kedvem Ă©s Ă­gy elviselhetƑvĂ© vĂĄlik. AmĂșgy ezek a B filmek olyanok mintha a forgatĂłkönyvĂŒket egy suttyĂł klĂĄn hĂĄborĂșkon tespedƑ serdĂŒlƑ Ă­rnĂĄ. Nem lĂĄttam az elƑzƑ kĂ©t rĂ©szt sem (ez ugyanis ĂĄllĂ­tĂłlag a harmadik), de szerintem Ă­gy is Ă©rthetƑ. Mindezek ellenĂ©re van benne Ă©rdekes katonai, politikai Ă©s taktikai hĂșzĂĄs, ami tetszett. Persze kiszĂĄmĂ­thatĂł, a rengeteg klisĂ© miatt.

ÖsszessĂ©gĂ©ben 5/10, ha valakinek nincs mĂĄst nĂ©zni annak ajĂĄnlom.

“A katona az idƑk végén jutalmat is kap “-

microsThumb[1]

A fenti idĂ©zet Fabio Suescun Mutis pĂŒspök ĂșrtĂłl (lsd. kĂ©pen) szĂĄrmazik. 2001 Ăłta Kolumbia katonai pĂŒspöke.

A 21. nemzetközi tĂĄbori lelkĂ©sz konferenciĂĄn SpanyolorszĂĄgban elhangzott beszĂ©dĂ©ben azt hangsĂșlyozta, hogy az emberek gyakran rossz szemmel nĂ©zik a katonĂĄk Ă©s a rendƑrök hivatĂĄsĂĄt – helytelenĂŒl. Szerinte Ƒk az orszĂĄgot, Ășm. a terĂŒleti integritĂĄst, az alkotmĂĄnyt stb. vĂ©dik. – Ezzel azĂ©rt vitatkoznĂ©k, de igaza van, hogy sok ember nem jĂł szemmel nĂ©zi a katonĂĄk munkĂĄjĂĄt, alaptalanul – tegyĂŒk hozzĂĄ. A mĂĄsik viszont, hogy Ƒ (a pĂŒspök) sem magyarĂĄzza meg azt, amit a legtöbb ember nem Ă©rt. A keresztĂ©nysĂ©g szeretet parancsa, bĂ©kĂ©je hogyan fĂ©r össze azzal, amit a katonĂĄk hivatĂĄsszerƱen mƱvelnek.

MĂĄsik oldalrĂłl nĂ©zve mindig Louis De Funes egyik mondĂĄsa jut eszembe (az egyik csendƑrös filmbƑl): “az emberek dicsƑítik a katonĂĄt, miközben elĂ­tĂ©lik a hĂĄborĂșt – ki Ă©rti ezt.”

NehĂ©z ĂŒgy Ă©s mĂ©g mindig adĂłsak (vagyunk) azzal, hogy erre vilĂĄgos magyarĂĄzatot adjunk.