Tartalékos katonalány keresztelkedett meg.

Magyar, lengyel és német katonák újítják fel Lengyelországban Łużna településhez tartozó Pustki dombon lévő 123. számú katonatemetőt Lengyelországban. Tikász Ernesztina tartalékos katona hosszas gondolkodás és készülődés után Horváth Kornél hadnagy, római katolikus tábori lelkész által megkeresztelkedett. A hírről a hadisírgondozók facebook lapján lehet olvasni, így csak az fog hozzáférni, akinek van regisztrációja a közösségi oldalra.

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.748444148602809.

Laptopról keresztelni

Hogy lehet-e digitális eszközöket használni az egyházi liturgiákon az nem kérdéses. Hogy szabad-e, már igen. Jóllehet nincs igazán pontosan leírható szabály erre, hiszen szinte években mérhető csupán ezen eszközök elterjedése. A tábori lelkészektől azonban megszokhattuk, hogy minden időkben kivételes dolgokhoz nyúltak, felrúgva látszólag megannyi szabályt. Persze mindezt nem kedvtelésből, hanem szolgálatuk speicális helyzetéből adódóan; nem ritkán mondhatni íratlan szokásjogot is alkotván saját köreikben: mint amilyen például a terepszínű stóla.

Egy szolnoki online újság cikke Rozsé tábori lelkész, atya digitális liturgiájáról…

(és ami a fenti cikkből kimaradt, Rozsé atya hozzáteszi:

…a digitális orgona is digitális eszköz a liturgián,

a projektorral kivetített énekszöveg már egy lépéssel közelebb van az ominózus esethez

és ha a tábori lelkész véletlenül otthon felejti a zsolozsmáját használhatja netről

az online zsolozsmát, ami nem csak érvényes, de szerintem megengedett is.

Ám továbblépek: a mellékelt képen a skapuláré megáldásának szövegét épp

egy iPhone 5-ről olvasom… 

KFOR keresztelő

Korábban már írtam egy afgatnisztáni keresztelőről.  A keresztelő nem magánügy – írtam ott. A KFOR-ban történt keresztelő is jól mutatja, hogy ezt sokan megértik. A képek és a szöveg suggalma alapján főleg a portugálok jeleskedtek a részvételben. Az, hogy a parancsnokok is jelen voltak a szentmisén és a keresztelőn – azt gondolom – nem politikai gesztus, hanem elfogadása annak a ténynek, hogy a vallás szabad döntés, de nem magánügy.

Fontos, hogy a tábori lelkészek ökumenikus jelleggel dolgoznak. Másképp megfogalmazva saját felekezetük papjaként – lelkészeként és a minden emberben jelen lévő spirituális tapasztalatokkal dolgoznak, keresztény szóhasználattal preevangelizálnak. A szolgálat sajátsága és sajátos kihívása is éppen ebben rejlik: egyszerre pásztora lenni a krisztusi hívőknek és eszköze lenni Istennek abban, hogy meglássák Istent azok, akik még nem látják. Mindezt nem egy hivatal anyagi és szellemi falai mögött, hanem szoros egymás mellett élés mellett.

Így, minden keresztelő elsősorban Isten munkája, ugyanakkor egy-egy lelkész szolgálatának következménye is. Még akkor is, ha ez utóbbi soha nem fogja felülmúlni az előzőt.

forrás: haon.hu

MIT KÉRSZ ISTEN EGYHÁZÁTÓL, KATONA?

A missziókban való keresztelő még a sajtónak is érdekes. Mennyire nem az, ha itthon történik, mégha katona is az illető. Többen talán úgy gondolhatják, hogy az ilyesmi magányügy. Nem igazán. A keresztelő korábban is a keresztény közösség előtt való bemutatást is jelentette, hiszen ezáltal nemcsak a teológiai értelemben vett istengyermekséget nyerte el, hanem ezáltal lett keresztény, vagyis egy jól meghatározható közösség tagja.

Afganisztánban tűnik a legérdekesebbnek a dolog, hiszen nagyon távol, nem keresztény világban, egy kis krisztusi oázisban történik valami, látszólag kemény, vad és hidegvérű katonák között. Ezért tűnik(!) érdekesnek. Csakhogy a katonák jól megválogatottak, nem hidegvérűek, ahogy az iszlám sem gyilkos vallás.

Erről lássunk is egy videót>>
A riport értelmez is, jóllehet az elmúlt években nagyon fellángolt a kereszténygyűlölet Keleten. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ahogy vannak keresztény fundamentalisták, ugyanúgy vannak muszlimok is. Nem találtam meg az egyik magyar iszlám közösség vezetőjének nyilatkozatát, de ő határozottan azon az állásponton van, hogy a Korán és az iszlám nem egyeztethető össze azzal, amit a keresztényeket gyilkoló muszlimok a vallás nevében tesznek. Szerinte ez a helyi politika és társadalom viszonyát tükrözi, ahol a vallás egy jó pont, ami köré embereket lehet gyűjteni. Ennek az áldozata a vallás és persze azok, akiket beszippant.

Akárhogy is nézzük, ilyen környezetben a vallás nem “magánügy”, mint ahogy Európában próbálnák beszorítani. A katonák találkozása ezzel, ebbéli identitásukat is megerősítheti. Persze az ellenkezőjébe is csaphat, de ezért sem árt egy tábori lelkész “odaátra”. Azt a cikket se találom most, ahol leírják mennyire nagy előny az egy muszlim szemében ha valaki keresztény és nem vallástalan. (ha megtalálom pótlom).

Ellenben az afganisztáni keresztelő megjelent a honvedelem, a kormány és a taborilelkesz oldalán is.
Azért találni valami blogunkba vágobbat is, amikor a lelkész ír a keresztelőről, idézem:

„Mit kérsz Isten Egyházától?” hangzott el nyolc alkalommal a kérdés december 26-án az ünnepi szentmisén melyen nyolc katona megkeresztelkedett.

Van akinek egyszerűen alakult az Egyházba történő belépése, mert gyermek korban megkeresztelték, van aki felnőttként válik Isten gyermekévé a keresztség szentsége által. Sok misszióban sokan döntenek a keresztség felvétele mellett a tábori lelkésszel való beszélgetés után. Talán, a nem mindennapi helyzet, talán a rendelkezésre álló idő, talán a tábori lelkész személye segíti a döntésben a katonákat, de az is lehet, hogy a gondolat és a vágy mostanra érett be azokban, akik a keresztvíz alá hajtották fejüket. Az sem elképzelhetetlen, hogy az Isten mindezt figyelembe véve most indította el bennük a hit ajándékát.

A felkészülés alapos, de egyáltalán nem szokványos volt. Tudomásul kell venni, hogy műveleti területen vagyunk így a felkészítésekről az esetleges hiányzások indoka sem mindennapos volt. Szolgálat, bevetés, járőr, lövészet… Ilyenkor, katonásan szólva „pótbeporzást” kellett alkalmazni, azaz külön foglalkozást kellett tartani a lemaradónak.

A misszió nem csak arra jó, hogy a katonák saját életüket hozzák egyenesbe, sokan gondolnak családjukra, szeretteikre is. Ilyenkor jönnek azok a kérések, hogy „atya, kereszteld meg a gyerekemet”, „atya, szeretnék templomban esküdni a kedvesemmel”, „atya, szenteld meg a lakásunkat”.

Az elmúlt karácsony nagy ajándékot hozott nyolc katonának és családjuknak.. Arra a kérdésre, hogy „Mit kérsz Isten Egyházától?” azt felelték, hogy „Hitet!”. „Mit vársz a hittől?” hangzott a következő kérdés,”Az örök életet.” Az örök élet Isten legnagyobb ajándéka azoknak, akik hisznek benne, szeretik és követik Őt.

 

PRT keresztelő

TÁLTOS KERESZTELŐ

Nem egészen azt találtam, amit kerestem, de felfigyeltem a gyakorló egyenruhára. Aztán láttam, hogy itt nem katonákról van szó, ám harcos hagyományról.

A videó, amit találtam egy táltos keresztelő. Az elején nem jöttem rá, hogy mi lehet az, inkább nevettem a szokásos (és ismert) családi felforduláson, aztán a szöveg és a hely alapján rögtön láttam, hogy itt nem szokványos keresztény szertartásról van szó.

A szöveg tükrözi a régi magyar mondhatni ősi harcos kultúrát. Arról nem találtam a neten semmit, hogy a keresztelő mit jelent náluk (táltosoknál), de kétségtelen nem azt, amit a mai történelmi keresztény egyházaknak.

Szakmászoknak, érdeklődöknek ajánlott végignézi