
Agbogbloshie nem egy könnyű szó, és akinek van érzéke hamar rájöhet, hogy Afrikában járunk. Azt mondják Afrikát megkostólni az elarabosodott keleti Kenyával, a déli európaibb Dél-afrikai Köztársasággal, és a nyugati Ghánával érdemes kezdeni, vagy akár csak ennyit legalább belőle megismerni.
Aki kicsit is érzékeny a környezetvédelmre és szociálisan is érzékeny, az tudja, hogy a nyugati világ kényelméért nagy árat kell fizessen egy réteg. Nem vagyok szakértő ezen a területen, ezért nem tudom, hogy ennek mindenképpen így kellene lennie, de látható, hogy ez így működik számos területen. Agbogbloshie az árammal működő kütyük, főleg autók, tv-k, monitorok, számítátechnikai eszközök és a mai ember digitális “kenyere” a mobiltelefonok szemétdombja.
A hulladék nagyrészt nyugatról érkezik. Bár egyes tanulmányok hangsúlyozzák, hogy afrikai eredetű a 85%-a, valójában azért van ez így, mert a használt (de még működő vagy szerelhető, vagy értékesebb alapanyagú) e-eszközök használatra, vagy legalábbis felhasználásra kerülnek Afrikában. Aztán kerülnek Agbogbloshie-ba.
A környéken 40 ezer ember él, 600 ezer tonna e-hardware szemét között, mellett. A telep a International Central Gospel Church templom mellett helyezkedik el. Ez egy ghánai egyház, erős leegyszerűsítéssel a ghánai Hit Gyülekezete.
Mi köze van ehhez a hackereknek? Talán nem is nehezen kitalálható. Bár a legtöbb esetben a rézre van szüksége a helyieknek, ezért éjjel-nappal égetik a kábeleket, vagyis a műanyagot (mely miatt a legtöbben rákban halnak meg 30 éves koruk előtt), de valaki mélyebbre ás. Nem nehéz beleképzelni, hogy a titkosszolgálat számára sem utolsó szempont kutakodni itt, vagy legalábbis megfizetni azokat, akik kutatnak a szemétben. Számos eszköz mint például telefon vagy HDD nem lett korábban megfelelő módon törölve, így visszanyerhetők róla az adatok.
Az előbb említett egyház vezetője Mensa Otabil. Számos alkalommal szólal fel a temploma melletti állapot miatt, amit szerinte ideje lenne zöldíteni.