A pápa bahreini útjának összefoglalója

Ferenc pápa az első pápa, aki Bahreini Királyság földjére lépett.
A Sakhir légibázison fogadták, az Awalitól körülbelül öt kilométerre dél-délnyugatra fekvő repülőtéren. A látogatás előzménye az volt, hogy elfogadta a bahreini király, Hamad bin Isa Al Khalifa és a helyi egyház meghívását egy vallásközi fórum alkalmával. A látogatás során a pápa részt vett a Bahreini Párbeszéd Fórumon is.

Az út beleilleszthető abba a sorba, ami 2019-ben kezdődött. „Az emberi testvériségről szóló dokumentum a világ békéje és a közös együttélés érdekében” címet viselő nyilatkozatot február 4-én írta alá Abu Dzabiban Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja Ahmed Al-Tayyib. Majd a pápa az iraki síiták legbefolyásosabb vezetőjével, Ali asz-Szisztáni nagyajatollahhal találkozott Nedzsefben 2021-ben. Tágabb értelemben ide vehető a 2022 szeptemberében történt konferencia is, a kazahsztáni “A Világ és a hagyományos vallások vezetői VII. kongresszus”.


Jelen útján a Sakhir repülőtéren Eugene Martin Nugent püspök, apostoli nuncius és a protokollfőnök üdvözölte; valamint Bahrein királya, a koronaherceg és a miniszterelnök, illetve a király három másik fia és egy unokája köszöntötte. A köszöntés sajátossága volt, hogy a pápát – egészségi állapota miatt – a fedélzeten fogadták, vagyis felmentek hozzá a géptérbe.

Aznap este kezdődött a pápa látogatása a bahreini királynál. A király, a trónörökös herceg (aki először találkozott vele), a miniszterelnök, a király másik három fia és egy unokája fogadta a Szentatyát a sakhiri királyi palotában. A Zöld teremben, zárt ajtók mögött tartott találkozón jelen volt Pietro Parolin bíboros államtitkár, az államtitkár-helyettes, a Szentszék államközi kapcsolataiért felelős titkár, az apostoli nuncius és a nunciatúra titkára.

A Szentatya az élet fája (Shadzsarat-al-Hajat) jelképből indult ki, amely Bahreinben az életerő szimbóluma, utalva a sivatagban csodálatos módon több évszázada szinte víz nélkül túlélő akácfára. „Lehetetlennek tűnik, hogy egy ilyen korú fa képes legyen ilyen körülmények között élni és virágozni – mondta Ferenc pápa. – Sokak szerint a titok a gyökereiben keresendő, amelyek mélyre nyúlnak és föld alatti vizekből merítenek. 4500 éve él ember ezen a területen; Bahrein földrajzi helyzete, az itt élők tehetsége és kereskedelmi tevékenysége eredményeként a népek közötti kölcsönös gazdagodás, a különböző népek közötti találkozás helye volt. Valójában ez az éltető víz, amelyből Bahrein gyökerei ma is táplálkoznak.”

November 4-én beszédet mondott a Bahreini Fórum a Párbeszédért: Kelet és Nyugat az emberi együttélésért című találkozó zárórendezvényén a sakhiri királyi palota Al-Fida’ terén.
“Ez az ország a nevét a vizeiről kapta: a Bahrein szó ugyanis két tengerre utal. Gondoljunk a tenger vizére, amely kapcsolatba hozza a szárazföldeket, érintkezésbe hozza a nemzeteket, összekötve távoli népeket. „Amit a föld szétválaszt, azt a tenger egyesíti” – tartja egy ősi mondás. És bolygónk, a Föld a magasból tekintve egy hatalmas kék tengernek látszik, amely különböző partokat köt össze.” – mondta a pápa.

Hozzátette: “A Bahreini Királyság nyilatkozata kifejti, hogy „Isten a szabad döntés isteni ajándéka felé irányított bennünket” és ezért „a vallási kényszerítés semmilyen formája nem vezetheti el az embert az Istennel való jelentőségteljes kapcsolathoz”. Mindenfajta kényszerítés méltatlan tehát a Mindenhatóhoz, mivel ő nem rabszolgáknak, hanem szabad teremtményeknek adta át a világot, akiket teljes mértékben tisztel. Törekedjünk tehát arra, hogy a teremtmények szabadsága tükrözze a Teremtő magasabb rendű szabadságát, hogy mindig és mindenhol védelmezzék és tiszteljék az imádság helyeit, és az imádságot mindig segítsék, soha ne akadályozzák.”

Szintén aznap november 4-én, de már Awaliban, az Arábiai Miasszonyunk-székesegyházban a Szentatya részt vett és beszédet mondott az ökumenikus találkozón, amelyen számos egyház és keresztény közösség képviselője imádkozott együtt a békéért.

Ferenc pápa az Al-Azhar főimámjával folytatott zártkörű találkozóját követően a szunnita iszlám legtekintélyesebb vallásjogi intézményének vezetőjével együtt kereste fel a shakiri királyi palota mecsetét, ahol a Muszlim Vének Tanácsa tagjai várták. A Szentatya beszédében a béke és a testvériség megteremtésének fontosságáról elmélkedett. Arra figyelmeztetett, hogy Isten és a felebarát mindennél előrébb való, a vallási vezetőknek Istent kell hirdetniük; csak a transzcendens és a testvériség ment meg bennünket.

A Muszlim Vének Tanácsa egy független nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Abu-Dzabiban található. 2014-ben alapították azzal a céllal, hogy előmozdítsa a békét az iszlám közösségekben. A Tanács elismert tudósokat, szakértőket, elöljárókat gyűjt egybe, akiket az igazságosság, a függetlenség és a mérsékeltség alapelvei miatt tisztelnek. A szervezet kiemelt figyelmet fordít a belső konfliktusokra, amelyek feszültséget okoznak a muszlim közösségekben, valamint a kiváltó okokra, azzal a céllal, hogy védelmezzék az iszlám emberi értékeit és a tolerancia alapelveit a fanatizmussal és az erőszakkal szemben.

November 5-én délelőtt a Szentatya Awaliban, a Bahreini Nemzeti Stadionban mutatott be ünnepi szentmisét. A szertartáson, melyre sok környező országból is érkeztek keresztények, elsősorban a békéért és az igazságosságért imádkoztak. Kb. 30 ezren vettek részt rajta.

Délután a Szentatya mintegy nyolcszáz fiatallal találkozott a Szent Szív Iskolában. Az igazgatónő üdvözlő szavai és egy hagyományos tánc előadása után egy muszlim és egy katolikus tanuló tett tanúságot.

November 6-án, bahreini apostoli útjának utolsó napján a Szentatya imatalálkozón vett részt püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal a manamai Szent Szív-templomban.

Négynapos látogatásának utolsó rendezvényén Ferenc pápa ismét felvetette a bahreini foglyok helyzetét. Korábban emberi jogi csoportok sürgették a katolikus egyházfőt: bahreini látogatását használja fel arra, hogy felszólítson a halálbüntetés megszüntetésére és a politikai foglyok védelmére. A Perzsa(Arab)-öböl menti szigetországban emberek százait tartják fogva azóta, hogy Bahrein a szomszédos Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek segítségével erőszakkal leverte a 2011-es arab tavasz tüntetéseit.

Bahrein és a katolikus katedrális

Az ún. Síita félhold egyik országa Bahrein, ahol a lakosság csaknem fele muszlim, nagyjából fele-fele arányban síita vagy szunnita. Már egy ideje megindult a más vallásúak létszámának növekedése, aminek egyik domináns oka a gazdag ország munkaerőhiányának pótlása okán érkező vendégmunkások.

Így kerültek Bahreinbe például Fülöp-szigetekiek, akik döntő módon katolikusok. Nem meglepő tehát, hogy egy katolikus katedrális (székesegyház) kerül felavatásra és felszentelésre, ami a Neokatekumenális Út kezelésébe kerül.

Ez a közösség, illetve lelkiségi mozgalom a katolikus egyházon belül egy meglehetősen sajátos módon élik meg katolikus identitásukat. Van, aki az evangelikál egyházakhoz hasonlítja őket, hozzátéve, hogy “csak katolikus hittételek mentén”.

Akárhogy is, jól mutatja, hogy az új vallási mozgalmaknak felfutó számai a katolikus egyházon belül is egyfajta hangsúlyeltolódást eredményez mindez, legalábbis globális szinten.

https://www.romereports.com/en/2021/12/07/bahrain-inaugurates-new-cathedral-in-the-desert-supported-by-founder-of-neocatechumenal-way/

Ábrahám és a bahreini muszlimok

Az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein Izraellel aláírta az ún. Abraham accordot, vagyis a diplomáciai kapcsolatok létrehozásáról szóló egyezményt.

Az Ábrahám elnevezés onnan jön, hogy a zsidó és az iszlám is közös ősként tekint Ábrahámra. ( Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Azt mondta neki: Ennyi utódod lesz! – 1MÓZES 15,1–7)

Sajátos magyar vonatkozása volt az eseménynek, hogy az aláírási ünnepségen az Európai Unió külügyminiszterei közül egyedül Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter vett részt.

Donald Trump szerint: “Jelentős lépést teszünk egy olyan jövő irányába, melyben az emberek vallásuktól és származásuktól függetlenül élhetnek együtt békében és jólétben“.

Többen úgy fogalmaznak, hogy az egyezményt az Egyesült Államok is szorgalmazta, tekintettel arra, hogy a Trump-adminisztráció az iráni regionális hatalmi törekvésekeire az USA nemzetbiztonság szemponból kiemelt kockázatként tekint. Miközben ez bizonyosan része a motivációnak, sokkal lényegesebb a mai pragmatikus politizálásban, hogy az Egyesült Arab Emirátusok érdekelt az Egyesült Államok F35-ös vadászbombázóiban is.

Az is előkerül, hogy az arab államok ezzel sokat nyernek. Nos, az F35-ön kívül szintén pénzben mérhető dolgokat. Ugyanakkor igaz, hogy technológiai, hírszerzési információkra, diplomáciai kapcsolatok erősödésére (ami az előző kettőről szól leginkább) számíthatnak a nyugati féltől, azonban ez már csak esetleges hozadék. Minden látszat ellenére ugyanis itt minden Szaúd-Arábia körül forog (ami végősoron az USA-t jelenti, és mindkettejük pénzét).

A térségben az USA-nak két jelentős szövetségese van jelen. Az egyik Izrael, a másik Szaúd-Arábia. Izraelt az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein ismeri el független államnak. (Egyiptom 1978-ban, Jordánia pedig 1994-ben ismerte el a zsidó államot.) Nem véletlen, hogy ezekben az országokban jelen vannak az amerikai katonai erők, és köszönik, minden támogatást meg is kapnak. (Afganisztánban ugyanis többen vannak, csak ott nem éppen békés körülmények között).

Infographic: Where U.S. Troops Are Based In The Middle East | Statista
USA katonai erők jelenléte a Közel-Keleten

A vallási megosztottság most is jó indikátor, de ezt sem szabad túlgondolni. Ha ránézünk a térképre látjuk, hogyan oszlik meg az iszlám két fő irányvonala a térségben, és nem túlzás ebből levonni (a nem teljesen pontos) következtetést, hogy ki-kivel áll szemben.

Map showing Sunni distribution in Middle East

Ha megnézzük Bahrein vallási térképét, akkor látjuk, hogy a siíták többen vannak. Az, hogy Bahrein (és az Egyesült Arab Emirátusok is) Szaúd-Arábia szövetségese, többek között, annak is köszönhető, hogy nem a többség, hanem a kisebbségi szunniták vezetik az országot. Ennek az egymásnak feszülő ellentétetnek jó példája Irak és az Iszlám Állam, és nem utolsósorban a szíriai helyzet. A különbség, hogy Bahreinben – relatíve és a felszínen – béke van, és jólét, és ez a kettő összefügg.

A most megkötött egyezmény része, hogy a békéért cserébe Izrael átmenetileg felfüggeszti a megszállás alatt álló Jordán-folyó völgyében található telepek elcsatolására vonatkozó terveit. Átmenetileg! Értsük úgy, ahogy szószerint kell. Izrael számára ennek az egyezménynek nem volt ára. Bár azt hozzá kell tenni, hogy az izraeliek számára viszont lesz. Az izrael-palesztin viszony ezzel csak romlani fog, ami a terrorista (vagy nevezzük erőszakos cselekménynek) mindkét oldalról növekedésnek indulhatnak.

Szaúd-Arábia pragmatikus politikát folytat, ami a szunnita (vallásos) muszlimoknak egyáltalán nem tetszetős, de azért ne feledjük azt sem, hogy a szunnita világ sem egységes. Ha csak az arab szunnitákat vesszük azon belül is számos válaszfal található. Az arabok mind a mai napig nem tudták levetkőzni a törzsi megosztottságot és az ezt jellemző családi nepotista hozzállást, beleértve az ezzel kapcsolatos anyagi vonzatokat.

Az USA pedig a történelemből tanulva ismeri a divide et impera fogalmát és eredményességét. Az iszlám világot mindig ezen az elven tartotta kordában, és Ábrahám, aki anno az egység jelképe lett, most egy olyan egyezmény nevét viseli, mely a megosztást szolgálja minden látható béketeremtési szándék és az összefogásra alapot adó kommüniké ellenére.