A tábori lelkészettel kapcsolatos angol nyelvű irodalomról már ejtettem néhány szót, de most egy helyen találtam meg a legfontosabb könyveket. Az oldal némileg megmosolyogtató, mert USA katonalelkészeinek nyereményjátékáról van szó, amire csak ők pályázhatnak. Van ennek jó oldala is, azon túl, hogy egy helyen vannak a könyvek. A résztvevő tábori lelkészek ugyanis regisztrálnak és alul láthatók a neveik.
Nagy hiányosságot szeretnék pótolni. Ha jó az emlékezetem még nem írtam e blogban Emil Kapaunról, a szentté avatás előtt álló amerikai katonalelkészről.
A koreai háborúban hősi halált halt tábori lelkész 1916-ban született az USÁban. Bencéseknél tanult, majd korán 24 éves korában pappá szentelték. Burmában és Indiában töltötte a háborút a 40-es években. Több híres kép miatt sokaknak ismerős lehet, ha nem a nevéről, hanem a fényképekről van szó. Az egyik ilyen, amikor egy dzsip tetején misézik. Azt nem tudom, hogy ő volt-e az első, de (valahol olvastam, remélem jól emlékszem) már hordott terepszínű stólát, mivel a mesterlövészeknek jó célpont volt egy miséző pap egyházi-liturgikus színekben pompázva. Ugyanakkor tény: túlélte. Legalábbis ezeket a lövéseket.
A múlt-kor portál szerint kansasi politikusok azon fáradoznak, hogy megkapja a Medal of Honort (legmagasabb katonai kitüntetés az USÁban) ötödikként a tábori lelkészek közül. Érdekes tény, hogy mind a négy katonalelkész katolikus volt. Gondoljunk bele: az USÁban sok katolikus van, mégis lényegében kisebbségben vannak a protestáns felekezetek mellett. Érdemes elolvasni a wikipedia cikket hozzá, ahol a magyar származású kitüntetettek is fel vannak sorolva. Mindenesetre itt érdemes megállni és felsorolni a négy lelkészt:
egy honlap szerint az alábbiakról van szó:
Fr. Joseph Timothy O’Callahan (1945, USS Franklin)
Fr. Angelo J. Liteky (vietnámi háború) – Liteky később visszaadta a kitüntetését protestálva az USA (háborús) politikája ellen és meg is nősült (vagyis “kilépett”)
Fr. Charles Joseph Watters (vietnámi háború)
Fr. Vincent Robert Capodanno (vietnámi háború) – szentté avatás előtt áll ő is.
Katolikusok számára fontos lehet, hogy kik azok a katonalelkészek, akiket szentté avattak, vagy folyamatban van az ügyük. Isten szolgája fokozatban van Capodanno és Kapaun atyák ügye. Ha valaki tud kifejezetten tábori lelkész szentet az írja meg, mert én máig nem találtam még. (Nem számítva itt most a mai intézményes szolgálat előtti időket, lsd. pl. Kapisztrán sz. János.) Kapaun szentté avatásához egyébként megvan a lényeges csodabizonyíték is.
Kapaun leginkább amerikai példa: hősies volt, otthon érezte magát a hadseregben, a hazát szolgálta és Istent.
Miért írom, hogy amerikai? Azért, mert nálunk – Európában – a hazafiság és hősiesség kicsit nehezen értelmezhető, sokszor átpolitizált fogalmakká váltak.
Ami viszont mindenkinek szembeöltő: fegyver nélkül, tudatosan vállalt áldozatot hozott társaiért. Utóbbi talán nem kérdéses, az előbbi azért is fontos, hiszen még koreai, pontosabban kínai hívő emberek sem vethetik szemére, hogy saját őseit ölte meg. Arról nem is szólva, hogy feltűnően nyitott volt mindenféle vallású-felekezetű embernek, ami szintén nagy érték, és nemcsak Európában.
Az unsani ütközetről, aki szeretne többet olvasni angolul.
Ha valakit megfogott a téma, az alábbi rövid videó (alább) után ajánlom a BBC cikkét és a hozzá tartozó videót.
A videóban említett Kaiserlautern
(a pipasztorit megtaláljátok az egyik linken 😉
Emlékszem régebben nagy divat volt fújni az autókat is az amerikai kamionok mintájára kissé giccses fotómontázsokkal.
Odaát, az USÁban nem tűnt el eme irányzat és nemcsak a fújások tekintetében 😉
Az egyik képen volt egy versike, azt ideillesztem:
This sand was once trodden,
by the Master, in God’s plan.
Footprints left by Jesus,
everlasting through this land.By grace our Savior sought us,
bringing freedom for all to hear.
Broke loose the bonds of the captive,
and the hearts that once drew near.Thousands of years hence passed,
and freedom cries forth once more.
Now answered by a distant land,
sending Soldiers from distant shores.
Victory is costly,
as any soldier knows,
but the cost of apathy,
has a far greater toll.Our mission, and God’s,
was for freedom in the land.
Our sacrifice as was God’s,
left blood stains in the sand.by Danny & Diana Hahlbohm
Kissé szabad fordításban:
E homokon már taposott a Mester isteni terve részeként
Jézus lábnyomai örökkön itt maradva ezen a földön.Megkeresett kegyelmében az Úr bennünket, hogy mindenki meghallja a szabadság hangját
Szabadítást hoz a fogságban lévőknek, és a távol lévő szíveknek közeledést.Ezer év múltán a szabadság mégegyszer felkiállt
Most egy távoli országból szólt hozzánk
katonákat küldve távoli partokról.A győzelem drága, minden katona tudja ezt
De a tétlenség ára még nagyobb, és sokkal nagyobb a vámja.Küldetésünk és Istené e föld szabadságáé
Áldozatunk, ahogy Istené vért hagyott e homokban.
Az amerikai hadseregben a military chaplain assistant (MCA) az UMT tagja. Az UMT (Unit Ministry Team) olyan mint a tűzpár, vagyis a legkisebb értelmezhető egység, ami RS-t (religious support) – vallási (lelki) támogatást – ad a katonáknak.
Az MCA-k igazán büszkék a munkájukra, hiszen ők védik Isten szolgáját. Úgy érzik feladatuk amolyan földi őrzőangyalé. Amerikában ugyanis a tábori lelkészek semmilyen körülmények között nem foghatnak fegyvert, így az MCA-k dolga, hogy ha kell fegyveres támogatást nyújtsanak a lelkész számára.
Divatos spirituális finteszről beszélni a US Armyban. Úgy gondolják (odaát), hogy nem elég fizikálisan és mentálisan, hanem spirituálisan is edzeni kell magunkat. Míg az első a kiképző, a második a pszichológus, a harmadik a lelkész felelőssége. Utóbbi dolga ez ügyben a rendkívül összetett vallási-lelki feladatok végrehajtása a katonákat illetően. Beletartozik ebbe az istentisztelet, az egyéni lelkigondozás és lelkivezetés, de az etikai-morális tanácsadás, előadás, útmutatás is.
Ez utóbbi azért is lényeges, mert az államokban valóban hangsúlyos a morális kérdések számbavétele minden szinten. Hasonlóan a hazánkban is létező kórházi etikai bizottságokhoz, ott a hadseregben a lelkész adja meg a morális vonatkozását egy-egy döntésnek.
Hihetetlen, de a “spirituális készenlétet” a tábori lelkészek kézikönyve (USA, 2005) a katonai alapelvekből vezeti le, pontosabban szerinte a katonai alapelvek gyökere a spirituális személyiség. A kettő együtt adja a megbízható, higgadt, morális döntéseiben példamutató katonát. (Így leírva nem is hihtetlen, hiszen a gyökeret nem úgy kell érteni, hogy abból ered, hanem, ha azon állnak a katonai alapelvek, akkor válnak azok stabil értékké.)
Ez a rendszer (ami rengeteg embert foglalkoztat) hatékonynak mutatkozik. A kiképzés, az UMT lelki-katonai összetétele nemcsak a katonák számára nyújt egy elérhető rendszert (egyébként az amerikai hadseregben zászlóaljszintenként minimum egy UMT van előírva), hanem az MCA-k számára egy egydülálló szolgálatot, amely közben a lelkésznek óriási segítség.
Arról már nem is szólva, hogy ezáltal a “civilek” bevonása is megtörténik az egyházi szolgálatba, ami nagy kihívása a mai egyházaknak (lsd. korábbi írást).
Érdemes lenne egy költséghatékonyan is könnyen elgondolható rendszert bevezetni más hadseregekben, akár hazánkban is.
Többször találkozom katonai és katonalelkészeti leírásokban katonai kötelékek elnevezésével, de a neten úgy kell vadászni a pontos leírásokért és felsorolásért, ha értelmezni szeretném azokat. Hogy a későbbiekben az olvasóknak ne kelljen órákat keresgélni leírom röviden a lényeget. Általában igaz (ennél a valóság bonyolultabb), hogy egy nagyobb kategória 3x annyit jelent, pl. egy század 3 szakaszból áll. Egy szakasz 3 rajból. A létszám miatt pedig leírom, hogy egy raj kb. 8 fő. (A lenti felsoroláshoz egy kiegészítés: ha nagyon nem illik egyikbe sem a létszám, vagy a forma, akkor részlegnek hívják a köteléket.) A kategóriák meglehetősen mások nemzetenként, de még nemzeten belül sem feltétlenül egységes minden részletében egy-egy hadtudományi írásban a felosztás.
ALEGYSÉGEK ALATTI SZINTEK:
– tűzpár (2 katona) [patrol/binom stb.] tp. Ø
ALEGYSÉGEK: (AEG.)
– tűzcsoport [fireteam] (máshol: személyzet) tcs. ●
– raj [squad] r. ●●
– szakasz [platoon] sz. ●●●
– század [company] szd. |
– zászlóalj [battalion] zlj. ||
EGYSÉGEK:
(- önálló szászlóalj) [detached batallion] özlj.
– ezred [regiment] e. |||
MAGASABB EGYSÉGEK:
– dandár [brigade] dd. x
– hadosztály [division] ho. xx
SEREGTESTEK:
– hadtest [corps] hdt. xxx
– hadsereg [field army] hds. xxxx
– hadseregcsoport [army group] hdscs. xxxxx
– körzet [region] k. xxxxxx
A BBC egy oldala meglehetősen bőven foglalkozik a Brit tábori lelkészettel. Akik nem tudnak angolul, vagy csak rövidebben szeretnék megtudni a tartalmát leírom ide a lényeget és az érdekességket, sőt kicsit ki is egészítem(!), jóllehet így sem lesz rövid, de úgy gondolom megér ennyit!
fotó: Telegraph
2007-es adat szerint 280 tábori lelkésze van a Brit seregnek (ezentúl: BS).
A BS lelkészei nem foghatnak fegyvert (ergo: nem is lőhetnek!).
12 lelkész van misszióban (Irakban) 700 katonával. (ez azt is jelenti, hogy arányaiban sokkal-de-sokkal kevesebb és ritkábban mint a magyaroknál).
A Royal Army Chaplains’ Department (kb. a Királyi Tábori Lelkészi Intézet) Londontól nyugatra Upavon-ban van. Tőle 30km-re ÉNY-ra van Andover, amely környékén található a Tábori Lelkészek Kiképző Központja!
Jelenleg csak keresztény tábori lelkészek szolgálnak a BS-ben, a többi (buddhista, hindu, szik, zsidó és muszlim) számára civil lelkész biztosított.
Két jó idézetet is befordítok ide:
A hadsereg egy speciális hely, ahol olyan emberekkel kerülhetsz kapcsolatba, akik egyébként nem mennének templomba, olyan helyzetekben, ahol elfogadnak, máshol a világban azonban nem tennék. Micsoda lehetőség! (- saját ford.) – Nicola Thomas, Baptist army chaplain
a másik
Jézus több helyre is elment, ahol nagy kihívások várták, kemény helyezetekkel teli helyekre, olyan helyekre, ahová nem is akart volna menni, ám mégis ment… és én Egyértelműen Ezt a példát szeretném követni! (- saját ford.)
Jonathan Daniel, Baptist army chaplain
A cikk megemlíti még az USA tábori lelkészeinek számát (még 1400-at ír, azóta ez 1700), és ahogy írtam már az ottani számokról egy korábbi bejegyzésemben, ők csak az aktívak! (össz. 2900-an vannak (amiből csak 99 katolikus!)
A cikk leírja, hogy a tábori lelkészi munka az általános lelkésztől, plébánostól eltérően 8 órás munka. Ott ez 9-17 óráigot jelent. A hétvége pedig közösség szempontjából nagyon alacsony számú, vagy akár nem is létezik. (ez viszont hasonló a magyar viszonyokhoz.)
Ezután egy cikket idéz az írás (Ministers of War: The amazing chaplaincy of the U.S. military) a tábori lelkészek történelméről, ennek teljes tartalmát egy másik honlapon megtaláltam: itt olvasható.
I. Világháború
Egy lelkész beszámolójával kezd, aki elmeséli, hogy két hétig egyáltalán nem tartott istentiszteletet, aztán amikor tudott se volt hosszú és mindig extrém körülmények között, tulajdonképpen – zárja a gondolatmenetét – vasárnaponként mindig menetelés volt vagy harc.
A Nagy Háborúban 179 brit tábori lelkész halt meg, 3-an közülük megkapta a Viktória medált (legnagyobb brit katonai kitüntetés).
1919-től már nemcsak anglikánok, hanem minden protestáns felekezet bebocsátást nyert a hadseregbe (lelkészek). Érdekes, hogy a katolikusok csak 2004(ezt nehezen hiszem, lehet, hogy elírás!)-től.
II. Világháború
Az alábbi tanulmány: Yves Yvon J. Pelletier, Faith on the Battlefield: Canada’s Catholic Chaplaincy Service during the Second World War, Historical Studies, 2003. szerint (röviden), a tábori lelkész feladatai a következők voltak: mise, szentségek, beteg-sérült látogatása, vallási szertartások ismertetése és morál, segítettek levelet fogalmazni haza, cenzúrázták a leveleket(!), segítettek a tábori eü. személyzetnek(!), a vezetés külön hangsúlyt fektetett arra, hogy a lelkészek látogassák a harcoló katonákat, ami egyrészt azt szolgálta, hogy növeljék a harc hatákonyságát (indirekt persze) és feljegyzéseket készítsenek az elesettekről, sebesültekről, illetve nekik kellett az előbbiekről értesíteni a családot. Sőt, ők szervezték a pihentető, sport és közösségi eseményeket is.
Katolikus katonáknak a korabeli 8 óra helyett elég volt 4 órát böjtölni a szentmise előtt. (de kik miséztek? – ez nem derült ki a cikkből.)
96 brit katonalelkész halt meg e háborúban.
A Pádre Órája egy kezdeményezés volt, miszerint minden csapat parancsnoka egy órát kell adjon egy héten az atyának/lelkésznek, amely alatt lehetőség van vele egyénileg és csoportosan beszélgetni. Az ötlet J.J.A. Hodgins lelkésztől-től jött Major General (vezérőrnagy) Frederick Browning előírt szabályozása szerint. A leírások szerint nem minden katonai vezető örült neki, a katonák számára pedig inkább választható volt semmint kötelező. Hatástanulmány nem készült róla 
Több vallás
Fent már említettem, hogy többféle vallású civil lelkész tevékenykedik a BS-ben. Itt azt írja, hogy a katolikusok 1836 óta vannak a seregben, 1892 óta pedig a zsidók. (még inkább valószínű, hogy a 2004 elírás volt a BBc részéről)
Toborzás
3 napos procedúra, ahová “nem spirituális rambókat várnak” – Padre Jonathan Bal
Az ideális jelentkező Brit (vagy úm. a Brit Nemzetközösség tagja.) Esetleg ír, de akkor az Anglikán Egyház kell támogassa. (nem tudom, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy csak anglikán lehet-e vagy sem, valószínűbb persze, hogy katolikuskról van szó.)
3-5 évig szolgálnak a lelkészek a seregben. (Az sajnos megint szerencsétlenül lett fogalmazva, vagyis nem lehet tudni, hogy az 5.év után szolgálhatnak-e még tovább?
A felkészülésük, kiképzésük Sandhurst-ban (mint az amcsi West Point v. na mondjuk: Zrínyi nálunk) történik (mit csinálnak akkor Andoverben, mikor mennek oda? Passz.) Ez a brit KVNR tanfolyam 4 hetes náluk és úgy becézik: “plébánosok és gyümölcslepények tanfolyama” (nem értem a poént.) Egyébként ide járnak (ahogy nálunk a KVNR-en is) az orvosok, jogászok stb. is. (magyarul a nem katonai végzettségű tisztek.)
Nem áldottam meg őket, és nem mondtam, hogy “az Egyház támogat titeket”. Annyit mondtam, hogy amikor kimegyünk Irakba emberek imádkoznak majd értünk, ahol tesszük majd a dolgunkat. (saját ford.) Tom Place, army chaplain
(Otthon a gyülekezetemben) megtartom az istentiszteletet, aztán hazamegyek. Itt leülsz az emberekkel utána, beszélgetsz, jól érzed magad velük. (saját ford.) Sgt Joanne Hammick, worshipper
Az idézett rádióműsort Magyarországról nem lehet meghallgatni (talán, hogy ne lehessen a sávszélességet-szervert leterhelni?) Ha sikerül a hanganyaghoz jutnom, természetesen hozzábiggyeszetem e bejegyzéhez.
És végül a BS Tábori Lelkészi Szolgálatának honlapja, pontosabban oldalai.
Sokan hallották a hírekből, hogy 30 amerikai katona és 7 afgán rendőr vesztette életét, amikor a tálibok egy RPG-vel megtámadták szállító-helikopterüket. Itt vannak az amerikai áldozatok névvel és képpel (linkekkel életrajzzal). Összesen 30 fő.
Navy Lt. Cmdr. (SEAL) Jonas B. Kelsall
Mózes 7:63
És az Úr így szólt Énókhoz: Akkor találkozol majd ott velük te és egész avárosod, és keblünkre fogadjuk őket, és látni fognak minket; és nyakukba borulunk, és nyakunkba borulnak, és megcsókoljuk egymást;
27 éve lelkész, 17 éve tábori lelkész az Egyesült Állomokban. 8 évig egy hadihajón, 6 évig a tengerészgyalogosok mellett, jelenleg egy tábori kórházban Kunduzban, Afganisztánban. Érdekes, különösen azért is, mert itt egy magyar emberről van szó Soltész Andrásról. Tanító és lélektani végezettséggel (a teológiai mellett) egy borkostoló szakdiplomával is rendelkező lelkésszel készült riport.
Akikről most írok, azok katonák, akik az Északi-sarkot szeretnék meghódítani. Persze már ez is érdekes lehet sokunk számára, de ha ezt megfejeljük azzal, hogy mind háborús sérültek, akkor válik igazán izgalmassá a dolog.
Egy maroknyi katona elhatározta ugyanis…
Élő szövet fémvázon – mondjuk a Terminátor sorozat óta viccesen. Ám a vicc néha egészen komollyá válik. Amerikai (és szövetséges) katonák több ezren haltak már meg afgán földön, ám legalább ennyi (ha nem több) a sérültek száma, akik esetében nemcsak horzsolásról beszélhetünk. Valamelyikük a kezét, valamelyikük a lábát vesztette, valamelyikük egészen más helyen és formában sérült meg. Az ő rehabilitációjuk és gyógyításuk egy külön szakmai ággá nőtte ki magát az óceánon túl.
Egy maroknyi harci sérült katona elhatározta, hogy nem feladják a teljes életet, mert ők nemcsak addig voltak katonák, amíg mindenük használható volt, hanem ők katonák maradnak, amíg egyetlen sejtjük is él és mozog.
Ez az életszeretet és erő, ami bennük van, nagy bíztatás azoknak, akik nem sérültek. Szinte ordít róluk, hogy az élet élet: éld!
blog E N S 𐌂 ... seregnyi lélek 