Fegyvert és irodát áldani

Hozzászólás

Egy aktuális cikk egy toborzó iroda megáldásával kapcsolatban kicsit megmozdította a szemöldökömet. Elsőre nem hatott kézenfekvőnek miért kellene megáldani egy toborzó irodát.

Mielőtt a konkrét témával kapcsolatban leírnám a véleményemet érdemes megnézni mi is az áldás. Most itt a katolikus értelmezést veszem elsőként:

A legtöbb ember a házszentelést, a rózsafüzér megáldását, a templom felszentelését ismeri, esetleg hallott olyanról, hogy fegyvereket áldottak.

Amikor valamit megáldanak, vagy megszentelnek akkor szentelményekről beszélünk. Meg kell ezt különböztetni ezt a 7 szentségtől (keresztség, bűnbánat stb.), amit magától Jézustól származtatunk, míg a szentelményeket az Egyház alapította.

Bár a köznyelvben összeolvad az áldás és szentelés, valójában a kettőt megkülönböztethetjük.

Felszentelni (dedicationes, consecrationes) megszentelni az Egyház személyeket és tárgyakat is szokott, mely által véglegesen és ünnepélyesen Istennek szenteli azokat. Ez tehát az Egyház által használt tárgyakra, illetve egyházi személyekre vonatkozik. (templom, oltár, szerzetes apát stb.) A papszentelés is felszentelés, ugyanakkor az szentség kiszolgáltatás (lásd fent 7 szentség), így azt nem ide soroljuk!

Az áldás (benedictiones) által az Egyház Isten kegyelmét hívja le személyekre és tárgyakra (illetve azok használóira). A latin szó a benedicere, vagyis a jót mondani kifejezésből ered, ami annyit tesz jót kívánni valakinek. A háborúkban történt fegyverekre áldást mondtak, azokra Isten kegyelmét kérték. Így nem azok hatásfokának javítására kérték az Urat, hanem arra, hogy ezek az eszközök ne az ember, hanem Isten akaratát teljesítsék, az ő Igazsága váljon általuk nyilvánvalóvá, illetve az ezeket használók legyenek mindig lelki éberségben, hogy mindig a lehető leghelyesebb megoldást válasszák, ne essenek pánikba, ne a gyűlölet irányítsa tetteiket, döntéseikben ne a gonosz akarata teljesüljön.

Az áldás Krisztus egyetemes papságával függ össze, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy minden megkeresztelt ember sajátja. Így áldást mondhat az apa gyermekeire, vagy egy katona a bajtársára. Vannak azonban egyes ún. fenntartott áldások, melyeket püspökök, illetve papok adhatnak.

Az áldások “ereje” az Egyház imádságos hátterében van, így még a nem fenntartott áldásokra is sokan a papokat kérik meg, mert általa kifejezőbb ez az erő.

A protestáns értelmezésben áldás nem a tárgyra irányul, hanem csak élő személyekre. Így például a temetéskor sem az elhunytért imádkoznak, hanem az élő hozzátartozókért. Az áldás szinte kizárólag szentírási helyekből származik (ezzel is kifejezvén – amit a katolikusok is vallanak -, hogy az áldás Istentől van, akkor is, ha ember adja.

Ha így nézzük a Toborzó Iroda megáldása olyan mint egy házszentelés (amiről most már tudjuk, hogy áldás nem szentelés), vagyis egyszerűen a helységre kérik Isten erejét, jelenlétét, protestáns értelmezés szerint a benne lévőkre – bár a kettő végsősoron ugyanaz.

Ha a fentieket végiggondoljuk helyén van a dolog, de ha úgy nézzük, hogy a társadalmunkban nincs már jelen az ebbéli hit olyan népi értelemben, ahogy az volt korábban, lehet, hogy más formát kellene találni. Például az iskolában egy ökumenikus helyiséget kialakítani és azt megáldani, vagy a helyi toborozóirodával együttműködési szerződést kötni akár egyházmegyei (kerületi), akár esperességi szintén. Ez utóbbi pedig segítene a közös programokban, szervezésben, a társadalmi kapcsolatok formálásában.

 

Reklámok

Áldott Tavaszi Áttörés

Hozzászólás

A legjobb hadgyakorlat a közelgő orosz hadsereg okán, ha a magyar katonák megtanulják a következő mondatot: Вот ключ к казармам. (kb. íme a laktanya és a kulcs hozzá).

A maró gúnyt az ukrán hadsereg példája adja, akik ésszerű döntéseket hoznak azáltal, hogy emberéletek tucatjait mentik meg a laktanyáik feladása által, felesleges vérfürdő helyett.

Persze el lehet játszani számokkal – még ha a wikipedia nem is pontos – nálunk 58 db T-72-es harckocsi van, az ukránoknak 1196 db. (és nem is szólva a többi típusú tankokról, például a T-60-ról, amiből nekik 2279 db van. Nekünk 0 db, illetve, hogy 15 db T-72 aktív hazánkban.) Ukrajna élőerős katonaállománya 245.000 fő, (+1 millió(!) tartalék), hazánkban ez 29.700 fő (? tartalék).    Oroszországnak T-90-ből (ami egy nagyon szuper T-72-nek is felfogható) 266 db van, sok más harckocsi mellett, de pl. T-72-ből 9944 db van. Katonaállománya több mint 1 millió fő (+ 1,5 millió tartalék).
Adatok: wikipedia

Ha tehát a számokat nézzük, (de akár a technikát is), akkor egy módszer van csak, ami az orosszal vetekedhet a gerilla hadviselés (lsd. Afganisztán). Reguláris erők összecsapása tekintetében az oroszoknak csak a világ nagyhatalmai komolyan vehető ellenség. De hát melyik nyugati köztársaság az, amelyik gerilla módszerekre tanítaná a katonáit? 

Persze mindezt ne kritikának vegyük, pusztán a jelenlegi világpolitikai helyzet abszurditásának. Ha az oroszok felé szeretnének demonstrálni bármilyen magyar hadgyakorlattal, biztos, hogy nemzetközi lenne a, így viszont nem erről lehet szó. Önmagában viszont létszámban (1.500 fő) és időtartamban (50 nap) nem lehet szégyenkezni valónk.

A gyakorlatot (Tavaszi Áttörés) a tatai helyőrség parancsnoka nyitotta meg és egy református tábori lelkész Szabó György alezredes áldotta meg. Önmagában üdvözlendő, hogy egy katonai gyakorlatot megáldanak, ám inkább az, ahogy a cikk maga fogalmaz:

“A megnyitót követően Szabó György alezredes, tábori lelkész megáldotta a gyakorlaton részt vevő katonákat. “

Valóban, a katonákat és nem a gyakorlatot. Ez nagyon fontos!

Sokan félreértik ezt, pedig az áldás nem arról szól, hogy a katonák hatékonyabb katonák legyenek.

“Az áldás szentelmény, mellyel az Egyház Isten kegyelmét kéri az emberekre, ill. tárgyakra, hogy azok a lélek számára az üdvösség”eszközeivé váljanak. ” – Katolikus Lexikon

Hogyan lesz egy katona az üdvösség eszköze? Például úgy, ahogy egy ukrán katona döntött, hogy nem kezdi el a vérfürdőt. Akár úgy, ahogy Dávid győzött? Góliátot megölte, de a hadsereg többi tagja életet nyert. Tény, hogy a fegyveres katona kezében minden háborúban óriási felelősség volt. Ahogy a Schindler listájában elhangzott: az erő nem az, hogy képesek vagyunk megölni valakit, hanem abban, hogy megtehetnénk, de nem tesszük.

Református lelkész révén a tárgyak nem kaptak áldást. Ez katolikus jellegzetesség. Ám a katolikus gondolkodás is egyértelművé teszi: nem a dolog lesz szent és hatékony, hanem a tárgy marad az, ami, de eszköze lehet az azzal kapcsolatba kerülőnek az üdvössége elérésében. Ilyen értelemben már nem furcsa egy harckocsi megáldása sem, vagy akár egy gépkarabélyé. Pedig gondoljunk bele egy történetbe: a délszláv háborúban egy családfő töltött fegyverrel ült otthon, miközben 3 gyermeke és felesége az egyik kis szobában szorongott. Amikor egy korábbi szomszédja betört hozzájuk, hogy egy kézigránátot hajtson be közéjük, a családfő egy lövéssel kivégezte. Vajon a fegyver eszköze volt valami nagyobb jónak, vagy sem?

Egyszerű? Nem.

EUFOR áldás

Hozzászólás

Amint látjuk most már nyilvánvaló: az EUFOR szeptemberben hazajön. NRF forma készenlétben lesznek a katonák. Pontosabban kint marad az MNBN és egy-két logisztikus. Azért ne feledjük, hogy az ALTHEA nekünk magyaroknak nemcsak a közelsége miatt fontos, hanem azért is, magyarok a vezetőhelyettesei ennek a missziónak (a vezető osztrák). (Katona)politikailag, főleg diplomáciai szempontból ez sokat hoz a “konyhánkra”. Ők (akikre rátaláltam legalábbis) Nagy Tibor ddtb., Gulyás Zoltán ddtb., Siposs Ernő Péter ddtb.

Azok számára, akik úgy gondolják, hogy Bosznia békés turistaország lett és csak pénzkidobás katonákat állomásoztatni ott van egy jó könyvajánlóm, amit ha lesz egy kis időm teszem a blogomra.

Megkaptam közben az EUFOR 11 kibocsátóján elhangzott áldást, Mons. Berta Tibor ezredes, általános helynök szavait: (amit egyelőre kizárólag ezen a blogon lehet olvasni!) Érdemes teológiai-pasztorális szemmel is nézni-olvasni, mert igazán tartalmas és helyénvaló. Remélem a katonák valóban hallották, nemcsak “füleltek”.

Mindenható Atyánk, Seregeknek Szent Istene!

Segítő jóságoddal minden embert támogatsz, aki saját
lelkiismeretének szavára hallgatva, meg akarja valósítani a
jót, az igazat, a békét és a szépet a maga életében, emberi
kapcsolataiban, környezetében, a körülöttünk levő világban.

Mind azokra, akik elfogadják és keresik kinyilatkoztatott
szavaidat és tanításodat Szentlelkednek hét adományát
juttatod minduntalan, hogy vele és általa megújítsad életünket.

A te Szentlelked megerősítő, vigasztaló és megvilágosító hét
adományát kérjük most külszolgálatra induló katonáinkra:
életükre és szolgálatukra.

Add meg nekik a Bölcsesség Szent Lelkét, hogy
felelősségteljes feladataikat mindig gondosan, felkészülten, és
hűségesen tudják ellátni.

Add meg nekik az Értelem Lelkét, hogy általa mindig
felismerjék az igazságot és a jót, mert a hibákat ezek által
tudják kijavítani.

Add meg nekik a Lélek tanácsára való hallgatást, hogy a
gonoszságot és a rosszat állhatatosan elkerüljék, és így
mindennapi teendőik között eligazodva szeretetből tudjanak
tevékenykedni a béke érdekében.

Add meg nekik az Erősség Lelkét, hogy általa le tudják győzni
a bénító félelmeket, de a meggondolatlan vakmerőséget is,
így szolgálatukat minden nehézség vagy váratlan akadály
ellenére is bátor lélekkel és fáradhatatlan kitartással tudják ellátni.

Add meg nekik a Tudás Lelkét, hogy általa önmagukat
állandóan képezve a Magyar Honvédelem elismert és
megbecsült katonáiként példát mutassanak békét megőrző
szolgálatuk idején.

Add meg nekik a Jámborság és Szelídség Lelkét, hogy
általa elkerüljék az igazságtalan hatalomvágyat, az elfogult
egyoldalúságot, és így megvalósuljon az igaz egység és
bajtársi összetartozás eszményének gyakorlata, az emberi és
szolgálati viszonyok kiegyensúlyozottsága.

Add meg nekik az Istenfélelem Lelkét, hogy általa el tudják
kerülni az emberi életet megmérgező visszaéléseket, s így
váljanak a fegyelmezett magatartás és a felelősségteljes
emberség vonzó példájává egymás között és mindannyiunk
előtt.

Áldd meg a külmissziókban szolgáló katonáink életét, melyet
a Magyar Honvédelem nemes ügyének ajánlottak, hogy
feladataik elvégzése után örömmel és büszkén köszönthessük
mindnyájukat.

(2012. Szentes, EUFOR kontingens búcsúztatója)

%d blogger ezt kedveli: