Tavaly írni szerettem volna egy cikket a németországi rabbinátus haderőn belüli szerepéről. Valahol írtam is korábban a tábori rabbinátus (újra) bevezetésének szándékáról, de aztán valahogy elmaradt az egyik – számunkra – lényeges eseményről való tudósításom.

1979-ben született Budapesten, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után Balla Zsolt a 2000-es évek elején vándorolt ki Németországba. A Lauder Alapítvány berlini Jesívájában tanult, majd a Hildesheimer Rabbinerseminar zu Berlinben lett ortodox rabbivá, de járt Jeruzsálemben is tanulni. Ezután lipcsei rabbi lett.
Miutána a Bundeswehr a Németországi Zsidók Központi Tanácsával (amely a konzervatív és ortodox zsidóságot képviselete ott) egyeztetett ők Balla Zsoltot javasolták főrabbinak.
Németországban 1938-ban szünt meg a tábori rabbinátus, amely évben elindult az ellenük irányuló progrom. (Az első világháborúig számos tábori rabbi is szolgált az országban, az egyik leghíresebb Leo Baeck.)

Helmuth Kohl a 90-es években könnyített bevándorlást engedélyezett a zsidóknak, hogy felduzzadhasson a németországi zsidó közösség. Így a II. világháború után 15 ezerből 100 ezer lett.
Korábban már írtam a muszlimok kapcsán, hogy évek óta téma a rabbik és imámok visszavezetése a Bundeswehrbe, de nehézségekbe ütközik, hogy nem egységesek, számos szervezetük létezik, és nehéz így kivel tárgyalni, konfliktusmentesen bevezetni a szolgálatokat.
Balla 2009 óta a lipcsei zsinagóga rabbija, 2019 óta meg a szász tartomány főrabbija. 2021 június 21-ben beiktatták tábori főrabbinak, ugyanakkor megtartja előző feladatait is.
A beiktatásról egy rövid német összefoglaló itt tekinthető meg.
Balla Zsoltot egyébként jól ismerik a magyar zsinagógákból is, és több videót is találni tőle, ahol Tórát magyaráz vagy más vallási témában nyilatkozik meg magyarul. Például itt.
A 180 ezres Bundeswehrben nem tudni hány zsidó katona szolgál, hiszen – ahogy hazánkban is – nem törvényes erről adatgyűjtést végezni. A szolgálat létrejötte azonban inkább politikai és elsősorban nem a vallásgyakorlás szabad biztosítását, hanem a vallásszabadságot hivatott kifejezni.
A rabbik (a főrabbi – németül Militärbundesrabbiner – alatt) a jelenlegi tervek szerint 10-en lesznek. Egyenruhát nem viselnek (ahogy hazánkban sem), és nem alkotnak saját zsidó közösséget sem, így minden vallásügyi hivatalos dologban a nem katonai vallási intézményhez fognak tartozni. (forrás)