Oroszok – Hévíz – ortodox egyház 1. rész

A mostani írásban egy sajátos nemzetbiztonsági – humanitárius nexusra szeretném felhívni a figyelmet.

Két dolog jól ismert, ami a vallás és a politika kapcsolatát illeti a mostani ukrán konfliktus kapcsán.

(1) Az oroszországi politikai vezetés szoros kapcsolata az Orosz Ortodox Egyházzal,

(2) másrészt az, hogy 2019. január 6-án az inkább jelképes, de mégis általánosan a primus inter pares-nek tartott konstantinápolyi Bartholomaiosz pátriárka ünnepélyesen aláírta az Ukrán Ortodox Egyház függetlenségét megállapító bullát, és így az ukrán egyház formálisan levált az oroszról, és előbbinek vezetője Epianyij (Serhii Petrovych Dumenko) metropolita lett.

Kárpátalja és néhány gondolat a nemzetbiztonság vonatkozásában

A kárpátaljai magyarok 2,4%-a ortodox[1], a többi más keresztény (elsősorban református). Ez a körülbelül 3 000 főre tehető lakosság az ortodox egyházzal van szoros kapcsolatban. Közülük sokan a kettős állampolgárság birtokában (jogi előfeltételek eme tekintetében) gond nélkül válhattak a Magyar Honvédség vagy más egyenruhás, esetleg stratégiailag fontos intézmény állományának tagjává. Másfelől, az érkező nem magyar nemzetiségű ukrajnai állampolgárok hazánk területén felvehetik a kapcsolatot a Magyar Ortodox Egyházmegye (Moszkvai Patriarkátus) vagy más nemzetiségű (és általában más-más nyelvű) ortodox közösségekkel.[2]

Az ezekkel az  egyházakkal való kapcsolatfelvétel ezért szükséges a politikum számára, nyelvileg és a gondoskodás szempontjából is stabilitást és fogódzó pontot nyújthatnak ezek, mint vallási közösségek a menekültek számára, másrészről össze is kapcsolhatják egyesek a fegyveres konfliktusban résztvevő egyik vagy másik fél propagandisztikus céljaival, esetleg a már meglévő, ezen egyházakhoz tartozó katonákat is elérhetik külföldi érdekeltségek humanitárius vagy más valós vagy konspirált céllal.

Ahhoz, hogy a helyzetet kezelni lehessen, ezen közösségek tekintetében még az információgyűjtést is kellő óvatossággal kell végezni (pl. a perspektivikus beszervezés lehetőségét szem előtt tartva), inkább a lehetőségekhez mérten a legszorosabb állam-egyházi kapcsolattartást és segítségnyújtást kell megadni, a szükséges korlátozások mellett. A fegyveres szervek kapcsán fel kell mérni (a jogszabályi kereteken belül), hogy milyen mértékben van szükség az ilyen egyházakhoz tartozó katonáknak tábori lelkészi ellátásra. Az ortodox egyházzal kapcsolatban kiemelendő ugyanakkor, hogy doktrinális tekintetben közel áll a római- és görögkatolikus egyházhoz, így számos ponton a katolikus tábori lelkészek valós szentségi szolgálatot végezhetnek az ortodox hívek tekintetében.[3] Másfelől, mérlegelni kell, hogy a bevett egyházak számára legalább tartalékos katonai vagy honvédelmi alkalmazotti, vagy legalább szerződéses civilként, de hivatalos formában lelkipásztori ellátást biztosítson az állam a bevett egyházak tagjainak. Ez nem is az adott vallást valók létszámának függvényében lényeges, hanem a katonalelkészi szolgálat sajátos állam-egyházi viszonyból eredő lehetőségeinek kiaknázását jelenthetné (információszerzés, diplomáciai jelleg, ellenőrzés lehetősége stb.).

               A messzebbre, illetve Nyugatra távozó ukrán menekültek és részben oroszok a már korábbi konfliktusok során az egyházi központjukat Nyugatra helyező, de legalábbis nagyszámú ortodox közösséggel találkozhatnak. Ahogy az iszlám dominanciájú migrációt az imámok képzése, a medreszék külföldi támogatásának felügyelete jellemzi, mintegy tanulságul, hogy ezek valóban a vallási küldetésüket teljesítsék be, úgy szükséges lesz még inkább a figyelmet az ortodox közösségek felé fordítani az USA-ban, Európában, de még hazánkban is.


[1] Summa 2017, A kárpátaljai magyarság demográfiai felmérése, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., https://bgazrt.hu/summa-2017-a-karpataljai-magyarsag-demografiai-felmerese/, 2022. 05. 01.

[2] A 2011. évi CCVI. törvény [ Ehtv. ] felsorolja az ún. bevett egyházakat, melyek között több ortodox is szerepel.

[3] A témának egyik kiemelkedő magyar kutatója Szabó Péter, aki például a [A] Keleti egyházak szentségi joga című könyvben ír ezekről a közös pontokról. (Szabó Péter: A keleti egyházak szentségi joga. Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, 2008.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.