Meta – rohingya

Mianmarban (Burmában) már 10 hónapja a hadsereg átvette a hatalmat, és polgárháborús (de mindenképpen ahhoz közelítő) állapotok vannak.

A katolikus Bo püspök nemrég hangsúlyozta, hogy a helyzet már nem is csupán két fél harca, hanem a káosz is kirajzolódik benne.

Nem enyhült azonban a (többségében) muszlim vallást valló rohingyák helyzete sem. A mianmari kisebbség, amelyet a korábbi demokratikus berendezkedést célnak valló, Aung Szan Szu Kji vezette kormánypárt alatt is üldözést szenvedett.

A hadsereg látszólag nem változtatott álláspontján, még a nemzetközi (főleg Gambia pere a Nemzetközi Bíróságon) nyomásgyakorlás sem járt sikerrel. Ez utóbbi főleg a puccs és a pandémia együttes következménye.

Másfelől aktuális hír, hogy a külföldön élő rohingyák egy csoportja újabb segítséget próbál nyújtani a rohingyáknak. Ehhez lényeges látni, hogy a mianmari népesség a migrációs csoportok egy nagy szeletét teszi ki. Igaz, elsősorban saját térségében, de nem kis számban kerülnek nyugati térfélre is, és nem csak napjainkban.

Ez a legújabb segítség egy újabb per, amelyet Kaliforniában és Londonban nyújtottak be, és amely a Meta (Platforms) névű szervezetet (ami ugye a Facebook és Zuckerberg lényegében) pereli be, azzal a jogcímmel, hogy a cég közvetve hozzájárult a rohingya genocídiumhoz. Ez – szerintük – főleg abban nyilvánult meg, hogy nem korlátozták a rohingyák elleni gyűlöletes megjegyzéseket, nem volt megfelelő moderálás.

Megfelelő távolságból nézve két tényezőt feltételesen be kell venni az összképbe. A nyugati perek egy része pénzszerzés. Nehéz szebben írni, de a lényeg, hogy bár egy nyertes per sokat lendít egy ügyön, az érte járó pénz legalább annyit, ha nem többet segít egy ügy érdekében. Tehát értsük jól, nem anyagi haszonszerzéssel gyanúsítom a csoportot, csak lássuk ezen nyugati perek természetét és gyakorlati hasznát.