Megjelent egy interjú egy kurd tábornokkal, aki határozottan kiáll amellett, hogy az Iszlám Állam nem tűnt el, és hogy a pesmerga harcosok mind a mai napig Európa védővonalát adják, ráadásul elavult fegyverzettel, miközben az Iszlám Állam valahonnan modern eszközökkel harcol.
A bonyolult politika okán a kurdokat néhány éve kiemelten támogató nyugati erők mára csak nagyon kevéssé segíti. Nem véletlen például, hogy Törökország akaratát az iraki bevonulásra. Az is okkal feltételezhető, hogy a tábornoknak érdeke, hogy támogatást kérjen nyugattól, amitől nagyrészt elestek a közelmúltban. A pandémia közepén arra próbálja felhívni a nemzetközi közvéleményt, hogy próbáljanak újra picit feléjük nézni, mert nagyobb lesz a baj, és sokkal nehezebb a helyzet, ha később támogatják őket – így az indok.
A tábornok vallási vonatkozású története egy harcossal elgondolkodtató. Egy iszlamista (értsd: az Iszlám Állam harcosa) amikor megtapasztalja, hogy van alternatíva a Paradicsomba kerülés kapcsán, inkább az életet választja. Ha megszavazzuk a bizalmat és elhisszük ezt a történetet, az csak erősíti a feltételezést, hogy ezek a harcosok nem is annyira vallási fanatikusok, de legalábbis nem mélyen vallásosak, hanem valami sokkal felszínesebb, de intenzívebb tényező(k) hatja őket.
Mindenesetre érdemes elolvasni és beilleszteni gondolatait a nagy képbe.
blog E N S 𐌂 ... seregnyi lélek 