
Tibet Autonóm Régióba látogatott Hszi Csin-ping kínai elnök. A kínai és nemzetközi politikai szempontból is ingoványos területen három évtizede nem járt az ázsiai ország legfőbb vezetője. A felsőbb politikai vezetők között is éppen a mostani elnök volt ott utoljára még alelnökként 2011-ben. Elnök (Csiang Cö-min) 1990-ben volt ott utoljára.
A magas fennsíkra 1951-ben vonult be a kínai hadsereg, amit Kína felszabadításként, Tibet ellenállói megszállásként értelmeznek. Amit tény, hogy Kína infrastruktúrát és oktatást vitt a fejletlen régióba, közben a helyi tradicionális világnak a nyomai is kezdenek eltűnni. A száműzött tibeti kormány vallási elnyomással és kultúrájuk erodálásával vádolja Pekinget.
A kínai elnök az indiai határon fekvő Nyingchibe érkezett (lsd. térkép), ami további feszültségeket okozott, hiszen Indiával inkább romló a viszonyuk. (Ladak, illetve a vitatott Akszaj Csin területek)

Az elnök egy júniusban átadott szupergyors vasútvonalon utazott Lhaszába, Tibet székhelyére, ahol látogatást tett a Potala palotában. Ez egykor az 1959 óta Indiában, száműzetésben élő 14. dalai lámának, Tibet spirituális vezetőjének adott otthont.
Kínának tehát fontos ez a régió, számos kérdést vet fel, hogy mi a célja vele. Számos elemzésben felmerül, hogy Kína nem a szekularizmus erőltetésével, hanem a következő Dalai Lámával próbál majd befolyást nyerni a térség lakóin. Ennek egyik formája, hogy ők választják ki a Dalai Lámát. Igaz, korábban (2007) hoztak olyan törvényt, ami megtiltaná az újjászületést. A dalai láma többször kijelentette: mivel országa kínai ellenőrzés alatt áll, nem hajlandó ott újjászületni. Mivel a törvény szerint a Kínán kívül élő buddhista szerzetesek legálisan nem születhetnek újjá, ezzel a kínai hatóságok kezébe adja a jogot, hogy megválasszák a következő dalai lámát. Ebben a helyzetben könnyen előfordulhat, hogy a jelenlegi dalai láma halála után két utóda lesz: egy, akit a kínai kormány ültetne a helyére, és egy, akit a buddhista szerzetesek választanak ki, ez pedig komoly feszültségekhez vezethet majd.