Mianmarban – ahogy arról többször is írtam már – a szerzetesség is részese a megmozdulásoknak. A hátteréről is írtam már ennek, itt most egy példát szeretnék mutatni. Kyaw Swar Htay, későbbi szerzetesi nevén U Kaythara kilépett a rendből és katonának állt és most Geoge Michael-nek hívatja magát.
20 éves korában lett szerzetes az édesanyja unszolására. Burmában (értsd Mianmar) tradicionálisan nagy becsben áll az, aki legalább ideiglenesen bevonul szerzetesnek. A szegény családok már 7 éves kora körül elviszik a kolostorba a gyerekeket, elsősorban a megélhetési gondok miatt. A felnőt kor határára érve viszont amúgy is szokás elvonulni. A többség nem, de egy részük megmarad szerzetesnek.
Ennek fényében lehet megérteni azt is, hogy inkább számunkra furcsa, hogy valaki otthagyja a rendet. Az viszont a semmilyen élőlénynek ártani nem akaró buddhistáknak bárhol a világon furcsa lehet, hogyan tud valaki ilyen nagyot váltani. Akiről szól ez a bejegyzés megemlíti, hogy folyamatosan jelen volt a tüntetéseken, de igazán a ranguni külvárosban (Hlaing Tharyar városrészben) történt zavargások voltak a végső lökés, mely alapján a döntését meghozta.
Az egyik forrás megszólaltatta U Gambira-t, aki 2007-ben az ún. Sáfrányos Forradalomban vezető szerepet töltött be, melyért elítélték és bár fokozatosan csökkent a börtönben töltött éveinek száma, így is eltöltött négy évet ott (kemény fizikai munkára is kötelezve), majd Ausztráliában kért menedékjogot. Politikai szereplése miatt nem lehetett többé szerzetes sem.
U Gambira látja az árnyoldalát annak, amikor valaki ilyen elszánt.
A két forrás itt és ott olvasható.
Végül egy kis összefoglaló a mianmari szerzetesek ebbéli témában való szétszakadásáról.
blog E N S 𐌂 ... seregnyi lélek 