(új) Nemzeti Katonai Stratégia

Egy héttel ezelőtt jelent meg az új Nemzeti Katonai Stratégia (NKS)

Az előző (2012-es) és a mostani összehasonlítását az alábbi honlap>> nagyon szépen megtette már.

Az első – 1989 után – 2009-ben, majd 2012-ben került elfogadásra.

Már a 2009-es esetében is kritika érte a stratégiát, hogy nem foglalkozott a 2008-as világválsággal, pedig nagyban hatással volt a hadseregekre. Most a pandémia az, ami (a gazdasági válságra is hatással) szükséges része lehetett volna a írásnak. Lett is.

Bár valóban meg kell tudni húzni a határt a Nemzeti Biztonsági Stratégia (NBS) és a NKS között, mégis a 2012-es nagyon általánosnak tűnik. A Magyar Honvédség feladatkörének kiemelt feladata volt a határvédelmi feladatok és az egészségügyben való kiegészítő szolgálat. A 2021-ben kiadottban már szerepelnek ezek, ráadásul a 2012-ben már meglévő vallási-etnikai alapú konfliktusok is cizelláltabban vannak kifejtve.

Kissé furcsa, hogy a bukott államok, vallási-etnikai konfliktusok csak a migráció zárójeléhez tartoznak, de mindez egyben valódi elképzelés is lehet. Ahogy látjuk a Maliban és Afganisztánban való szerepvállalásunkat is a migráció megelőzésével indokolja a kormány.

A blogom témájába ez a rész illik, illetve ez a lényeges:

“A 21. században állandósulnak a nem állami szereplők jelentette kihívások, amelyek kezeléséhez a Magyar Honvédség elsősorban azok keletkezési helyén, a válságkezelési műveletekben való szerepvállalása révén járulhat hozzá. Jelentős fenyegetést képez a radikális ideológiák és a terrorizmus terjedése Európán belül, illetve annak perifériáján. Mindez hagyományos és nem hagyományos támadások indítását eredményezheti akár Magyarországon is, illetve magyar állampolgárok vagy magyar érdekeltségek, katonai műveletek és missziók ellen külföldön. Ide sorolható a forradalmi technológiák illetéktelen kezekbe kerülésével a nemzet biztonságát veszélyeztető támadások vagy terrorcselekmények végrehajtása is. Jelenleg és a belátható jövőben a legnagyobb valószínűséggel az illegális migráció tömeges mértékű, a kormányzati rendszerek és rendvédelmi erők túlterhelésével járó növekedésére lehet számítani főként a nyugat-balkáni, de más, hazánkat érintő útvonalak irányából is. Egy ilyen jellegű „modern kori népvándorlás” súlyos következményekkel jár Európa, így Magyarország biztonságára és stabilitására nézve, miközben a jelenség nemzetbiztonsági, közbiztonsági, humanitárius és közegészségügyi kockázatokat is magában hordoz. Migrációs válsághelyzetben a Magyar Honvédség a rendvédelmi erőket támogatva lép fel. Az illegális tömeges migrációt kiváltó okok (gyenge/bukott államok, etnikai-vallási konfliktusok, szélsőséges ideológiák, klímaváltozás, fegyverek ellenőrizetlen terjedése, továbbá külső szereplők egyoldalú beavatkozása) enyhítésében a Magyar Honvédség az állam tágabb biztonság- és védelempolitikai eszközrendszerének részeként, nemzetközi koalícióban lép fel.”

A teljes szöveg itt található a Magyar Közlönyben…