A kezdetek régiek, de a rendszervátlás utáni (a II. világháború utáni kommunizmus első évtizede után formálisan soha meg nem szüntetett) tábori lelkészi szolgálatot 1994-ben állították fel.
A tábori püspök a katonai ordinariátus vezetője. (Van olyan ország, ahol nem püspök.) Az ordinariátus az egyházmegyékhez hasonló, különleges egyházi terület, melyet a Szentszéktől eredő, és a Szentszék és az adott állam közötti megegyezés által pontosabban meghatározott statútum kormányoz. A lényeg, hogy itt nem területi, hanem személyi alapon szerveződik az egyházmegye. Nem egy területen élők tartoznak egy plébániához, hanem egy sajátos helyzetben lévő emberek tartoznak egy intézményhez (és látja el őket egy lelkész).
A sajátos helyzetű lehet egyetemista, úton lévő, rab stb. Jelen esetben katonákról van szó. Katolikus szóhasználatban a személyekre bízott pap a lelkész. (A protestánsoknál nem beszélünk papról, mert nem mutat be áldozatot, ott a pap fogalmát önmagában is betölti a lelkész kifejezés).
A tábori püspök csak az lehet aki megfelel az Egyházi Törvénykönyv előírásainak, és részben államiaknak is. Az egyháziak a következők: legyen bölcs, jámbor, buzgó. Ami kézzelfoghatóbb, hogy legyen jó híre, legalább 35 éves és 5 éve pap, legyen doktorátusa, de legalábbis magasabb végzettsége, vagy minimum jártassága legalább az egyikében az alábbiak közül: szentírástudományok, teológiában, egyházjog.
1966 óta minden évben készül egy lista a püspökségre alkalmas személyekről. Ebből ki is válogatnak néhányat, aki ajánlhatóan is az, amit elküldenek a Szentszéknek. Általában azonban ez akkor “aktiválódik”, amikor aktuális a püspöki kinevezés. Amikor aktuális akkor a Szentszék Magyarországra delegált nagykövete az ún. nuncius információgyűjtésbe (sic!) fog, amely a jelölt alapos megismerését jelenti. Ez titkos levelek kiküldését is jelenti, melyet széles körben kapnak meg emberek: papok, szerzetesek, civilek is. A nuncius ezeket az információkat (a saját véleményével) a Püspöki Kongregációnak, vagyis a Szentszéknek megküldi. Később ők döntik el, hogy a javasoltak közül ki lesz a püspök.
A II. Vatikáni Zsinat óta egyértelműen elválasztják az államot és az egyházat. A már korábban elindult folyamat nem csak az állam erősödése volt, amelyik az egyházi hatalmat akarta korlátozni, hanem egyházi érdek is volt, hiszen ezáltal érte el, hogy ne szóljon bele az állam az egyház ügyeibe. Ma már furcsa, de Magyarországon is természetes volt, hogy világi nagyurak, illetve az uralkodó döntötte el, hogy kiből lehet püspök.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában például a hadügyminisztérium terjesztette föl a tábori püspök jelöltet, majd az uralkodó nevezte ki. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi szabályozás szerint hazánkban a Szentszék nevezi ki a tábori püspököt. Az állam annyiban kap szerepet, hogy a Szentszék addig nem hirdeti ki, amíg nem értesítette a Magyar Kormányt, aki 15 nap alatt általános politikai kifogást emelhet. Ez a kifogás a Szentszéket nem köti, de érdeke, hogy tudja a kormány véleményét.
Érdekes, de egyben lényeges elem továbbá, hogy a tábori lelkészek nem, de a tábori lelkészek elöljárói, vezető beosztásban lévők, nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezettek.
A tábori püspökök államhoz és a fegyveres testületekhez közel álló mivolta miatt az egyházban és a politikában is nyomot hagytak. A Zadravecz István, Hász István, Révész István nevei mindenképpen megemlítendők.
A következő néhány sorban azokról a tábori püspökökről írok, akik a Katonai Ordinariátusban szolgáltak, vezették azt a közelmúltban, az újjáalakulás után. Nehéz száraz tényekkel bemutatni, főleg olyanoknak, akik nem tájékozottak a területen, ezért majd egy másik alkalommal írok inkább bővebben a témáról. Most csak röviden néhány gondolatot megosztok.
A rendszerváltás utáni első tábori püspök dr. Ladocsi Gáspár lett. 1994. április 18-án nevezte ki II. János Pál pápa az újonan felállított Katonai Ordinariátus püspökévé. A 2001-ig tartó szolgálatában megalapozta az új lelkészi szolgálati rendszert, amelyben a katonák – és különösen a vezetőik – nehezen tudtak mit kezdeni papokkal. Gondoljunk bele: néhány évvel korábban még a templombajárás is tiltott volt, nemhogy papok, tisztként, sőt, (a püspök) tábornokként a rendszeren belül szogláljon. Az idősebb katonák máig nehezen tudják elhinni, hogy a tábori lelkész nem a politikai tiszt utóda. (Erre bizonyíték a tábori lelkész politikai tiszthez képest merőben korlátozott joga, beosztásához köthető feladatrendszere.) A minden bizonnyal küzdelmes úttörő pálya 2001-ben ért véget, azzal, hogy nyugdíjazását kérte.
Dr. Szabó Tamás József dandártábornok, tábori püspök a következő (2002) évtől lett tábori püspök. 2007-ig tartó szolgálatában egy fiatal, közvetlen személyiségű püspök vitte tovább a már megkezdett lelkészi rendszer kialakítását. 2007. március 15-én váratlanul, erőteljes, de nagyon kérészéletű sajtóvisszhang mellett lemondott, sőt papi szolgálatát is befejezte. Döntése nem politikai természetű volt.
2009-ig Berta Tibor (a püspök helyettese, általános helynöke) vezette az ordinariátust. Ebben az évben Bíró László lett az új tábori püspök. Személyében egy az egész országban népszerű lelkipásztori szempontból közkedvelt korábban már püspökké szentelt lett az új vezető. Bíró László nem kapott egyenruhát, sem tábornoki rendfokozatot. A hivatalos indoklás szerint a korára tekintettel, de nem elképzelhetetlen, hogy egyházpolitikai okai is lehettek. Akárhogy is, a protestáns tábori püspökkel ellentétben más formában állították a rendszer élére. Jelenleg is ő a tábori püspök, bár a hírportálok szerint jó ideje betegeskedik.
fotók. szerző által készített (Bíró László tábori püspök és Barsi Balázs ferences szerzetes), internet.
Sokan a tábori lelkészetben az állam egyházát vélik felfedezni, egyesek szerint a lelkész és a hadsereg nem illeszkedhet össze. Röviden nehéz ezekről az állításokról bebizonyítani, hogy nem állják meg a valóság próbáját. Két dolgot szem előtt kell tartani.
Az egyik, hogy az egyház igyekszik misszionálni, evangéliumot hirdetni mindenhol. Küld papokat a börtönben lévő papokhoz, az egyetemistákhoz, a hajókon lévőkhöz, messzi Afrikába. Nem lesz ettől a pap rab, bennszülött, de még egyetemista sem. Az ő feladatuk az, hogy a nem általános életformában élők közé kerülve mutassanak fel valami a krisztusi üzenetből.
A politikaközeli “vád”, igazából még igaz is. Ahogy írtam azonban a tábori lelkészek nem a politikai tisztek utódai. A tábori püspök állami szemmel nézve a Honvédelmi Minisztérium egyik háttérintézményének vezetője, amelyet felügyel (de nem irányít) a honvédelmi miniszter parlamenti államtitkára. Az intézmény lehetőséget biztosít a szabad vallásgyakorlás lehetőségére egy zárt világban szolgáló, külszolgálatokra huzamosan elutazó, sajátos életformát élők számára.
blog E N S 𐌂 ... seregnyi lélek 