15 év karanténban

Manapság, amikor a karantén sokak számára napi tény, talán jobban megértjük azokat, akik ezt átélték már.

Egy ilyen Aung San Suu Kyi, akinek az édesapja volt Aung San (angol átírást használom). Kik ők? Suu Kyi Nobel békedíjas lett, így a neve ismertebb. Ám amíg nem utazunk el Mianmarba (igen, az Burma, csak 1989 óta a katonai junta Mianmarra nevezte át) addig nem értjük meg, hogy milyen fontos Aung San.

Minden nemzetnek vannak ikonikus, főleg a államalapító, forradalmár hősei. A magyaroknál ilyen volt például Árpád vezér, István király, Kossuth Lajos. Persze sokan fogalmazhatnak meg velük kapcsolatban kételyeket, de az nincs másképp Mianmarban sem. Aung San egyrészt Burma “nemzetének atyjaként” számos mianmari számára tekintély, másrészt tény, hogy olyanok köthetők a nevéhez, mint a nemzeti hadsereg megalakítása (Tatmadaw), vagy akár a függetlenség kivívása a Brit Birodalomtól, mely miatt nem félt a japánoktól vagy akár más nemzettől is segítséget kérni, és akár egymással szemben is kijátszani őket.

Aung San merénylet áldozata lett, mikor már élt 2 éves kislánya Suu Kyi. Akkor még igen, de nem sokkal később aligha számítottak rá, hogy a kislányból a világ egyik legmeghatározóbb politikusa lesz. Ennek oka az évtizedekig tartó katonai junta uralma volt. Aung San azonban nem juntát szeretett volna. Egyik fenmaradt gondolata:

“The armed forces have not been created for the purpose of persecuting the people, nor for the purpose of exercising power with
weapons. The army is the servant of the country. The country is
never the servant of the army.”

Éppen Suu Kyi nevéhez és az általa vezetett párthoz a Nemzeti Liga a Demokráciáérthoz (NLD) köthető a katonai junta megbicsaklása. Ám aki megbicsaklik csak megnyaklik. A katonai junta csak átalakult és bár Suu Kyi de facto kormányfő lett, valójában a junta a háttérben döntő pozíciókban maradt mindmáig.

Mielőtt azonban idáig eljutottunk Suu Kyi 15 éven át háziőrizetben (ha úgy tetszik karanténban) élt. 1989 és 2010 között vagyis 21 év alatt másfél évtized.

Suu Kyi angol férjétől elválva (és gyerekeit Angliában hátrahagyva) vállalta az önkéntes száműzetést. Anyaként és feleségként aligha nevezhető sikeresnek. Politikusként viszont nagyon vegyesen megítélt. Egyes esetben rá szegeződő fegyverek között gyalogolt át, ami szimbolikusan rámutat arra milyen is a viszonya a katonai juntaval. Egyrészt nem szeretik, mert demokráciáról szónokol és politikai átrendeződésről. Másfelől apja dicsfénye igazi pajzs is számára. Ugyanakkor meglepő lépéseket tesz, melyek mintha a juntának kedveznének.

• 

Ilyen eset volt, amikor saját párttársa Ko Ni temetésére nem ment el, de még csak nem is reagált az eseményre. Párton belül lenni egy dolog, azonban Ko Ni az ország egyik legjobb alkotmányjogásza volt, aki kitalálta az államtanácsos pozíciót az országban, mely a hatályban lévő alaptörvény kiskapujaként (részben, hogy külföldi állampolgárságú vagy olyan, akinek közvetlen hozzátartozója az) megoldja, hogy bár nem lehetne, mégis lehet állam vagy kormányfő. Ko Ni muszlim volt.

Suu Kyi utolsó világ előtti felszólalása a Nemzetközi Bíróság előtt volt. A rohingya Banglades melletti területen fekvő népcsoport. Többségében muszlimok. Mivel Mianmar nem fogadja el őket az ország népcsoportjaként hivatalosan, hanem bangladesi muszlimoknak nevezi őket, ezért hontalanok és polgári, alanyi jogaik érvényesítése hiányában számos hátrány éri őket. Suu Kyi a bírósági védőbeszédet ő maga személyesen adta elő. A világ szemében meglepő módon a 15 évig háziőrizetben lévő politikusasszony és akire fegyvert fogott a Tatmadaw katonai junta, egyszerűen megvédte a kormány álláspontját és lényegében szentesítette a rohingyák mianmari hontalanságát.

A nemzetközi közösség döbbenten hallgatta Suu Kyit. Vajon miért tette ezt?

Aki ismeri Srí Lanka és Mianmar világát az tudja, hogy a buddhizmus átpolitizáltsága nem ritka jelenség. Mianmar legharsányabb buddhista szerzetese Ashin Wirathu a rohingyák esküdt ellensége, és aki a TIME magazin címlapjára is került, és akit sokan nemzetközileg a sokatmondó “buddhista binladenként” emlegetnek.. Logikus lenne a gondolat, hogy talán Suu Kyi is valamiféle szélsőséges buddhista okból lenne rohingyaellenes. Nem. Ashin Wirathu nyomdafestéket nem tűrő szavakkal szídja Suu Kyit is, ami jól mutatja, hogy nem lehet egyértelmű igen-nemekkel a mianmari politikát megérteni.

A közeljövőben fény derülhet arra, hogy Suu Kyi egy megvezetett politikus, vagy egy a politikában kivételesen ügyesen navigáló egyedülálló tehetséggel megáldott vezető.