Kászim Szulejmán halála

Igazi mélyelemzés kellene Szulejmán halála kapcsán, hogy megértsük az összefüggéseket (már amennyi nyílt forrásból egyáltalán megtehető). A legalapvetőbb ismeret alapján lehet tudni, hogy Irán siíta, Irak is siíta többségű ország. Irak ugyanakkor szunnita vezetés alatt van. Ennek számos konfliktus lett az alapja, többek között Szaddám Huszein uralkodása és halála is.

Sokszor írtam már ezen a blogon arról, hogy a háborúk mögött lévő vallás legfeljebb ragasztóanyag, ami összetartja az identitás “konstruktumát”. Persze a lényegen nem változtat, sőt, éppen ezért elemezni kell a vallást, mert általa értünk meg sok minden részletet. Ugyanakkor nem szabad a vallásból levezetni az eseményeket, mert azok nem az identitásból, hanem politikai, gazdasági igényből és akaratból származnak.

Szulejmán halála egy politikai fordulatnak tűnik; valójában ha nagyon leegyszerűsítjük mondhatjuk azt, hogy az USA saját befolyását kezdi félteni a térségben. Irán ugyanis nagyon ügyesen a siítá milicákon keresztül, különböző a Közel-keleti térségekben lévő országokban kiépítette szövetségeseit. Amint látjuk ezek nem feltétlenül országok, hanem azon belül működő csoportok. A Hezbollah ennek a legnagyobbika, és Irántól ez a csoport kapja a legtöbb és legpusztítóbb fegyvereket is.

Persze a drónok korában az asszimetrikus háború újfajta módját látjuk. Nem mintha a katonai drónok ne lennének nehezen beszerezhetők és ne lennének fegyverrel is bonyolult felszerelni (elsősorban gazdasági, kereskedelmi értelemben), de mégsem vadászgépekről, tankokról, tüzérségről beszélünk. Egyrészt olcsóbb, másrészt anonimebb, harmadrészt nem épült ki velük szemben még olyan védelem, mint a többi haditechnikával szemben.

Szulejmán valójában már régóta célpontja volt az USA-nak. Eddig miért nem csapott le rá? Pont azért, ami történik, vagyis, hogy a Hebollah már a Terminal nevű kommunikációs csatorna csoportján keresztül megüzente, hogy minden mártíromság dicsőség, melyet eme halál miatt követnek el az USA ellen. Nem akartak mártírt csinálni belőle. Most mégsem maradt más lehetőség, legalábbis ez az egyetlen logikus magyarázat minderre.

Szulejmán a miliciákkal kötött szövetséget, valójában zseniális módon építette ki Irán szövetségi rendszerét, nem véletlenül hívták a nem hivatalos iráni külügyminiszternek. Az USA azonban már rég tanult saját hibáiból, vagyis abból, hogy képtelenség a mai modernkori háborúkat egyértelműen megnyerni. Vagyis jobb forrásában elfojtani mindent. Számos ilyen beavatkozást látni a világon: kormányfők jönnek-mennek, valójában az USA rendezi a háttérben a szálakat.

Az USÁval szövetségesi viszonyban lévő szaudiak olajlétesítményei ellen elkövetett Iránhoz köthető miliciák támadása vagy éppen az USA egyik drónjának lelövése már borítékolhatóan elővételezte az USA beavatkozását.

Kászim Szulejmáni
© MTI / EPA / A legfőbb iráni vezető hivatala

Van egy érdekes vallási vonal azonban és éppen az a szervezet kapcsán, amely tagja volt Szulejmán. A Forradalmi Gárda különleges alakulat, amely része az iráni hadseregnek, de attól független is. Saját szárazföldi, légi és haditengerészettel rendelkezi, illetve két sajátos ága is van a Kudsz és a Baszidzs. A Kudsz a nemkonvencionális hadviselésre szakosodott (drónok, kiberhadviselés, hírszerzés és főleg Iránon kívüli akciókban vesz részt), a Bazsidzs meg egyfajta önkéntes tartalékos (de erős ideológiai kötődésű) szervezet.

Az iráni alkotmány szövege szerint:

They will undertake the responsibility of not only guarding and protecting the borders, but also the weight of ideological mission, i.e. striving ( jehād) on the path of God and struggle on the path of expanding the sovereignty of the law of God in the world; in accordance with the Qur’anic verse: “Against them make ready your strength to the utmost of your power, including steeds of war, to strike terror into (the hearts of) the enemies, of Allah and your enemies” (8: 60).

A fenti szavak a hadseregre vonatkoznak és külön kiemelve a Pasdaran-t, vagyis a Forradalmi Gárdát. Ami viszont kifejezetten a Gárdát illeti:

protecting the Revolution and its achievements.

A forradalom vívmánya pedig nem más, mint az iszlám (és iszlamizált) állam védelme. Ilyen értelemben valóban egyfajta vallási csendőrség szerep is rájuk lett bízva.

Szulejmán a Jeruzsálem arab neve után elnevezett Kudsz Erő élén állt. Ahogy írtam főként ez a szervezet felelt a perzsa vezetésű síita teokratikus állam közel-keleti befolyásának utóbbi évtizedekben tapasztalt erősödéséért. Szulejmáni közvetlenül Ali Khamenei legfőbb vallási és politikai vezető alatt állt, senki másnak nem tartozott beszámolással. Tegyük hozzá Baszidzs is is főleg az Ajatollah parancsait követi. A kisebb csoportjaik pedig jóformán a helyi imámok alá rendelik magukat.

Szulejmáni tehát miliciákat szervezett az iráni térségben, akik akciókkal a szunnita és nyugatbarát erők ellen lépnek fel, például Irakban. Bár sokan úgy gondolják ez hamar el fog ülni, szerintem nem. Azontúl, hogy mártír lesz belőle eszkalálódni fog az ügy, mert a miliciák már léteznek. Ráadásul ezen miliciák nem ritkán nagyon régi, rosszul felszerelt haditechnikával rendelkeznek, és harcban járatlan katonák kezelik őket. A tévedés lehetősége is fennáll: lehet, hogy nem arra lőnek, amire vagy akire akarnának. Mondjuk eltalálnak egy nagykövetséget, vagy egy saját bázist a katyusa rakétáival.