Tarrant, a kezdet?

Breivik – Tarrant egy Baader – Meinhof főnix, modern köntösben az internet adta lehetőségek alapján globalizáltan és egy picit más ideológiával.

Ulrike Meinhof a RAF főideológusa volt. Gyermekkorában (daganatos betegségben) elvesztette szüleit, de okos lány lett, hiszen filozófiát, szociológiát, pedagógiát, germanisztikát is tanult a marburgi egyetemen. Ismert mondása “Egy gépkocsi felgyújtása bűncselekmény, Száz gépkocsi felgyúújtsáa politikai tett.” Egyik ismert tette pedig a Springer postateherautók felgyújtása.

Andreas Baader apja elesett német katona volt, anyja nevelte fel. Zűrös gyerekkora volt, autólopásokkal tüzdelve. Főiskolára járt, de nem végezte el.

Anders Behring Breivik (Fjotolf Hansen) anyja nevelte. Zűrös fiatalkora volt. A modern keresztesek ideológusának tartotta magát. Több, mint 1500 oldalon fejti ki ideológiáját. Oslóban autóba rejtett bombarobbantással kezdte a terrorakcióját.

Brenton Harrison Tarrant, apját (daganatos betegségben) elveszítette. Szeméyi edzősködött, 74 oldalas kiáltványa ismert. Autójába rejtett bombát végül nem sikerült felrobbantania.

Mi az összefüggés? Egy ideológia és a cselekvés. Sokan vallási, mások politikai célok (nacionalista, kommunista, stb.) alapján határozzák meg őket és tettük mögötti indítékaikat. Kronologikusan megfigyelve tettük azonban elsősorban nem valamiért, hanem valami ellen fogalmazódott meg. A RAF első merényletei az 1967-es iráni sah berlini látogatásával és a vietnámi háború elleni tiltakozásból bonatkoztak ki. Alapjuk tehát az adott politikai vezetés elleni fellépés volt. A Breivik-Tarrant féle keresztes ideológia mögött látszólag nincs egységes szervezet. A Kinghts Templar féle csoportra (templomosok) Breivik és Tarrant is hivatkozik, de létük inkább elvi, semmint szervezeti formát öltött. Tarrant Ebba Åkerlundra hivatkozik mint a legfontosabbak közül valókra tette elkövetésének motivációjaként. A 11 éves kislány egy üzbég (Daeshhez kötődő) terrorista áldozata lett 2017-ben, amikor egy teherautóba rejtett bomba robbant Stockholmban. (A RAF esetében Rudi Dutschke lett áldozati szimbólum.) Tetteikben és a mögötte meghúzódó elgondolásban közös, hogy a politikai vezetést alkalmatlannak találják a fehér, európai kultúra megvédésében. Ezért saját kezükbe is vették ezt a védelmet, ráadásul úgy gondolták, hogy ezen politikai erők nem is érdekeltek a védelemben, így az ellenséget saját (politikai, hatalmi) rendszerükben vélték felfedezni.

Tarrant és Breivik számára a világ már jóval nyitottabb lett, mint a RAF tagok számára. Turistaként is könnyen juthattak el a világ számos pontjára, ráadásul a világ két legjobb gazdasági körülmények között lévő országában élőként az anyagi hátterét is meg tudták teremteni annak, hogy utazzanak, fegyvereket szerezzenek. Mindezt a RAF idejében csak szervezett keretek között lehetett elérni.

A másik a kommunikáció. A szervezettség fontos hátteret ad a kommunikáció megteremtésére, mely minden közös akciónak és az informálásnak alapja. Az internet terjedésével az ideológia és számos más adat, elképzelés szabadon terjed és könnyen elérhető.

Historia est magistra vitae. A történelem az élet tanítómesetere, érdemes látnunk, hogy a RAF, ami több évtizedig Németországot rettegésben tartotta (és talán mindmági létezik), egészen hasonló módon indult el mint a reakció az radikalizálódó iszlámra, iszlám többségű migrációra, és az ezekhez köthető terrorista akciókra. A keresztes, vagy templomos ideológia egy “ködszervezet”, megfoghatatlan szervezet nélküli, amihez az internet adja a azt a komponenst, ami által a virtuálissá vált ideológiai csoportjelleg akkor is kialakul, ha az formálisan nem is létezik. Ráadásul antagonisztikus párja az al-Kaida hasonlóan megfoghatatlan különösen a későbbi szakaszában, amikor már szatellitszervezetként, szervezeti értelemben kívülálló módon csoportok, mint például a Boko-Haram.

Bár az ausztrál hatóságok mindent megtesznek (a norvégokhoz hasonlóan), hogy ne kerüljön ki több eszme és ideológia a már így is ikonikussá vált említett elkövetkőktől, a szellem a palackból kiszabadulhatott. Mivel tetteik láthatólag egyértelműen reakció valamire, ezért amíg ezen akció (vagyis cselekménysorozat) fennáll, addig ez üzemanyag is lesz annak az ideológiának és “ködszervezetnek”, mely a norvég, majd az új-zélandi terrorakciók alapja is volt. Ahogy a RAF-ot nem a rendőrség, a katonaság, sem az elhárításnak nem sikerült felszámolnia, hanem a politikai változások hozták meg annak lényegi megszűnését, úgy a keresztes-templomos ideológia terjedése várható, és csak egy gyökeres politikai átalakulás lenne képes ezt a folyamatot megállítani.