Ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen hiánypótló tudományos előadásnak lehettek tanúi azok, akik személyesen elfáradtak rá. Dr. Ujházi Lóránd, tudományos főmunkatárs, aki különösen a biztonságpolitika és a vallás kapcsolatában írt cikkei által lehet ismerős szakmai körökben láthatóan nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy ez a terület (vagy igazából terüleket) is kellő hangsúlyt kapjanak a védelemtudományban. (Szándékosan nem hadtudományt használok, mert itt kicsit tágabb módon érdemes tekinteni erre.)
Prof. Dr. Padányi József, mk. vezérőrnagy, az egyetem tudományos rektorhelyettese nyitotta meg az előadást, ami megtisztelő lehet egy ilyen jellegű rendezvényen.
A téma a közel-keleti vallások európai kutatásának jelentősége volt, de lényegében az iszlám és a kereszténység sajátos összehasonlítása is. Gondolatait ezzel kapcsolatban Dr. Maróth Miklós, akadémikus, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézet igazgatója (MTA tag) osztotta meg a közönséggel. Filológus, ezért egy nagyon művelt széles látókörű, ugyanakkor nagyon határozott keretek között lévő összefoglalást adott arról, hogy miért fontos megérteni, hogy az iszlám és a kereszténység kutatása manapság nagyon fontos, nem utolsósorban azért, mert két teljesen különböző vallással van dolgunk. Szót ejtett a fundamentalizmus és a szélsőséges kifejezések tartalmának különbségéről, az iszlám törzsi múltjáról és annak jelenre gyakorolt hatásáról, a kereszténységről pedig főleg a nesztoriánus gondolkodás kapcsán történt egyfajta alternatív megközelítést használva európaiként kívülállóként próbált rátekinteni. Az előadása után a Palesztinába delegált magyar nagykövet és más tudós emberek (papok, tudósok) kérdeztek a professzortól.