A hüpe számosak által ismert esküvői kellék. Az amerikai filmekben sokszor látható építmény. Szimbolikája lényege, hogy nyitott, ahogy Ábrahám sátra is, vagyis vendégváró; a fej fölött eltakart, vagyis Isten gondviselő szeme őrködik; üres, vagyis nem a birtoklott tárgyak, hanem a benne lévő személyek a fontosak, ahogy majd a házasságban is kell lényeges legyen.

Nemrég hírt adtak arról, hogy a Stafánia Palotában egy kápolnát avattak és áldottak. Az építmény azonban inkább félúton van egy hüpe és egy kápolna között. Sajnos a sajtófotókon nem sok minden látszik, de hát honvedelem.hu-ról van szó, így nincs mit csodálkozni. Ahogy szinte mindig most is épp a lényeg hiányzik: a kápolna és az áldása. (némileg segíthet a Magyar Kurir)

Sejteni lehet a cikk szerintivel ellentétben “Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök, majd Berta Tibor ezredes, a HM Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke áldotta meg.” a református püspök nem az épületet áldotta meg, legalábbis református részről inkább az azt használókat szokás megáldani. (Hozzáteszem, hallottam már református áldást tárgyra vonatkoztatva.) Ám így is furcsa, hogy az áldás aktusáról nincs egy kép sem.

A nagy kérdés azonban nem is az áldás körül van. Melyik egyházé ez a kápolna? Úgy tűnik egyiké sem. Az ökumenikus (és fel nem szentelt) kápolnákról érdemes tudni azonban, hogy azokat a katolikus egyház nem fogadja el kápolnának. Ami egyet jelent azzal, hogy keresztelőket és esküvőket nem lehetne benne tartani. Az némileg elgondolkodtató, hogy ha katolikus részről megáldották (vagyis nem szentelték) mit jelent. Keresztelni csak keresztkutas kápolnában (ill. templomban), esketni csak templomban (esetleg kápolnában) szabad a katolikus rend szerint. Ez alól a püspök adhat felmentést.

Kérdés, hogy egy ilyen, egy oldalon zárt, hüpe méretű, keresztet és asztalt is magába fogadó építmény minek számít?

A Tábori Rabbinátus képviselői nem voltak jelen. Nyilván a részletekből ez következik is, vagyis nem fognak igényt tartani a helyre. Ugyanakkor mi a helyzet az olyan közösségekkel mint a Hit Gyülekezet vagy a Magyar Baptista Egyház. Sőt, mi a helyzet a polgári házasságkötésekkel.

Bevallom, főleg az utóbbi a hangsúlyos. A keresztény (vagy épp csak krisztushívő) közösségek kompatibilisek lehetnek a hely szellemével. Ám mi a helyzet a polgári házasságokkal. Nézzük meg ezt a galériát és mindjárt rájövünk mire gondolok.

Tehát nem hüpe, de akkor mi? Talán segít, ha megnézzük például Máriagyűdöt. Nemrégiben újították fel a szabadtéri részét.

A kápolna tehát egy nehezen definiálható fogalom. Ha belegondolunk az eredetébe, vagyis honnan származik a szó talán segít. Szent Márton, aki katonaként a köpenyét félbevágta és odaadta egy szegénynek. A megmaradt részt továbbra is hordta, ami már nem köpeny, csak köpenyke volt, latinul capella. Ezt a köpenydarabot állítólag megőrizték, francia uralkodók vittették háborúkba, ahol külön sátorban őrizték, körmeneteken vitték, szállították. A sátor, melyben őrizték maga is a capella, vagyis kápolna nevet kapta. A papot, aki őrizte ugyanez a név illette, ő lett a magyar káplán. Mindmáig ezért hívják a tábori lelkészeket, vagyis a katonalelkészeket a nyugati nyelvekben hasonlóan, például angolul army chaplain.

Ha így nézzük tehát a hely méltó, és érdekes megoldás, és mindaddig nevezhető és tekinthető spirituális és szent helynek is, amíg polgári módon el nem torzítják, vagy akár meg nem szentségtelenítik azt.

 

 

Reklámok