Jézus és a nem római római katonák bevonulása.

Érdekes lehetett a korabeli jézusi bevonulás. Ma ünnepli a keresztény világ Jézus bevonulását Jeruzsálembe.

Jézus elindul az Olajfák-hegyéről egy fiatal szamáron tanítványaival. Közben fesztivál hangulat, zsidók tömege tanyázott már le az ünnep miatt a jeruzsálemi falakon kívül, amelyen áthaladnak ilyen módon Jézusék. Sokakban bekapcsol a zakariási jövendőlés: a király szamáron érkezik! Ám Jézus a jövendőléssel ellentétben nem töri-zúzza szét Pilátusék harci szekereit.

Poncius Pilátus ugyanis ugyanúgy épp bevonul kohorszával (zászlóaljával, latinul cohors), valamivel több mint 500 római katonával. Érdekes lehetett ez is: zászlók, birodalmi jelvények, a sassal az élen. Az egyenruha és a megjelenés kétségkívül egyszerre ébresztett félelmet és várakozást. A katonák nem rómaiak voltak, de nem is zsidók, hiszen utóbbiak mentesültek a katonai szolgálat alól. (Cserébe viszont magas tisztségekbe sem juthattak.) A katonáktól tehát féltek, de tisztátalanok és lenézettek voltak a zsidók szemében. Másfelől ott volt a több ezer – ma így mondanánk – rendvédelmis, a zsidó főpap biztonsági szolgálata, rendőrei, akik az ünnepen szétszóródva Jeruzsálemben felügyelték a tömeget.

Ezekben a pillanatokban lépked egy kis szamár, rajta valakivel, aki talán a király lesz. Jézusnak azonban ekkorra már sok ellensége is van. A sok zsidó szokást semmibe vevő tanítása, nemrég Lázár feltámasztása, már nem sok kétséget hagyott, hogy sokan arra készüljenek, hogy megöljék.

Csakhogy sok a követője, és sokan arra is gondolnak, mi van ha tényleg… A rend őrei sem tudnak vele mit kezdeni. Felforgató, ám nincs mit rá bizonyítani.

Bár a prófétai jövendölés úgy látszik beteljesül, valami mégsem stimmel. Jézus amikor bemegy a falakon túl a Templomba, nem koronázzák királlyá. Nem uszítja követőit a szekerek és katonák elpusztítására. Egyszerűen körbenéz és távozik.

Egyes kutatók szerint (egy papírusz maradványra hivatkozva) Jézus ekkor a templomban lévő szent edényeket nézte meg, azonban a többiekkel ellentétben tisztátalanul, vagyis a rituális mosakodást kihagyta.

A Húsvéti története azonban nem ér véget Pilátus épp csak megtelepszik a Palotában, a papok készülnek a nagy ünnepre, este halk morajlás mellett hajtják alvásra fejüket az emberek, vagy épp virrasztanak és imádkoznak. A rend őrei pedig figyelnek.