Napjaink keresztény (katona)vértanúi

Sokan valami ódon dolognak tartják vértanúkról beszélni. Ha ezt még megfejeljük a keresztény jelzővel, akkor pláne.

“…láttam azok lelkeit, akiknek fejét vették a Jézusról való tanúságtétel és Isten igéje miatt…” Jel 20

Az elmúlt időszakban (elsősorban az ISIS általi) lefejezések miatt sokan újra a középkorban érzik magukat. Sajnos a helyzet ennél szomorúbb. Nem csak az ISIS, hanem más államok és szervezetek is előszeretettel használják a lefejezést mint büntetést. Az ok sokféle lehet, ám itt most azon nem kis számú emberekre gondolok, akiket hitük miatt végeznek ki. Ez persze nem kizárólag lefejezést jelent, de mivel egyszerre tud a legborzasztóbb és leglátványosabb lenni, sokan előnyben részesítik. Ráadásul manapság – részben más esetek példáján – ezzel akarják magukat beléptetni a sajtóba, ami az előző okból, ugrik is a témára.

A címben a katonát, azért írtam idézőjelbe, mert sokszor katonákról van szó, ám van, hogy civilekről, akiket – talán nem túlzó szentimentalizmussal – a keresztények Krisztus katonáinak neveznek.

Két példát emelnék ki.

Az egyik Yevgeny Aleksandrovich Rodionov. Akiről azért érdemes írni, hogy lássuk nem csak manapság történnek ilyesmik, hanem évekkel ezelőtt is. Őt csecsen iszlamista terroristák fejezték le. Az elbeszélések szerint azért, mert meglátták a nyakában a fém keresztet, és felajánlották neki, hogy nem ölik meg ha áttért muszlimnak. Ezt megtagadta.

Másrészt azért érdemes megemlíteni őt, mert felmerült a szentté avatása az ortodox egyházban. Más kérdés, hogy nem fog – valószínűleg – megvalósulni. Egyrészt a bolsevik (sic!) időszakkal lezárult a vértanúk kora, másrészt szoktak háborús hősöket (pontosabban háborúban elesetteket) szentté avatni. Harmadrészt nincs elegendő bizonyíték a halál kapcsán. Mindezeket a moszkvai pátriárka állította.>>

Egy másik állítása azonban még érdekesebb: ha szentté avatják az csak olaj a tűzre, vagyis csak erősíti a keresztények iszlámgyűlöletét.

A nép körében azonban kialakult egyfajta szent tisztelet.

A másik a “21 egyiptomi” kopt keresztény esete. (a hírről itt lehet olvasni.) Részletesebb cikket (milyen “meglepő”, nem az indexen, origon stb.) az evangélikus egyház honlapján olvashatunk. A hír keresztény körökben nagy visszhangot keltett. A Charlie Hebdo után sokan nehezményezik is, hogy aránytalanul kisebb súlyt nyom ez (és hasonló esetek) a hírekben. Az, hogy ezt rá lehet-e fogni a keresztény jellegére nem merném egyértelműen kijelenteni.

Tény azonban, hogy ez ugyanúgy növelné csak a gyűlöletet, ahogy a Charlie esete is tette a (igazhitű) muszlimokkal szemben. Másrészt a keresztények is kicsit szentimentálisak az ügyben. Az alábbi retusált kép jól kifejezi mire gondolok: (a képen Jaber Mounir Adly).

Két dolog biztos: nem normális ami történik, nem szabad a gyűlöletet egyik oldalról sem táplálni. A többit az olvasóra bízom… és egy kis angol nyelvű olvasmányt még a témához, ami a kivégző nyelvének elemzéséről (is) szól, amellett, hogy elevenen égettek el 45 embert a héten az ISIS tagjai.