A Militia Christi blog egy sokak által érdekfeszítőnek tartott kérdést tesz fel: tarthat-e fegyvert egy pap? Az említett blog és egy tábori lelkész írásában számomra kielégítő választ ad.

Hozzátenném, hogy sokan már ott elakadnak, hogy a katonát kézifegyveres harcosnak képzelik. A mai értelemben véve mondhatni kisebbségben vannak a hadseregekben a kézifegyvert használók. Mégcsak nem is a tankokra és légelhárítókra gondolok, hanem a logisztikára, kommunikácós szakemberekre, aknamentesítőkre stb.

Ezek után a kérdés sokkal bonyolultabbá válik. Egy katonalelkésznél lehet, hogy egyszerű előírás miatt van lőfegyver, lehet, hogy azért, mert meg kell védenie magát egy megvadult állat ellen, és akár az is lehetséges, hogy nem magát, hanem társait fenyegeti veszély. Kétségtelen nem a legjobb szimbólum egy fegyverrel felszerelt lelkész, ám ha a környezet indokolja, inkább egy jól képzett lövészt látnék egy lelkészben, aki mellett katonaként, vagy túlélni kívánó civilként próbálok biztonságba jutni. Nemcsak azért, mert képzettsége miatt biztosan meg tud védeni, hanem, mert így képes úgy megvédeni, hogy csak annyit árt az ellenségnek, hogy annak támadását megtörje.

Egy katonalelkész dolga végülis ez is: táplálni az embert a katonákban,  és segíteni tisztán tartani a lelkiismeretüket. Ezek után a fegyver nem is a lelkész combtokjában, hanem bajtársaiban lesz, amely “kard nem a gyilkosságé, hanem a renddé” lesz.

Advertisements