Nem találtam jobb címet a mai posztnak. A helyzet az, hogy három nagy írást is közreadtam volna, de úgy döntöttem, hogy azok nem blogba valók, így mostanra csak egy kis szemezgetés marad.

Aktuálisan a zalavári táborról lehet olvasni a neten. Ezt a katolikus ág szervezi katonagyerekeknek (mármint katonaszülők gyermekeinek 😉 Az egyik gyerkőc nyilatkozatából ítélve egyhetes táborról van szó, ami Simicskó államtitkár szavait kölcsönvéve valóban értékteremtő. Tetszetős, hogy a programok nem katonai bemutatókra vannak kiélezve, de nem is valami értékrelatív programokra, amire van bőven példa a nyári táborokat illetően. A KTP honlapján korábban láttam árat is, ami kifejezetten olcsónak tűnt. Nyilván ez támogatásokkal oldható csak meg így. A lelkészek szolgálata kiterjed a családokra is, így ez egy fontos alkalom ennek kifejezésére. Az, hogy ez mennyiben “hasznos” és hatékony, illetve mennyiben értékteremtő ahhoz túl kevés az információ. Jól hangzik viszont, hogy a honvédtiszt-jelölteket bevonják az ilyen jellegű feladatokba, felelősség vállalásába. Van-e hasonló lehetőség a protestáns és zsidó ágnál is, erről semmit sem találtam a neten, de ha találok megírom.

A kaposvári tábori lelkészről is felkerült egy megyei tv-ben egy riport. Alapkérdések kerülnek elő benne, ami igazán lényeges az, hogy van szerkesztő, aki fontosnak tartja a tábori lelkészek megszólaltatását.

Közben megjelent egy egyórás videó Emil Kapaunról (akiről nem rég írtam itt), a szentté avatás előtt álló tábori lelkészről. A műsor egy talkshow, egy picit amerikai – ha így érthető, de érdemes végignézni a témát érdeklő embereknek.

 

Advertisements