A Honvédségben minden fegyvernemnek megvan a maga napja. Bár sok kiszolgáló, illetve háttérszervezet biztosítja a modern hadseregek dolgát, mégsem hibás, ha fegyvernemi napnak hívjuk a Tábori Lelkészet Napját.

Dr. Simicskó István, Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkár 19-én a Megmaradás templomában hangsúlyozta: szerinte a két legfontosabb hivatás a lelkészi és katonai, és ezekért tenni is kell minden erővel. Ezzel nem feledkezve meg az orvosokról, tanárokról sem – tette hozzá. Elmondta, hogy minden napnak megvan a maga íve: a mai nap gyűlölködéssel találkozott az Országházban napirend előtt, utána meg “vastüdővel” élő embereket látogatott meg – állította kontrasztba őket. Kiemelte ezen emberek életvágyát, azt, hogy valaki évtizedek óta gépen él, hogy erőt ad nekik a feszület és mesélt egy ott lévő páciensről, aki fest és ír, méghozzá igazán magas szinten.

A nap ünnepének alkalmából kiemelte a tábori lelkészek munkáját-szolgálatát, szerinte ugyanis a katonák szolgálatának lelki alapját, erejét és egyáltalán az értelmét ők adják meg, vagy legalábbis a lelkészek segítenek megtalálni; akár megtalálván így a boldog (értelmes) szolgálatot nem megfelelő egyenruha és nem csúcstechnika mellett is.

Bíró László, katolikus tábori püspök, aki sokaknak megköszönte az aktív segítséget a hazaszeretetről beszélt. A katolikus katekizmusból idézett: A haza szeretete és szolgálata a hála kötelességéből és a szeretet rendjéből következik. (2239-es pont) A hazaszeretet a tábori lelkészek világában tehát elsősorban hála, és  a szeretetből táplálkozik. A keresztények nem evilágból való érzéséről kifejtette, hogy nem mond ellent annak, hogy ezt a világot ne tartsák fontosnak. Sőt, éppen az odaát hite teszi a keresztényeket aktív, tevékeny, becsületes, tisztességes, de akár bűnbánó állampolgárokká.

A püspök többször hangsúlyozta: a hazát nem szolgálni bűn, ugyanis a jóra való restség bűnébe esik az, aki ezt nem teszi. Ez pedig a hét főbűn egyike.

Az ünnepen tábornokok, politikusok, lelkészekek vettek részt, sőt fellépett Berecz András Kossuth-díjas mesemondó, énekes is, aki székely katonamesét regélt, egy Etele nevű megtermett legényről.

Advertisements