A német katonalelkészet rendfokozat nélküli, egyenruhában is főleg gyakorlót felhúzó lelkészek közössége. A szolgálat specialitása, hogy hogy nem lelkészetként, hanem lelkigondozásként (Seelsorge) működik nemcsak névben, hanem gyakorlatban is. Így a lelkészet és papi feladatok mellett egyben mentálhigiénés feladatokat is ellátnak.
A lenti videóban jól végigkövethető a tevékenységük. A zarándoklat és az istentisztelet mellett a többi leginkább pszichoszociális feladat. Kezdve az etika tanításától (életvezetési órák), a családok felkarolásán át, a már említett mentálhigiénés foglalkozásokig. (Több érdekes feladat is látszik a videón, pl. egy varázspálcát – bambusz – kell egy szinten tartani a mutatóujjon több katonának egyszerre, úgy, hogy valaki parancsokat osztogat; ha nem jól ad parancsot a pálca elkezd rossz irányba mozogni.)
A tábori lelkész nem az, aki a repülőgépig kíséri el a katonát és sok sikert kíván neki, meg hogy gondol rá, hanem vele megy. Ha minden bevetésre pedig ha nem is tudja elkísérni, de ott van a helyzet mélyében, ahol elérhető a katonák számára személyesen is.
A legmélyebb pillanatok születnek ebből, például amikor egy katona a lelkész kezébe nyom egy borítékot azzal: “Atyám, ezt adja oda a feleségemnek, ha nem jövök vissza.”
A szűk tér (tábor, hajó) rengeteg érzelmi helyzetet élesít ki. A lelkész egyedülálló lehetőség és eszköze az ima. A másik az elöljárókkal való kapcsolat, ami sokat segíthet egy bajban lévő katonának.
A videóban megszólal több katona is, amiből kiderül, hogy érdekli őket az, amit a lelkészi szolgálat átadni próbál nekik.
A humor sem marad el: a tengeren szolgáló katonai munka jellemzője, hogy nem tud az ember onnan elfutni, bármi is történjék. Hacsak nem tudja azt, amire Jézus képes volt.