TÁBORI RABBI KIPA

Nemrég írtam a keresztény tábori lelkészek rendszeresített fejfedőjéről. (itt>> és itt>>) A Tábori Lelkészi Szolgálat sem álatlánosan ismert intézmény, hát a Tábori Rabbinátus még annyira sem. Talán a jelenleg szolgáló katonák közül is kevesen lehetnek, akik tudják, hogy a tábori rabbiknak van saját rendszeresített öltözetük is. A fejfedőre gondolok, a kipára.

A kipa sokak számára ismerős lehet, hiszen a zsidóság egyik legismertebb szimbóluma lett. Lényegében egy kis darab kupola formájú fejközepet takaró sapkáról van szó. Többféle elnevezés is született rá, az egyik legismertebb a sabesz, vagy sabeszdekli. Ez a jiddis nyelvből származó kifejezés annyit jelent: szombati fedő. A zsidó szombaton látott fejfedőből kialakult kifejezést a zsidóság nem szívesen használja, hiszen ez a szimbólum nem csak szombatra vonatkozik. A kipa, vagy kippa kifejezés egyébként a héber כִּפָּה‎ or כִּיפָּה szóból ered, ami kupolának fordítható.

A fejfedő kötelező használatáról nem ír a Tóra, a Talmud viszont igen: “Fedd be fejed annak félelmét kifejezvén, ami feletted van.” – ford szerk. (Shabbat 156b.)

A kipa viseléséről tehát inkább mint szokásról, semmint isteni kinyilatkoztatásról, vagy ősi vallási szokásról beszélhetünk. A formája és viselése különösen nem meghatározott a vállási iratokban, sőt a viselet eredete nem is biztos, hiszen több kultúra és vallás tagjai is viselnek hasonlót.

Az előzőek miatt sokféle magyarázat alakult ki arra mit jelent a viselete. A két legáltalánosabb vélemény szeirnt egyrészt a zsidó ember identitásának kifejezője, másrészt a nagyobb, isteni erő és törvény alá való rendeltséget fejezi ki. Ez utóbbi lényege, hogy ahogy a kupola befedi az épületet, úgy ez is ott van mindig az emberen, mindig figyelmeztet, hogy Isten lát, illetve, hogy a törvény mindenhol mindig érvényes az emberre, nem tud elbújni tőle.

A Magyar Honvédségben 1994 óta Tábori Rabbinátus működik (de előtte is voltak zsidó tábori lelkészek már a magyar történelemben – erről máskor majd). Az első tagja és egyben vezetője Dr. Fröhlich Róbert dandártábornok vot, aki azóta nyugállományba vonult. Őt követte Totha Péter Joel, aki viszont nem egyenruhás tábori rabbi. Nem csoda hát, hogy riktaságszámba megy egy-egy saját viselet.

A Honvédség jelenleg hatályos öltözködési szabályzata szerint a tábori lelkészek fekete barett sapkát viselhetnek a bocskai vagy a zöld barett helyett. A közvetkező mondat a rabbikra tér ki: “a vezető tábori rabbi és a rabbi a fekete barett sapka helyett kipát viselhet,” – pl 9/2005. (III. 30.) HM rendelet 46. paragrafusában.

Íme hát a kipa:

Az alábbi linken van egy kép, ahol a dandártábornok egy kipát visel, sajnos nem a rendszeresítettet, a fenti képen (egyik olvasóm által küldötten) viszont az van. (Megjegyezem érdekességnek, hogy ünnepi és társasági öltözethez – az ölt. szabályzat szerint – nem viselhető a fekete barett, csak a rabbiknak a kipa.)

A következő lényeges elem feltűnő: a jelen rendszeresített gyakorló anyagának mintázata. A másik pedig a szimbólum, amit szintén beszúrok ide.

Ellentétben a barettel, a Rabbinátus egyszerűen a Tábori Rabbinátus hivatalos címerét helyezte el a kipán.

Felül a magyar szöveg érthető, alul héberül a HM nélkül. Leírást a címerről nem találtam. Feltételezem, hogy alul hasonlóan a barettnél fejtegetettekhez itt is olajfaágak, vagy babérlevelek vannak. (ám ebben az esetben inkább az olajfaágak béke szimbóluma az esélyesebb). A kék pajzs szintén hasonló jelentésű lehetne, ám érdemes figyelembe venni a zsidóság kék színének használatát! (a fehérrel együtt). A zsidóságban használt kék ezek szerint a felsőbb osztály által használt – egy tengeri csigából kinyert festékalapanyag – szín volt, amivel a szövetet festették. Az isteni kiválasztottság jele volt. Később ennek ipari felhasználása leállt, így vált dominánssá a fehér szín. (erről még itt lehet olvasni.)

A kék pajzs előtt vélhetően a tóratekercs van, ami a törvényekre utal. Előtte egy kard, melynek tetején a Dávid csillag található. A szimbólumot általában valaminek a tetején ábrázolják, a győzelem jelképeként.