Szolnokon, érdekes, a Váci (katolikus) egyházmegye beteglátogató önkénteseivel találkozott az helyőrségi tábori lelkész, bemutatván a laktanyát és annak egyedi repülő darabjait.

Elsőre bizarrnak tűnhet  a dolog, ám gondoljuk csak át: a kórházban lévő idős férfi betegek egy része háborút megjárt “veterán”. Egy fiatalabb, bent fekvő férfi vagy nő lehet éppen katona, vagy egy katona hozzátartozója. Egy katona és hozzátartozója egy olyan világ tagja, aki sajátos ún. pszichoszociális helyzetben lévő ember. A katona mivolt ugyanis nagyban meghatározza egy katonacsalád vagy akár egy egyén életét. Ha egy beteglátogató legalább ezzel az egyszerű ténnyel tisztában van, már egy fontos eszköz van a kezében.

Vélhetően a látogatás célja is ez lehetett (a sok más érdekesség mellett.)

A mai egészségügyi személyzet terheltségére jellemző, hogy a betegekkel nincs hosszú távon kellő türelemmel. Ezt megoldani igyekszik világszerte egyház és civil társadalom egyaránt. Képzett és lelkes önkéntesek járnak betegekhez beszélgetni úgy, hogy néven szólítják őket.

Sajnos hazánkban csak bontakozik még ez a szolgálat. Két okból: egyrészt nincs meg hozzá az  egyházi vezetők kellő akarata (és tapasztalata), másrészt a polgárok (és hívők) anyagi (és ebből adódó szabadidőbeli) hiányosságai miatt.

Itthon a KLÖE, aki elkezdte a beteglátogatók szakmai képzését. Majd ezt követték protestáns irányú felsőoktatási intézmények, melyek a biblikus lelkigondozásra helyezték a hangsúlyt. Majd legújabban a Semmelweis Egyetem (katolikus, református egyetemekkel összefogásban) létrehozott egy lélektani alapvetésű, nem vallásos, de a hittel dolgozni tudó szakmai irányú továbbképzést.

A blog keretei nem elegendők ahhoz, hogy részletesen is kifejtsem, de a katonák élete bizony kellően sajátos ahhoz, hogy akár ilyen irányú továbbképzésen (illetve szakmai napon a laktanyában) is részt vegyenek a beteglátogatók, lelkigondozók és kórházlelkészek.

Ha csak a próbálgatás szintjén is, de talán az cikk témáját adó látogatás, ad némi segítséget ehhez.

P.S.

Szent Sebestyén a római gárda tagja volt. Szent Kamill pedig (akinek az apja is katona volt) a török ellen harcolt, valószínűleg még hazánkban is.

Reklámok